Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-07-09
1870. Őszhava 16. napján. „A németek teltartóztathatlanul nyomulnak Paris felé és vasárnapig biztosan a főváros bástyái előtt állanak; Paris helyzete eszerint úgy ki viliről, miut belülről uagyon komoly és veszélyes. A párisiakuak van ugyan egy respublikájuk, d« az gyenge lábon áll; ha ugyanis a jelenlegi kormány békét köt a németekkel, akkor a „vörös respublika" buktatja meg. ha pedig nem fog akarni békét kötni, akkor a németek adják ki az útját. A békével különben körülbelül úgy vagyunk, mint a betegséggel: közmondás szerint t. i. a betegség lóháton jön, gyalog megy, vagyis: nehezen múlik. Éppen ugy vau ez a jó öreg békével is: a háború egykettőre itt volt, de a béke ugyan sokáig várat magára. Azt beszélik ugyan, hogy a semleges államok — Amerikával az élükön — fegyverszünetet és békét közvetítenek. A kormány követségbe küldte Thiers-t Londonba, Bécsbe és Pótervárra és az öreg ur egész élvezetes utat tehet, ha az időjárás is kedves neki. de hogy valami eredménye is lenne az utjának, azt bajosan hiszem. Akárhogy csürjük-csavarjuk a diplomaták frázisait, annyi bizonyos, hogy Anglia és Oroszország kegyetlen mód örülnének, ha Franciaországot egy kicsit megszorongatnák és megnyirbálnák. Az orosz különben is igy gondolkozik : „ Vegyetek el, amennyit akartok, ti németek, legközelebb majd én megyek tiratok én, Oroszország, Németország ellen. Sámson a filiszteüsok ellen. Ez lesz Európában az utolsó háború amikor a szlávság a legutolsó „népek csatájában" hatalmába keríti Európa kultúráját és azután majd a világtörténelem is „kivándorol" Columbusszal és a lenyugvó nappal együtt ny ugat felé és átteszi a színhelyét az uj világba — Amerikába. vagy árán. A hadinyereségadóról. írta: Krausz Dóri. A fenti cim alatt törvény készül a képviselőházban. Még nem kész a törvény, sőt a sok jogos kifogásnak részbeni méltánylása után, hisszük, hogy átformálva kerül szentesítés alá, mégis szükségesnek tartjuk, hogy e helyen mi is foglalkozzunk ezzel, az egész országot hetek óta izgató témával. Nem akarunk részletekbe bocsájtkozui e törvényjavaslat körül s ha elismerjük, hogy a háborusnyereségekböl mindenkinek, tekintet nélkül arra, hogy ez direkte a hadseregnek történt szállításból, avagy a konjunktúrának érthető kihasználásából származik, megtelelő részt az államnak adó tormájában le kell adni, legelső, amit jogosan megkívánhatunk, hogy a lehetőség szerint érvényesüljön a méltányosság és aráuyosság elve. Távol áll tőlem a száudék, hogy e sorokkal merkantil érdekeket védjek, mégis úgy érzem, szükséges lesz rámutatuuuk, hogy e javaslat a kereskedő- és iparososztályt oly érzékenyen sújtja, hogy félnünk kell attól, hogy e kissé megerősödött társadalmi osztály az adók nagy terhe alatt nem fogja tudni azokat a követelményeket teljesítet) i. melyek épen a háború befejezésekor reá várnak. Nem akarok rámutatni arra a nagy sérelemre, mely ellentétben az agráriusokkal, a keseskedö és iparososztályt sújtja, mert hisz ha csak azt ragadjuk ki, hogy mig az utóbbiaknál a kötelező könyvvezetés folytán, pontos megállapítás nyerhető az elért eredményről, addig a birtokos osztálynál ti sártára a bemondás less megállapítva. Ez már is elég minden statisztika nélkül ahhoz, hogy következtessünk, melyik osztály lesz aráuytalauul nagyobb adóval megróva. A háború alatt a kereskedő- és iparososztályra óriási feladat háramlótt. Az árukészletek napról-napra csökkentek, a folytonosan váltakozó árak nagy- tartózkodást kívántak és mégis kitűnően megfeleltek annak a feladatnak, melyet meg kellett oldaniok. Nem szabad minden iparosban és kereskedőben a háborús konjunktúra kihasználóját látni, mert mindenekelőtt a legnagyobb részéuek ez módjában sem állt, hanem elismerés is kijár annak a termelőnek, közvetítő iparosnak, ki nagy áldozatok a mult honorálásáért és a jövő megbecsüléséért nem kiméit fáradságot, hogy üzletét a lehetőség szerint a normális keretek között fenntartsa. Ez a munka, mely a bábom állat a kereskedelemre hárult, csak fokozódni fog közvetlen a befejezés utáu. Számolni kell a kereskedöés iparosvilágnak a háború befejezésekor azzal, hogy az árak az újonnan beözönlő nyersanyagok miatt csökkenni fognak és hol fog recompenzációt találni a kereskedő ezekért a háborús veszteségekért, amikor az esetleg elért nyereségnek igen jelentékeny részét adóban már elűzette, mire alapíthatja a további bevásárlásainak risikóját? Miudezeket figyelembe kell veuui akkor, amidőn uem szabad elfelejteni, hogy közös vámterületünk van Ausztriával és egy meggyengítése a magyar kereskedelmi és ipari életnek csak az évtizedeken át jól megalapozott osztrákoknak használna. VEGYES HÍR EK. — Kitüntetések. Ö (sászári és apostoli királyi felsége legkegyelmesebben adományozni méltóztatott Bülitz Henrik városunk arany ifjú- J ságáHak szimpatikus tagjának és Stern Jószef a mezölaki bérgazdaság intézőjének a koronás j ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján az ellenség előtt teljesített különösen köteleséghü szolgálataik elismeréséül. Fogadja vitéz földink ésjó ismerősünk őszinte üdvözletüuket és további szerencse kiváuatunkat. — A városok tanácskozása. A Magyar Városok Országos kongresszusának állandó bizottsága, melyen városunk polgármestere Mészáros Károly is résztvett, csütörtökön ülést tartott, amelyen kiváltkép az adójavaslatokkal foglalkoztak. A bizottság hosszú vita utáu általánosságban magáévá tette a fővárosnak az adó javaslatok ügyeben a képviselőházhoz ós a kormányhoz intézett felterjesztését azzal a módosítással, hogy a harmadosztályú kereseti adó kontiugentáltassék és az ezenfelül mutatkozó többlet ne az adózó polgárok javára, hanem a városoknak engedtessék át. A bizottság továbbá annak határozott és világos kimondását kívánja, hogy a városok vagyona a vagyonadó alól kivétessék. A Pénzintézetek Országos Szövetségének kiváltságával szemben a pénzintézetek harmadosztályú kereseti adója után a városok pótadó kivetési joga tovább r a is meghagyassék. Végül ezúttal is hangsúlyozza a bizottság, hogy a városok háztartása sürgősen rendezendő, és pedig amennyiben a mostani községi pótlékrendszer fent art asa < óloztatik, úgy a városok a jövödelem és vagyonadóra is vethessenek ki pótadót, mert ez a kettő fejlödésképes. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy a városok országgyűlési képviselőit felkéri, jöjjenek össze értekezletre, amelyen az adójavaslatoknak a városok lakossága szempontjából mutatkozó hátrányait kitejtenék és amelyen felkérné a kongresszus a városok képviselőit, hogy az adójavaslatok képviselőházi tárgyalása alkalmával a városok érdekeit megvédjék. Ezután meg a közélelmezés kérdéseivel foglalkoztak s elhatározták, hogy sürgős felterjesztésben felkérik a belügyminisztert, hogy a közéle!mezes ügyében a május 3-i ülésből felterjesztett kívánságaik értelmében a közélHlmezés körül mutatkozó legkirívóbb bajokat haladéktalanul orvosolja. — A vendégek nem kaphatnak kusjegyeket- A közélelmezési bizottság a városi állatorvos indítványára elhatározta, hogy a városba vendegekként érkezők számára nem szolgáltat ki zsír és husjegyeket. — A legközelebbi nepfölkelósi pótszemle. A hivatalos lap pénteki száma közli a honvédelmi miniszter körrendeletét, amellyel a III. nóptölkelési bemutató pótszemle második szakát, az 1877—1HÜ(>. évi születésű egyénekre nézve augusztus hó 20-től szeptember hó 21-ig terjedő időre tűzte ki. — Ami mellékes és ami fontos. A közélelmezési bizottság június 30-án tárgyalta Cirüubaum Nándor zombori keieskedö azon értesítését, hogy a városnak nem a Bezdáitbau megvett 600 q, hanem az Osziváczon vásárolt 401) 'i kukoricát fogja rendelkezésére bocsátani. Hát az igazán mellékes, hogy bezdnni kukorica lesz-e vagy ósztváozi, hanem az* már annál íontosabb, hogy kukorica még a mai napig sincs egyáltalában, sem bezdáni, sem ósziváczi. Pedig megfelelő mennyiségű kukorica sürgős beszerzése és a közönség közt leendő szétosztása a legfontosabb és leghalaszthatatlanabb teendők közé tartozik. — A húshiány enyhítésére a polgármester házinyúl-tenyésztést óhajt bevezetni a város házi kezelésében. Az eszmét a közélelmezési bizottság melegen üdvözölte és annak miuél előbb való megvalósítására a polgármestert felkérte. — Szappant föaot a város. Pápai Lajos városi állatorvos a vágóhídi lntlladékokból — nagyon helyesen — már huzamosabb ideje szappant fózettet. A közélelmezési bizottság felhívta az állatorvost, hogy a havonként főzött szappanuieniiyiséget a föszámvevönek jelentse be és a szappant addig raktározza, ainig a közélelmezési bizottság annak forgalomba hozatalát el nem rendeli. — Hát ahol 12-nél többen vannak? A közélelmezési bizottság legutóbb azt a furcsa határozatot hozta, hogy egy-egy családnak 12-nél több családtag részére nem szolgáltat ki húszsírjegyeket. Hiszen a dolognak nincs nagy gyakorlati jelentősége, mert egyrészt 12 tagnál nagyobb család nem sok vau, másrészt ha van is, nem igen áll módjában az ilyen nagy családnak összes tagjait — a mai viszonyok közt — hússal és zsírral ellátni, mégis nem méltányos dolog épen a legnagyobb családoktól megvonni azt a jogot, amely a többi kisebb családokat megilleti. — Drágább lesz a városi hús és zsír is. Horváth István, a város szerződéses szállítója a város által átvett sertések élősúlyának árat kilogrammonként 5 koronára kérte felemelni az eddigi 3 K 50 fillér helyett. A közélelmezési bizottság még nem döntött a kérelem dolgában, hanem a városi főjegyző elnöklete alatt egy bizottságot küldött, ki ez ügyben javaslattétel céljából, amely bizottságnak tagjai a közélelmezési iroda vezetői, az állatorvos, a t. ügyész, és Horváth István. — Cséplök figyelmébe. A rendőrkapitányság felhívja a cséplőgép tulajdonosokat, hogy cséplőgépjeik mellé a szükséges mentő szekrényt felszereléssel együtt szerezzék bt! annál is inkább, minthogy a mulasztók szigorúan fognak megbüntettetni. — A városi korpával úgylátszik, visszaélések fordulhattak elö, olyanok is igénybe veszik, akiknek nincsenek állataik s akiknek vannak, többet vesznek igénybe, mint amennyire igényük van. Ezeknek a visszaéléseknek meggátlása céljából a közélelmezési bizottság Hajnócky Béla indítványára elhatározta, hogy árpaigazolványt csak járlat. levelek felmutatása ellenében szabadjon kiszolgáltatni. A rendőrség pedig állandóan ellenőrizni fogja, hogy az illetőknek tényleg van-e akkora állatállományuk, amekkorát bejelentettek. — Gyűjtsünk gyógynövényeket, barackmagot es szilvamagot! A hadsgélyzö Hivatal által megindított gyógynövény gyűjtési akció felhívja az áldozatkész közönség ligyetniét arra, hogy miként lehet, a normális időben veszendőbe ineuö, vagy elhanyagolt anyagok*
