Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915
1915-11-21
rendes vagy deformált golyó megmaradhat a testben vagy a csontok között, anélkül, hogy az embert bármiben akadályozná. Freund szerint a háborúban kialakult orvosi gyakorlatot a következő három szempont jellemzi: 1. Minden nem feltétlenül szükséges műtéti beavatkozás mellőzése, 2. a sebek elzárása, 3. a sebesült testrészek mozdulatlanná tétele. Ezt pedig — bár ellenfeleink barbárnak neveznek, — ők is, mi is, a német Röntgennek és a magyar Semmelvveissnek köszönhetjük. A rokkantak Mikulása. Id>-stovs Uli« I • Kendéje küzdünk A harctéren és ii-111• 11 * Ti ok -iviével. spártai önfeláldozássá tlem _;\-águnkéit, boldogulásunkért, «/ i'ii.c .-iib) korok nyugalmáért, békéjéért. A hare 1 'Mink* fegyverei diadalt arattak eokssoro* ríi es a magyar erény, ] a magyar erkölo*, . n gyai dicsőség ínég soha-j sem ragyogó t oiy I ívesen, mint most a világhuboru borsaimai kö (oM A sik-r. a . o/>lem az egész nemzeté.' A liös katonáké, aki . legyvacrsi, bátorsággal és liösifssegg.-i , hi «• -r. ii. derek polgáraiuke. akik á ak>B«tkeBsaa | - innukával itthon szolgálták H bwas -t'-i iL \ A ÍIH u 11 ii oaios vabuzásokat mutat ii j.o , , ....i. A/.t oitjuk, hogy ebben az' to sz.igo , i, liijndi nbei katona. Az élet min-I din •!• . i v » k *ái> lm/.a szolgálatában zaj-' lik )••. Bt oi. ni i uh, áldásosabb altruizmus' nieg i. , •/, ..|r ,.g a i.epeket, mint most, H n. i 1/ ..Jen polgárát. A i . . . ii -/.orako/.asban, a uiindeui. pi • i ,. -.. „_) eseményeiben törtónelu e- • i : . nép Kag\ ogóbb, dicsőbb b i., .i.o. ido« ióit-neiéiiól. A jövő hisi" .. u- . • k & ti je írásának kimerítli- tene . , ,x másfél esztendő örökre In £UI -I V . I .iA. .. .g csodalatosán szindu? boki> ,. ...k meg ismét, amely a báb ni- • t • költeménye lesz. A i M ktúmt ugyanis hadiszolgsatba lep ,.' . ../. a oinország tark.i-oai ka boi ii'u a haictéieii megrokkaut Á.I Ati . .. na í- nos ajándékot. Az Au ri u<~ía ui.ip szervezi a háborús Mikulást. Azzal .. kéréssel fordul az ország közönségéhez, hogy az idén, amikor a hagyományos Mikulás ajándékot megvásárolja, gondoljon béna. sánta, kezetlen, lábatlan, vak nyomorék, rokkant hőseinkre is, mert ezek önfeláldozása szerezte, meg nekünk és gyermekeinknek a nyugodalmas Mikulást. Nincs szó nagy áldozóról Fillérek azok, amelyek az idei Mikulás utján njándékot hoznak a rokkantaknak. Az Auguszta ilap ugyanis 10 és 20 filléres i.iüvószi kiviteiü Mikulás bélyeget bocsát ki az: al a célzattá, hogy uki Mikulás ajándékot vásárol, njáudékut lássa el Mikulásbélyeggel. Tiz és husz fiilér a kiadási többlet, amivel ajándékunknak történelmi értéket szerzünk és amivel hozzájárulunk a rokkant alap gyarapításához. Az ajándék a szeretetnek, a megbecsülésnek, a nemes érzelmeknek és gondolatoknak kedves kifejezője. Az ajándékozás napjai az élet sivárságában ünnepnapok. Örül és boldog az, aki ajándékoz, örül és boldog az, akit megajándékoznak. A história nagy idtjében az ajándékozás tormája is legyen históriai, fejezze ki a kor szellemet, a kor nemes érzelmeit és gondolatait. A Mikulás ajándékot gy. mekeinknek vásároljuk. A jövő nemzfldékuek, amelyért küzdünk és amelyet küzdelemre nevelünk. A gyermeklélek termőföldjébe hull az áldozatkészség magja a Mikulás-bélyeg tormájában. A gyermek hintalován, puskáján, csákóján, mindeu játékán látja a Mikulás-bélyeget, amely dus fantáziával működő elméjébe vési, hogy 1!)15. december 5-én és (i-án neki is része volt a rokkant hősök megmentésében, ö is hozzá járult a Nemzet Háza felépítéséhez, ö is részt vett a nemzet küzdelmében. A hazáért, a társadalomért, embertársaiért való áldozatkészségre, irántuk való kötelességekre tanítja a jövő nemzedéket az Auguszta alap Mikulás-bélyege. De a felnőtteknek szánt ajándékon is történelmi értéket képvisel a Mikulás-bélyeg. Van-e valaki ebben a hazában, akinek mindennap eszébe ne jutna értünk vérző sok ezer magyar testvérünk? Van-e valaki, aki ne gondolna a jövő terhére, a rokkantügyre, amely egyformán nerezedik majd az államra és a társadalomra? El ía meglátja ajándékán a Mikulás-bélyeget, niegíyugszik a szive; segítünk a rokkantakon; enyíül a gondja: a jövő terhének eloszlatásán már nost dolgozik a társadalom. Az Auguszta alap Mikulás-bélyegének alkalmazása oly módon történik, hogy mindenki, iki ajándékot vasáról, vesz hozzá egy Mikuiáslélyegot is és ráragasztja az ajándéktárgyra, • agy Mikulás bélyegekkel zárja le az ajándékot ejtő csomagokat. Például ékszerre, virágra, cukorkákra, vagy hasonló holmira nem alkalmaztató a bélyeg, eboen az esetben a dobozt, vagy i burkoló papirost ragasztjuk le egy-két Mikiuus>élyeggel. Ilyen módon mindenki adózhat ajánlékozása közben a rokkant-ügynek. Mikulás-béiyeg kapható az Auguszta alap LÖzponti irodájában (Budapest, VII, Károly;örut 'S.; De hogy a közönség könnyebben hozzáérjen, az Auguszta alap azzal a kéréssel fordul [linden kereskedőhöz, hogy már most szerezzen e Mikulás-bélyeget az alap központi irodájában, legcélszerűbb a pénz előre való beküldésével legirni, hány darab 10 és 20 filléres bélyeget üldj az alap, amelynek irodája postafordulával tatén el a megrendelést. Annak, aki na;yobb mennyiségű bélyeg eladását biztositja, lizoiuányba is küld Mikulás-bélyeget az Aurus/ • alap. 0 jy értesülünk, hogy az Auguszta alap caráeajiiyra is bocsát ki ajándék-bélyeget alkalnat nyújtva ezáital arra, hogy uemeslelktt, haintias közönség az önkéntes ajándékadóval hozzáárulhasson a rokkant-ügy megoldásához, a Nemié: Háza felópilésélio-!. A Mikulás-bélyeg teljes jövedelmét az Auguszta alap a Nemzőt Háza rokkant-otthon jaára fordítja. \ Leányegyesület estélye. — 1915. november 15. és 16. — A földúlt kárpáti falvak újjáépítése érdekében meginditott és már eddig is gyönyörű íredményeket felmutató országos mozgalomból 'árosunk 1 izönsége annak a két uagyszabásu istélynek keretébeu vette ki a részét, amelyet i pápai Leány-egyesület f. hó 15. és 16-áu renlezett a városi színházban. j Az első estélyt Kohn Irma Prológja uyiotta meg. A gondolatokbau és költői szépségekben rendkívül gazdag költeméuyt maga a zerzö szavalta el s kedvesen természetes előidásával, amely e gondolatokat és szépségeket eljes mértékben kitejezésre juttatta, magává] agadta a hallgatóságot. Méltóbb nyitánya vauban aligha lehetett volna a két nagyszabású sstélynek. Gyönyörű tehetségű, igazán nagy reméíyekre jogositó művésznőt ismert meg a zeneizeretö közönség Singer Margitkában, kinek királő kvalitásai eddig csak egy szűkebb körű ársaság ismerte és méltányolta. Ezúttal Oodard I. Mazurkáját és Ciiován Magyar ábrándját nutatta be tökéletes technikával, művészi át értéssel. Majd az estély énekesnője: egy szombathelyi fiatal művésznő, Goldsteiu Klára mutatkozott be. A Sámson és Delila egy részletét, Gounod két dalát, majd a ielzugó tapsokra Taruay egy magyar dalát énekelte bugának: Goldstein Irmának zongorakisérete mellett. Dr. Antal Géza országgyűlési képviselőnek ünnepi beszédéről igazán felesleges dicséretet mondanunk. A lakás, a házi tűzhely kulturhistóriájáuak széleskörű történeti tudástól csillogó filozofikus fejtegetéséből állott a gyönyörű beszéd, amelyet azzal a hő óhajtással zárt be, vajha minél előbb éjiülnének fél az ellenséges hordák által feldúlt kárpáti tűzhelyek, a mi tűzhelyeink pedig minél előbb lathassák viszont a távol levő harcosokat: a mi diadalmas hőseinket. Az estélyt Móricz Zsigmond kedves egyfelvonásosa: a Csiribiri zárta be, melynek pajzán címszerepét elevenen, kedves temperamentummal játszotta meg Guldberg Irma. De nagyon jók voltak a többi szereplök is: Deutsch Elza, Krausz Irén, Klein Jolán és Bakó Béla. A második estélyen két egyfelvonásos került bemutatásra és pedig a műsortól eltéröleg először a Fehér vacsora. A bajos darabka szépségeit bájos szereplök juttatták érvényre. Columbina szerepéi fényesen és édesen játszotta Weisz René. Halmi Bódogué ismert művészetét és Krausz Irén ritka bájosságát nem kell megdicsérnünk. Elég dicséret volt a közönség részéről felzúgó tapsvihar, amely a függöny legördülte után alig-alig akart elülni. A másik egyfelvonásos Heltai Jenő és Makai Emil mindig frissen ható kis vígjátéka volt, amelynek szépségeit és csillogó komikumát pompásan közvetítették a darab szereplői: Lövy tlonka, Vajda Rudolf és Trébits Károly, Rosenjerg Margit és Ambrus Jolán igazán felejtheetlenül szép királynő és apród voltak. Tóth Annus hosszabb hallgatás utáu ez iste nyújtott ismét először igazán elsőrendű uüvészi gyönyört halas közönségének. Minden •g\e> száma: Loheugrin Elza-áriája, Molnár tfihály Bölcsödala stb. óriási s megérdemelt tetizést aratott. Végül utoljára emlékezik meg referádánk Az estély egyik elsőrangú művészi produkciójáról : Steiner Hugó m. kir. operaházi tag nagyszerű hegedüjátékáról s Révész Aruoldné pompás zongorakiséretóröl. A műsoron csak két számuk szerepelt: Wagner : Mesterdalnokok egy részlete és Hubay Csárdajelenete, de az előadók művészete által elragadott közönség szűnni uem akaró tetszésnyilvánítására még egy-két ráadással kedveskedtek (Tschaikovszky: Lied ohne Worte, Gounod: Ave Mária). A két pompás est kifogástalan rendezéseért a Leányegylet fáradhatatlan elnökségét illeti a dicséret. Az előadások programmját — egy-két pont elhagyásával — egy előadás keretébe szorítva csütörtökön délután a városunkban levő sebesült katonáknak dijtalauul, este pedig mérsékelt helyárak mellett a nagyközönségnek ismélelten bemutatták. Az összes előadásokból jóval öbb, mint ezer korona fog jutni a nemes célra. VEGYES HÍREK. — A közélelmezési bizottság ülése. A közélelmezési bizottság f. hó 18-án a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Femesvár szab. kir. város átirata alapján elhatározták, hogy lelirnak a belügyminiszterhez a vajgyártás betiltása érdekében. A tüzitahiány enyhítése céljából felhívták Bülitz Ferencet, liogy lépjen érintkezésbe a veszprémi Rothauser ••éggel a németbányái tűzifa-készlet megvétele érdekében. Tudomásul vették az állatorvos bejelentését a Kis Autalnéval kötött szerződésre vonatkozólag. Langráf Zsigmondot megbízták, hogy a Lengyel testvérektől vegye át a város részére lekötött asztali burgonyát és e célra 5000 koronát utaltak ki a részére.
