Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-10-22

rá. Kikászolódott a nagy bundából, akkor lát tam, hogy katonatiszt: huszárzászlós. Körül nézett a teremben s mikor meglátott odajött: — Szervusz — mondta és nevetett. Nem ismersz meg? Azután megmoudta a nevét. Igazán nem ismertem volna rá. Pedig jó barátom. Poéta, szép verseket irt, sokáig élt Berlinben. Odahaza Pesten neki voltak a leg­szebb lakcipöi. — Itt rekedtem, barátom — mondtam. — No — telelte — majd segitek rajtad. Magammal nem vihetlek, mert szigorú paran­csom van. De maradj holnapig. Én most fel­megyek Dornavatrára és lekilldök onnan valami alkalmatosságot. Másnap csakugyan eljött értem egy fíakker. Azzal azután tizennégy órai kocsikázás után valóban megérkeztem ide, az osztrák államvasutak végállomására. Innen majd már vusuton mehetek tovább Csernovitz felé. Nap­jában egyszer indul a vonat Ourahumorán és Hatnán át Bukovina fővárosába. Dornavatra tulajdonképpen fürdőhely. Forró kénes források vannak a környéken. Mint min­den osztrák fürdőhelynek, ennek is szép s/éles utcái, csinos nyaralói, gondozott parkjai vannak A széles Dorna folyón csinos v.ishid vezet keresztül. Azon tul vau a Kurhaus és a Kur­park. Bendeseu juuius közepéig csendes és ki­halt a város. Júniusban jönnek a fürdővendé­gek s mire beköszöntének a meleg jnliusi napok, a dornavatrai szállókban és nyaralókban kin­csekért se lehet szobát kapni. Környéke gyönyörű. Körül égig nyúló havas hegyek: A Magura, a Marco. A hegyeken júliusban is térdig ér a hó. Ide járnak az erdélyi mágnások és a román bojárok. Két kilométernyire vagyuuk a román határtól. A szomszéd faluból Dorna­Kandreniből egy fa hid visz keresztül a folyón. A hid túlsó feje már román földön áll. Az idén egész télen hangos volt Dornavatra s olyan élet, olyan forgalom volt itt. miut soha. A nagy orosz invázió alatt az egész Bukovinából csak Kantreni és Dornawatra volt a mi kezünkben, a többi az oroszéké volt. A város végében áll­tak az ágyuk, s még ma is ott vannak az el­hagyott lövészárkok, üibbeii a két községben állomásozott az egész bukoviniai hadsereg s itt voltak az oroszoktól elmenekült összes állam­hivatálok. Kezdve a tartományi elnökön, le az utolsó utkaparóig. S most is olyan hangos itt az élet, mint valami világvárosban. A kávékázak, vendéglők zsúfolva vannak. A villanyfényes utcákon élénk korzó. A kocsiúton automobil automobilt követ. Mindenütt magyar szó hallat­szik. Magyar népfelkelők, magyar honvédek jár­nak az utcán s az osztrák postán magyar tiszt­viselők is vannak, hogy baj ne legyen a néme­tül nem értő katonákkal. Gyönyörű tavaszi nap van. Forró napsugarak aranyozzák be a hófödte hegyeket. A nők tavaszi ruhában sétálnak az utcán s kacérkodnak a szálas szép magyar katonákkal. Kinézek az ablakon és egytelen német csákót se látok sehol. .— megmentésén, a harctérről sebesülten, betegen visszaérkezett vitézeink ápolásán, szenvedéseik euyhítésén, egészségük visszaállításán munkál­kodik. A haza védelmében megsebesült, az idő viszontagságai által súlyos betegségbe esett sok ezer honfi emlékezik há'ával, tisztelettel a Vörös­kereszt-Egyletek kórházaiban talált menedékről s jóltevö, nemes részvétről. Bizalommal ajánljuk Vöröskereszt-Egyle­tünk pártolását a nagyérdemű közönség figyel­mébe. Kérjük a temetőt látogató családokat, szíveskedjenek a halotti koszorú megváltását, mint részvétadományt felajánlani a helybeli Vöröskereszt-Egyletnek céljaira. Jótettük lesz a hervadatlan koszorú szeretteiknek emlékén. A koszorúváltságot, mint szives adományt a nemes célra, az egyesület hálás köszönetével átveszi Langráf Zsigmond úr, mint a Pápai Vöröskereszt-Egylet gondnoka. Pápa, 1916. október 16. A Pipi! VSrötkertixt-EgjIet dnöbigt. VEGYES HÍREI. j Felhívás g Pápai Vöröske eszt-Egylet timouatátára. Évenként halottak napján a családok fel­keresik a temetőt s kegyelettel emlékeznek meg a mindeu halandók útján már ódaért a ott pihenő kedveseikről. Szeretetüknek kifejezésétil ez al­kalommal virágkoszol úkat szoktak helyezni a sírokra. E koszorúk azonban hamar elhervadnak, a változó idő hatása alatt nyom nélkül szét­hullanak. Áldásosabb munkát végez a szeretet, ha a hervatag virág helyett nemes célra nyújtott ado­mánnyal hoz áldozatot a megdicsőültek emlé­kezetének. A Vöröskereszt-Egylet coljai ismeretesek. Ezen egyesület a háború viharában levert élet — Egyházkerületi közgyűlés. A dunán­túli református, egyházkerület ez évi közgyűlését városunkban tartotta. A közgyűlés a kollégium dísztermében* vasárnap délelőtt kezdődött Németh István püspök elnöklete alatt. Részt vett a köz­gyűlésen dr. Beöthy Zsolt volt egyetemi rektor, főrendiházi tag és dr. Antal Géza orsz. képviselő, egyházkerületi főjegyző, ő volt a közgyűlés legfontosabb tárgyainak előadója. A közgyűlést a püspök magasan szárnyaló imával nyitotta meg, majd bejelentette, hogy gróf Tisza István miniszterelnök, az egyházkerület fögonduoka, országos elfoglaltsága miatt nem lehet a köz gyűlésen jelen ós helyette Szabó György, a leg­idősebb gondnok foglalta el a világi elnöki szé­ket. Ezután a főjegyző bejelentette, hogy az egyházkerület dr. Balogh Jenő igazságügy, minisztert választotta világi főjegyzővé, a pápai egyházmegye pedig gondnokává, egyszersmind egyházmegyei tanácsbiróvá dr. Kulin Sándor kúriai birót választotta nieg. A közgyűlés tagjai ezután a református templomba vonultak, ahol 20 lelkészt szentelt tél a püspök. Vasárn.ip dél­után lelkészértekezlet volt. Magát a közgyűlést hétfőn folytatták, dr. Balogh Jenő igazságügy­miniszter, az egyházkerület ujouuan választott világi közjegyzője a közgyűlés szinn előtt le­tette az esküt. A miniszter a hajnali személy­vonattal érkezett Pápára Szász Károly képv.selö­liázi alelnök, Hegedűs Lóránt képviselő és Kovács Sebestyén Endre főispán társaságában. Miután a miniszter letette az esküt, hosszabb beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a kiskorúak védelmét tiizte programmja főcéljául. A közgyűlés tagjai lelkes ünnepléssel fogadták a miniszter szop beszédét. A közgyűlés ezután Németh Istváu püspök indítványára táviraitlag üdvözölte Tisza István gróf miniszterelnököt és feleségét, majd áttértek a közgyűlési tárgysoro­zat tárgyalására, melynek során Segesdy Ferenc dr. ismertette a püspöki jelentést Antal Géza dr. pedig főiskolai és középiskolai ügyeket terjesztett elő. A miniszter ós kísérete hétfőn délután utazott vissza Budapestre. A közgyűlés kedden délután nyert befejezést. Szerdán dél­előtt pénztárvizsgálatot tartott 5 püspök ós dél­után fél 3 órakor vistzautazott székhelyére: Komáromba. — Uj föordötanácsos. Velics János m. kir. erdötanácsos a somlóvásárhelyi m. kir. köz­alapítványi erdögondnokság vezetője föerdö­tanácsossá neveztetett ki. — Nyugalmaz ás. Mint a katonai rende­letek lapja jelenti, őfelsége rendeletéből Toronyai Károly 19. gy. e.-beli ezredes a nyugállományba átvétetett, helyi szolgálatra azonban alkalmasuak minősíttetett. — Arany érdemkereszt. Koréin Miksát, a cs. ós kir. 20. népfelkelő hegyi brigád had­nagyát, Koréin |Vilmos helybeli tekintélyes füszeruagyhereskedő fiát, ki már hónapok óta a harctéren van. a hadseregparancsnokság az arany érdemkereszttel tüntette ki a vitézségi érem szalagján. — Főpapi kinevezések. A király a val­lás és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a veszprémi székeskáptalanban Reiner Gyula apát-kanonok halálával megüresedett utolsó mesterkanouokságot Perónyi Antal szeutsz-ki ülnöknek, a szent Dávidról nevezett, veszprémi árvaház igazgatójának adományozta. Piusz volt veszprémi püspöki háztőnöknek, legutóbb sümegi esperesplébánosnak pedig a Bolgogságos Szűz Máriáról nevezett pécsváradi apátságot adomá­nyozta. — Halálozás. Meinhardt Emma, a körmöc­bányai városi polg. leányiskolának 4 éven át volt tanárnője, Meinhardt Ágoston fényképész leánya f. hó 17-én este kiuos szenvedés után elhunyt. Halálát édesapján kivül 4 testvére, köztük Meinhardt Vilmos, az ajka-csiugervölgyi kőszónbánya igazgatója gyászolja. Temetése nagy részvét mellett 1. hó 19-én délután 3 órakor ment végbe a Török Bálint-u. 18 sz. gyászházból. — Egy volt pápai ügyved halála. Kolozsváry Gyula, egykori tekintélyes pápai ügyvéd, később a székesfővárosi államrendőrség rendörtanácsosa, ki nem régen vonult nyuga­lomba, a napokban a budapesti Uj-Szent János­kórházban meghalt. Kolozsváry a legutóbbi időben katonai szolgálatot teljesített s Lublinban vezette a sorozásokat, itt szerezte halálát okozó baját. — Kirendelés. A m. kir. igazságügymi­niszter Arc Albert sziuérváraljai kir. járásbiró­sági betétszerkesz'ö birót a pápai kir. járásbíróság­hoz, Vass István mezökászonyi kir. járásbírósági önálló működési körrel felruházott bet ét szerkeszt írnokot a pápai kir. járásbírósághoz mint telek­könyvi hatósághoz; Fehér Sándor kir. járás­bírósági betótszerkesztő telekkönyvvezetöt az iglói kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi ható­sághoz hivatalból kirendelte. — Kitüntetés. Stern Aladár tüzér, e. é. öuk. szakaszvezető az ellenség előtt tanúsított vitézségéért bronz vitézségi érmet kapott. — Elesett pápai katona. Szálai Károly, 1899- évi születésű 20. honvéd gyalogezred­beli népf. újonc tizedes 1916. juuius 22-án a harctéren meg nem jelölt helyen elesett. — A szappangyár megkapta a telep­engedélyt. Mult számunkban hirt adtunk a Celli-úton létesítendő szappangyár telepengndó­lyezési tárgyalásáról. A gyárat, amely állan­dóan 60 80 munkást fog foglalkoztatni, a „Naphta Handelsgesellschaft" wieni cég fogja létesíteni. A városi tanács f. hó 12-en tartott ülésében a telepengedélyezési tárgyalás alapján, miután az összes szakértők az engedély kiadása mellett nyilatkoztak, a telepengedélyt a cégnek megadta a szakértők által kívánt munkás-védelmi, tűz­rendészed és egészségügyi feltételek kikötésével. A huszárezred parancsnokságának azon kérel­mét, hogy a tervek, műszaki beírások és egyéb iratok előzőleg a honvédelmi minisztériumhoz terjesztessenek fel, a városi tanács, miut törvény­elleneset elutasította. Kimondotta a tanács, hogy a telep felállítását sem a városra, sem a szom­szédokra nézve veszélyesnek nem tartja, söt ipar­fejlesztés szempontból a legmelegebb támoga­tásra tartja érdemesnek. — A kukorica rekvirálása. A föld­raivelésttgyi minister Veszprómvármegyót is őO.OOO métermázsa tengerinek közcélokra leendő beszolgáltatására kötelezte. S uoha a legrészle­tesebb módozatokat tárgyaló miniszteri rende­let még nem érkezett meg, dr. Véghely Kálmáu alispán már körrendeletet intézett a városok polgármestereihez és a járások föszolgabiráihoz, amely a kukorica rekvirálásáról intézkedik. Az alispán a minisztériumtól nyert felhatalmazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom