Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-01-17

Városi közgyűlés. — 1915. január 11 — Mészáros Károly polgármester az ülés meg­nyitása után dr. Teli Anasztáz, Nagy Vilmos, dr. gteiner József, Jilek Ferenc és Keresztes István városi képviselőket kérte fel a jegyzőkönyv hite­lesítésére, interpelláció nem volt, nyomban áttér­tek a napirendre, melynek első pontjaként vita nélkül megszavazták a tanácsnak azt a javasla­tát, hogy a város belterületéi) levő lórgalmasabb utak megjavítására 5000 K áru bazaltkövet ho­zassanak. Jilek Ferenc a pénzintézeteknek a 100 000 K-as hadi kölcsön jegyzéséhez való hozzá­járulási arányából akart konzekvenciákat levonni; amely pénzintézet városi betéteinek nagyobb ré­szét bocsátotta rendelkezésre a hadikölcsünhöz, az több betétet kapjon s az is vétessék figye lenibe, hogy melyik intézet ad magasabb kamatot. Ugyanezt követelte Keresztes Gyula is, da dr.' Hotl'ner Sándor kimutatta, hogy tisztán véletle­nen mult az, hogy a lOÜ.OdO K-ás hadikölcsün­höz a négy pénzintézetnél levő betétekből meny­nyit kellett egyik-vagy másik helyen felmondani, | mert a közgyűlés csak bizonyos alapok vagyonát, fektethette hadikülosöukütvénybe. s az akkori fel­mondások, illetve kivételek által némileg meg­változott arány csakhamar helyre fog állani az ujabb betétek elhelyezésével A polgármesternek a kamatláb megállapítása iránt tett megnyugtató kijelentései után a közgyűlés fenntartotta a régi arányt s 33 szavazattal 3 szavazat ellen kimon­dotta, hogy a közpénzek i/, 0 része az orsz. köz­ponti hitelszövetkezetnél, 2 / 10 része a Pápai Köz­gazdasági Banknál, 3 /i 0 része a Pápa városi és vidéki Takarékpénztárnál, */ 10 része pedig a Pá­pai Takarékpénztárnál helyeztessék el. A hadi szolgáltatások ügyében eljárni hiva­tott községi bíróság tagjain! S/.okoly Viktort, Hajnóczky Bélát, Keresztes Gyulát és Kovács Sándort választották meg. Elfogadták az állandó választmány javaslatát, mely az államépitészeti hivatal által ajánlott gőzhenger megvételét jobb időkre halasztani kívánja. A római kath hit­községnek azt a kérelmét, hogy a kálvária te­mető mellett gróf Esterházy Pál által a hitközség­nek felajánlott területen a temetőt kibövithesse s a temető berendezési költségeket a Kálvária alapból fedezhesse dr. Teli Anasztáz pártoló iel­szúlalása után egyhangúlag teljesítették, egyhan­gúlag szavazták meg a tanácsnak azt a javasla­tát is, hogy a győri útnak a S-ik vasúti vágány­hoz vezető része a vámköteles utak közé vétes­sék fel. 1. kérdésnél Somogyi József és Keresz­tes Gyula szólaltak fel. A háborúban elesett hő­sök emlékének megörökítéséről a közgyűlés a háború befejezése után óhajt intézkedni. Legélénkebb vitát a napirend 9-ik pontja keltett, melynél dr. Hofhier Sándor nemcsak a tisztujitásnak, de a városi képviselőválasztásnak elhalasztását is ajánlja. Dr. Fehér Dezső ellenzi az indítványt. Ezzel szembon dr. Hoffuer felol­vassa a községi törvény 65. §-át, mely szerint a tisztviselők mandátuma és joghatósága csak az utódok megválasztásával szűnnék meg s igy reá­juk nézve exlex nem állhat be. Dr. Scheiber Jenő ! a tisztújítás elhalasztását helyesnek és megenged­hetőnek tartja, de a képviselőválasztás elhalasz­tása törvénytelenség volna. Ugyanígy érvel Csok­nyay Károly is s a képviselőválasztás elhalasz­tását azért sem helyesli, mert addig az évenkint behivandó virilisek jegyzékét sem lehet összeál­lítani. Dr. Lőwy László ugy a képviselőválasztás, mint a tisztújítás elhalasztása mellett foglal ál­lást, inig Hajnóczky Béla csak azon állásokra kéri a tisztújítás elhalasztását, amelyeknél hadba Vonult, városi tisztviselők vannak érdekelve. Még A kérdés feltétele közül is hosszas viták folytak 8 végül is dr. HofTner visszavonja indítványát s ig}- azután az állandó választmány javaslata emel­kedett határozattá.' A Zápolya-utca szabályozásához szükséges 50 "-ölnyi területért Polgár Mihály négyszög­ölenként 30 K kártalanítást kér. Keresztes Gyula zükségesnek tartaná, hogy a tulajdonossal a vá­os tovább tárgyaljon s esetleg adja meg a kért isszeget is, de a közgyűlés a kisajátítási eljárás ueginditására utasította a tanácsot. Az utolsó árgy a szeinétkihordási szabályrendelet lett volna, le a közgyűlés az idő előrehaladása miatt már ürelmetleu volt s miután dr. Lőwy László szem­ehányást tett a polgármesternek, hogy ily fontos igyot, mely egymaga külön közgyűlésre volna ;itüzendö, egy hosszú és fáradozó napirend 11-ik lontjául tűz ki, ennek tárgyalását későbbre halasz­ottá A vörös félholdért. 7 elhivás vármegyénk és városunk tár­sadalmához. Abban a nagy küzdelemben, amelyet ellen­égeiukkel folytatunk, segítőül csatlakozott hoz­unk a vitéz török nemzet, amelynek katonai gészségügyi intézménye a mi szeretetteljes tá-; nógatásunkra szorul. Kérő szóval földúlunk tehát ármegyénk ós városunk hazafias közönségéhez, I logy adakozzék általunk a Vörös Félhold-uak. kz adományokat február 15-ig fogadjuk el e :élra és az addig nálunk befolyt összeget a buda­>esti török fökonzulátusnak fogjuk beküldeni. A nemes cél érdekében országos bizottság ilakult, amely az alábbi lelkes hangú, szép fel­íivást bocsájtotta ki: „A reánk, monarchiánkra és hü német szövet­légesüukie erőszakolt titáni harcban eddigelé ;supán egy nemzet sietett igaz ügyünk támoga­ására, egyedül a török császárság volt az, mely liven évtizedes kipróbált barátságához, részt kért uagáuak a küzdelemből s fegyvert fogott olda­uukon a közös ellenség ellen. A török nép igy tiegosztja velünk Európa nyugalmáért és szabad­ágáért vivott tusánk veszélyeit és faradalmait,] .'örökország bajlársunk s mi véle egyek, testve-j ek vagyunk a nagy háború minden dicsőséges. íröteszitésében. Hisz *gy célért és egy elleuség sllen harcolunk egy lélekkel: a mi győzelmünk iz ö győzelmük, az ö dicsőségük és szenvedésük i mienk s kiontott vérük is testvérien a mieink-' £el egyesül a nagy küzdelem e hősi napjaiban. I Becsület, tisztelet és szeretet az igaz ügyért i íelytálló vitéz török nemzetnek! Am e rokon-j izenv és bajtársi együttérzés részünkről ne csak j »zavakban nyilvánuljon, a velük való egység nettekkel domborodjék ki a háború minden vo-' uatkozásaiban. A sebesült török bajtársaink gondozására ilakult Vörös-Félhold-Egyesület testvéri szózat­tal fordult hozzáuk, magyarokhoz. Nemes mun­kájában, melyet a Vöröskereszt mintájára folytat, n mi segítségünket is kéri. E felhívás meleg ér­zést, testvériességet kell, hogy ébresszen a magyar társadalomban. Gondoljunk az ügyünkért, éret­tünk harcoló és vérző távoli török bajtársakra s az Irgalom jelképe, a kereszt nevében adakoz­zunk a Félhold irgalmas céljaira. A rokonérzés hálás, szép bizonyítéka lesz ez a magyar társadalom részéről. Adakozzunk! Budapest. 1914. Sylvester napján. A „Vörös-Felhold" támogatására alakult Országos Bizottság: özv. gr. Károlyi Istvánné elnöknö, gr. Kimen Bíderváry Károly elnök és a nag}- bizottság." T . A háború krónikája. — 1915. ­Január 7. 5 német hadtest nyomul Varsó felé. Kisebb harcok a nyugati harctéren. Az oroszok kivonul­tak Eszak-Perzsiából. január 8. A szövetséges csapatok a liavkától keletre 1000 oroszt fogtak el és 6 géppuskát zsákmá­nyoltak. A Keleti Beszkidekbeu visszavertük az oroszokat. A szerbek visszavonulása Avtovácnál. A francia támadások összeomlása. január 9. A szövetséges csapatok előőrsei 20 kilomé­ternyire Varsótól? Útban az ostromágyuk. Pilicá­uál hátrál az orosz. A német sereg visszavette áteiubachot. január 10. A Nidatól visszaverték az oroszokat. A Kárpátokban nyugalom van. Német győzelem az afrikai gyarmatokon. január 11. A Kárpátokban erős ágyuharc folyik. Belg­rádból eltávolították a polgári lakosságot. Anglia visszautasította az Egyesült Államok jegyzékét. A törökök minden vonalon előre nyomulnak. január 12. A szövetségesek megint előbbre jutottak Varsónál. A Visztulától északra meghiúsult az orosz előretörés. A Nidánál újból visszaverték az oroszokat: sok száz orosz halott és sebesült. Nagy ágyuharc Krakó fölött. A Kárpátokban kisebb csatározások folynak. Bukovinában meg­semmisült egy orosz felderítő csapat. január 13. Keleten a helyzet nem változott. Kisebb német győzelmek a nyugati harctéren. Az oro­szok visszavonulása a Kaukázusban. A déli harc­téren nyugalom van. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület f. évi január hó 11-én tartott rendkívüli gyűlésében 3. sz. véghatározatával a város forgalmas útjainak jó karba helyezésére a jéggyár jöve­delméből a kövezetvám pénztárba bazalt'kő be­szerezhetése céljából 5ÜU0 K-t át utalt. 4. sz. véghatározatával a város kezelése alatt álló alapok, alapítványok, gyámoltak és gondnokoltak pénzei valamint a pénz feleslegek­nek */ 10 részét a pápai takarókpénztárba, 3 /j 0 ré­szét a pápa városi és vidéki takarékpénztárba, - lly részét a pápai közg. bank r. társaságnál és '/ 10 részét az orsz. közp. hitelszöv. budapesti pénzintézeténél rendelte gyümölcsözöleg elhe­lyeztetni. 8. sz. határozatával a kálváriával szemben fekvő urodalmi területnek azon részét, mely a r. kath. hitközségnek temető céljaira át engedte­tett kath. temető céljaira kijelelte s a temető berendezésének céljaira a kálváriái temető alaj terhére a szüséges összegek utalványozására t v. tanácsot utasította. 9. sz. határozatával a győri útnak a VIII-ik vasúti vágányhoz vezető szakasznál a vasút vámköteles utak közé felvette. 12- sz. határozatával a Zápolya-utca kibö vitóséhez Polgár József telkéből eső területei kisajátítás utján rendelte megszerezni. 14, 17, 18. sz. határozataival Borsodi Józse és kisk. gyermekei, Steiner Hugó és Dobi Jolái illetőségeit megtagadta. 1G. sz. határozatával Groiier Lujza illető ségét elismerte. 15. sz. határozatával Gauer Rezső és csa ládja kihouositása ellen kifogást nem emel Pápa város polgárainak kötelékéből elbocsátotta Ezen határozat azzal tétetnek közzé, hogi ellenük a felebbezós a kihirdetéstől számítót 15 napon belül a polgármesteri hivatalba ad ható be. Pápa, 1915. jauuár 17. Mészáros Károly polgármester. — Bernfeld Mária oki. szülésznő galíciai menekült, városunkban letelő pedési engedélyt nyert és működésé megkezdte. Lakásai Vajda-utca I. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom