Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-01-30

Pápai Lapok 191t>. január 30. városában honvédmenház álliiaudó fel, amelyek­beii testi erejükhöz mért munkával foglalkozta­tanilók, a teljes munkaképtelenek padig ugyan­csak ott lennének gondozandók. Minden rokkant katona, ki vagyoni viszo­nyainál lógva előbbi kereseti képességéhez mért megélhetést biztosit mii magának és családjának nem tud. annak pótolni köteles a nemzet kere­seti veszteségét. Tehát minden loglalkozási ágban a kereseti összeg megállapítandó • a rokkant keresete csa-1 ládja íentartása céljából erre lelemelendö. Ameny­nyiben teljesen munkaképtelen, korábbi kereseti összege családja számára kiadandó. A rokkanta­kat továbbra is ugy kell kezelni, mint mikor; keresőképes volt. a legnagyobb mértékben. IgJ szivükből a keserűség minden tövisét kihúzzuk s magunkat általa hozzájuk méltókká teszszük. Minthogy azonban ezen nagyszabású intéz­kedés tetemes költségbe kerül, annak megváló­sitására mar most kell a szükséges lépéseket megtenni. J. Meg kéU állapítani minden vármegyében! azon rokkantak szamát hozzávetőlegesen, akik vagyoni helyzetüknél fogva magukat és család­jukat eltartaiij képtelenek. 2. Munkaalkalmat kell már most biztosítani minden foglalkozási ágban a külső munkára alkal­masok számára. 3. Külső munkára alkalmatlanok számához mérten menház építendő ugy, hogy az esetleg emelkedő létszámhoz képest bővíthető lehessen. A rokkantak száma az eddig közölt adatok száma szerint minden várraegyében megállapít­ható, de megállapítható a rokkantsági lök is a statisztikai adatok szerint. Felhívás intézendő a vármegye lakosságá­hoz, hogy mindenki jelentse be foglalkozási ágak szerint, hogy hány korlátoltabb munkaerejű, vagy abban a munkanemben használható rokkant ka­tonát kész alkalmazni l mily munkabér mellett. Külső munkára alkalmatlan rokkantak men­házának munkaterme ellátandó munkagépekkel, a mezőgazdasági ághoz tartozók részére pedig a kertészetet kell bevezetni megfelelő nagyságú konyhakerttel, kouzerválo készülékekkel. Biztosítani kell tehát a menház részére egy 2—3 holdas telket építési célokra, akár adomá­nyozás, akár vétel utján. El kell készíttetni a rokkantak számához mért épületek tervét, költségvetését, beleértve a felszerelelését is. Ha mindezekkel készen vagyunk, kerül a sor a fedezetre. Mindenekelőtt megiuditandó, a vármegye | területén a gyűjtés, amennyiben az építkezési és felszerelési költséget, telekvételárt nem fedezué, megyei pótadóval kell megoldani. Bérbe kell venni monház közelében 15— 20 hold földterületet, illetve meg kell vásárolni, hogy rajta a kertészkedés űzhető lehessen az előbbi mód szerint. A rokkantak fentartására és keresetük ki­egészítésére szolgálna : 1. az állam által a rokkantsági fokozathoz mért ellátás: 2. A rokkantak csökkent kereseti összege külső munkában; 3. a menházban tartottak által elért jöve­delem ; 4. amennyiben mindezen összegek nem vol­nának elégségesek a normális kereseti összeget biztosítani az állam által rokkant-alapként keze­lendő a hazaárulók vagyona s ezen alapból len­nének a vármegyei rokkantházak oly mérvben segélyezendők, hogy a teljes kereseti összegük­höz juthatnának a rokkantak, illetve család­tagjaik. Ha azonban nem nyújtana akkora alapot a hazaárulók elkobzott vagyona, ugy a gazdátlanná vált birtokok vagy az elhagyott s hazánkhoz csatolandó területek eladási árából befolyó ősz­szegek is ezen alaphoz leimének csatolandók. Meg vagyok győződve, hogy ezen rokkaut­alap oly jövedelmet biztosítana, amelyből a menedékháznak kötelékébe tartozó rokkantak ke­reseti differenciájuk hiányzó része fedezhető lesz. Kötelességévé kell tenni minden vármegyé­nek ezen elöintézkedések megtételén kívül, hogy minden községben itassák össze mindazon bir­tokokat, amelyek gazdálkodásra alkalmas gazdák nélkül maradtak, hogy ezeu birtokokra Ameri­kába szakadt véreiuk a tulajdonosok kelló kár­talanítása mellett letelepíthetek lehessenek s velük az elveszett munkaerő s vérveszteségük pótolható lehessen. Amennyiben gazda nélkül nem maradt volna annyi földbirtok, — beleszámítva az el­kobzott birtokokat is, — hogy azokra araerikai Lest véreink letelepithetők volnának, ugy már' tuost oly intézkedéseket kell tenuüuk, hogy aj nagy latituudiumok használtassanak fel telepítési Báljaira, de oly módon, hogy a telepes birtok | •laprólható és elidegeníthető ne lehessen s oly nagyságban adassék ki, hogy egy 5 tagu család számára mindenkor biztos megélhetést nyújtson. A telepítésnél a legmesszebbmenő kedvez­mény nyújtandó, nevezetesen a föld vételárának törlesztése a ház felépítési költségeivel együtt L-sak az ö-ik esztendőben kezdődjek a kamatfi­zetéssel együtt s a törlesztés kölcsön 40 évre terjedjen ki. Hogy ezeu idö alatt a telepes anya­gilag megerősödhessek. A telepesnek csak annyi vagyonának kell lenni, hogy a birtokhoz elő­írandó legszükségesebb instrukciót, állatállo­mány' t beszerezni képes legyen. Ha így járuuk el, 'akkor hazánk egy szebb jövő el nézhet s letörlünk sok ezer szemről oly iönnyet, mely egyébként örökkön-örökké vád­iép vetné rokkantaik szeméuek megtört sugarait elénk. Legyünk igazságosak s méltányosak, mert iá hőseink az egyesek millióit képesek voltak nuukaképessógiiktieu rejlő összes vagyonukkal uegmeuteui, ha ebben a vagyonban csorba esett •gyeulitsük ki a megmentett milliókból, még .kkor is keveset tettünk, mert hol vannak az lesettekHol vaunak azok az emberfeletti zeuvedések és fájdalmak, melyeken hőseink teresztülmentek ? — ^ 1 . I.' 1 Városi közgyűlés. — 1916 január 24. — Rövid lefolyású közgyűlést tartott Pápa város képviselőtestülete folyó hó 24-én. Napirend előtt egyhangú lelke­sedéssel köszönetet szavaztak Esterházy Jenő grófnak, amiért a Tizesmalom tel­két az ott levő anyagokkal együtt egy hadiemlók felállítása céljaira Pápa vá­rosának díjtalanul átengedte. Vita nélkül fogadták el a pénzügyi bizottságnak az 1914. évi zárószámadásra vonatkozó jelentését. Egyhangúlag megszavazták a tiszt­viselők 20^-os drágasági pótlékát, sőt ugyanennyi pótlékot szavaztak meg a "endőrlegénységnek és az összes dijno­koknak. A drágasági pótlék összege 26650 K 60 f. Ezzel kapcsolatban köszönetet szavaztak dr. Antal Géza orsz. képvi­selőnek, akinek köszönhető, hogy a tisztviselők drágasági pótlékát az állam teljes egészében fedezni fogja. Friebert Miksa bérleti szerződósét 6 évre meghosszabbították. Özv. Bognár Jánosnét nyugdijának felemelése iránti kérelmével eluta­sították. Szenté Oyulának a Korona-vendéglő bérletére vonatkozó szerződését 1916 május 1-től kezdődő hatállyal - tekin­tettel Szenté Gyula katonai szolgálatra történt bevonulására megszüntették. Végül megtagadta a közgyűlés Mo­ravetz Jánostól a pápai illetőséget. VEGYES HÍREK. — A feldúlt karpáti falvakért megin­lult gyűjtést vármegyénkben dr. Vóghely Kál­mán alispán vezette, aki lelkes hangú felhívást küldött szét a vármegye minden községébe gyüjtöivekkel együtt. A gyűjtést most zárták le. \. vármegye által megszavazott 2000 koronával ígyiitt összegyűlt 14259 korona. Páps városa JiMJ koronával szerepel a gyűjtésbe. A magá­loaok által adott nagyobb adományok kimuta­.ásában találjuk a pápai molnároknak Sulyok lózseí által beküldött 341 K és Sült József 50 C adományát. — A közélelmezési bizottság folyó hó .'2-én ülést tartott, melyen jóváhagyólag tudo­náaiil vették Hajnócky Béla közélelmezési fel­igyelönek lapunk más helyén részletezett je­entését a város eddigi lisztellátásáról. Győri 3yula bizottsági tagnak ama indítványát, hogy azsgálat utján állapíttassák meg, hogy a vál­alkozó kereskedők 1915 szeptember 15-töl a vá­*os részere mennyi gabonát szereztek be, nem ögadták el, miután a kereskedő-vállalkozókat i közélelelmezési bizottság egy korábbi határo­zatával szerzödésikötelezettségük alól 1910 jan. ,-től felmentette. Végül tudomásul vették Spitz llárk vállalkozónak ama bejelentését, hogy a i«zt elárusít ókkal szerzödéses^-v iszonyban áll, nelyet egyoldalulag fel nem bonthat. — Legfelsőbb elismerés. A hivatalos ap jelenti, hogy a király a háború idején telje­litett kiváló szolgálatai elismeréséül legfelsőbb licsérö elismerésben részesítette Ángyán Béla Ír. m. kiv. 7- honvéd, gyalogezredben' tartalékos öhadnagyot. — Házasság. Sokan lesznek városunkban, ikiket érdekelni fog az alábbi házasság-hir, melyet a fővárosi lapokban olvastunk: Froreich Brnö dr., néhai Froreich Ernő cs. és kir. altá­oornagy és neje, Puchnovsky Jozetin fia, e na­pokban oltárhoz vezette Egyedi Artúr nagybir­tokos és neje Friess Zsófia leányát, Ilonkát. Ta­nuk voltak a menyasszony részéről a két nagy­bátyja, Egyedi Lajos és Friess Henrik dr. nagy­birtokosok, a vőlegény részéről Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke. — Városunk népesedési mozgalma 1914-ben. Pápa városában az 1915. év folyamán 352 születés történt, mig 1914-ben 508. A ha­lottak száma 443, mig 1914-ban 898. A mult esztendőben tehát 91-gyel haladta meg a halál­esetek száma a születését. „Hősi halott" gyanánt ezideig 19-en lettek Pápán hivatalosan elanya­könyvezve. A házasságkötések száma az előző évvel szemben csaknem felére szállt alá. Mig ugyanis 1914-ben 119, addig 1915-ben csak 65 házasságot kötöttek városunkban. — A városi mérnök fegyelmije. Ai Eötvös-utca aszfaltozása körül a v. mérnök el­len emelt vádakra a vármegye alispánja most hozta meg az Ítéletet, melylyel Révész Arnold mérnököt 300 korona büntetéssel sújtotta. — Statisztika a városi lisztről. A köz­élelmezési bizottság 1. hó 22 én tartott ülésén terjesztette elő Hajnócky Béla az eddigi liszt­ellátásra vonatkozó jelentését, amely a következő adatokat tartalmazza: Korit schöner József éi társai 1915 szeptember 25-től, amikor a liszt­utalványok életbeléptek, deoenber 31-ig bejelen­tettek 31*5 waggon gabonát, melyből előállithatc volt 22 waggon liszt. Lisztutalványokra eladtak a vállalkozók 81 waggon lisztet, tehát 9 waggon­nal többet, mint amennyit a bejelentett gabona

Next

/
Oldalképek
Tartalom