Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-05-09

1 kai tontosabbak, mint a táinadóak és a halál szokatlan döbbenetes, majdnem stílustalan esemény, amely a sorokat megbolygatja és legtöbbször megállapítja az ütközetet \agy megfutamítja a sereget, ami az ó-koriaknak nagyon is természetesnek tetszik. A sebeket pedig megszámlálják, leírják, megénekelik és könnyel öntözik, mint jelentős tüneteket. Ellenben a tiltások, amelyeket nem igen illik bevallani, a gyászos pánikok igen gyakoriak és az agg költő gáncs nélkül ad róluk számot, mint közönséges incidensekről, amelyeke: as isteneknek kell tulajdonitani és tniudeu háborúban eiötordulnak. Ez körülbelül az ó-kor bátorsága. De anélkül, hogy itt megállapodnánk, anélkül, hogy hosszasabban időznénk a középkor és a renaissance csatáinál, ahol a condottierik legvérengzőbb ütközeteiben alig-alig maradt a harctéren húsznál több áldozat, tekintve egyenesen az Empire nagy háborúit. Itt a bátorság kezd hasonlítani a mi bátorságuukhoz, de mégis jelentős különbségek vannak. Mindenekelőtt csak hivatásos katonák verekszenek. Nem az egész nemzet verekszik, csak egy küldöttség, egy háborús bizottság, amely, igaz, egyre nagyobb és nagyobb lesz, de sohase jut addig, hogy mint ma, minden 18—50 évig való fegyverképes fóríit magába foglaljon. Azután is mindenekelőtt minden háború két vagy három ütközetben dölt el, azaz két vagy három nagy pillanatban, rendkívüli erőfeszítésben, vagy néhány óra alatt, legfeljebb pedig egy nap alatt, amikor is kiszökkeut minden energia, minden hősiesség, amelyet a készülődés és várakozás hosszú napjai alatt halmoztak fel. Aztán győzelem vagy vereség, de vége volt, megjött az elernyedés, a megoldás, a nyugalom, kiki hazatérhetett a tűzhelyéhez; csak egyszer kelleti farkasszemet nézni a végzettel; és tudták, hogy a legborzalmasabb Misákban is egy esettel szemben, husz vagy harminc esetben megmenekedhetnek a haláltól. mondjátok, hogy volt választása, hogy a veszélyes a küzdelem kikerülhetetlen volt, hogy védekezuie kellett vagy megdöglenie; és hogy ily esetekben nincsenek gyávák. Nem igaz: volt, mindig volt és vau választás. Hogy megmentse az életét, csak engednie kellett volna az ellenségnek ; a támadó nem irtotta volna ki; nem oly hősiességről van szó. amelyet a kétségbeesés teremt, a sarokra szorított állat hősiességéről, amely vakon küzd. hogy egy pillanatig legalább késleltesse a halál jöttét. F|GFRJ_HIREL_ Most minden megváltozott és maga a halál sem hasonlatos a régebbihez Valaha szemtölszernbe látták, tudták honnan jön és ki küldi. Szörnyű volt az arca, de emberi volt. Ismerteti a szokásait is, hosszú álmait, rövid ocsudását, rossz napjait és veszedelmes órait. Ma a halál miuden borzalmához, a titokzatosság elviselhetetlen rémülete is hozzájárul. Niucs többé arca, nincs többé szokása, nincs többé álma, nincs többé szüuetje. Mindenütt leselkedik, ölésre készet), mindenütt jelen van szétszórtan, megfoghatatlanul és tömören, hízelgőén és tunyán, szétfolyóau, erőszakosan megszámlálhatatlanul, a látóhatár minden pontján, kibújva a földből és leesve az égből, fáradhatatlanul, kikerülhetetlenül.elfoglalva a tért, elfoglalva az egész időt, napokon, heteken és hónapokon keresztül, egy pillanatnyi megszakítás, egy percnyi pihenés nélkül. Az ember megy vagy alszik és benne van végzetes hálójában. Tudja, hogy a legkisebb mozdulat jobbra vagy balra ugy hogy a fejét lehajtja vagy leiemeli, és hogy a törzsét meggörbeszti vagy kiegyenesíti, megállítja vagy magára vonja tekiutetet és villámát. Niucs példa még arra, hogy a semmiség hatalmai igy uralkodtak. Eddig senki se hitte, hogy az ember idegei állni tudják az ilyen próbákat. A legbátrabb ember idegei meg vannak acélozva arra, hogy egy szemvillanásnyi ideig elviselje a halál gondolatát, de nem arra. hogy a halál állandó varasában éljen. A hősiesség egy tar és egy hegyes sziklatetö volt, amelyre az ember felmászott, de rögtön lejött, mert a sziklaormok nem lakhatók. Ma egy végtelen sik mező. amely épp oly lehetetlen, mint a sziklaormok, de ahonnan nem lehet lejönni. Igy az emb-r. abban a pillanatban, mikor ugy rémlett, hogy el van csigázva, hogy el vau puhulva a jóléttől és a civilizáció bűneitől, mikor a legboldogabb volt és szükségképpen a legönzöbb is, mikor kevés a hite és hiába keresett uj eszményt és mikor egyáltalában nem látszott képesnek arra, hogy leiáldozza magát egy eszméért, hirtelen soha nem látott veszély meredt elébe. És ne — Miniszteri biztosok. A vallás és közoktatásügyi minisztert ininisziszteri biztosi minőségben a pápai ref. tanítónőképző intézet vizsgáin Vértesy Gyula dr. kir. tanfelügyelő, az irgalmas nővérek pápai tanitóuüképzöjében Papp Sándor nyug. kir. tanfelügyelő, az állami tanítóképző intézetben pedig az újpesti kir. tanfelügyelő lógja képviselni. — Városunk es Wen nos Jenő halála. Városunk polgármestere a mult heti tanácsülésben jelentette be, hogy "Wenues Jenő udvari tanácsos, Győr város érdemekben gazdag polgármestere április hó 27-éu elhunyt. A városi tanács a legmélyebb részvéttel vette tudomásul a gyászhírt ós jegyzőkönyvileg reudelte megörökíteni, hogy Pápa városa, mint szomszéd város Győr szab. kir. város közönségének és tanácsának gyászában teljes mértékben osztozik s a pótolhatatlan veszteség lelett szívből jövő, őszinte, igaz részvétét nyilvánította. — Kitüntetés. Őfelsége a király septibaconi Toókos Gyula, a 7. honvédhuszárezredben létszám fölött vezetett, vezérkarhoz beosztott századosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadi diszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta. — Menetszázad. Csütörtökön este 7 órakor megint egy menetszázad — augusztus óta ki tudja, hányadik? — indult a harctérre vitéz honvédhuszárjainkból. Kilenc hónapja elmúlt már annak, hogy az első századokat búcsúztattuk, mennyi rengeteg vér, tengernyi könny ömlött már azóta! De azért huszárjaink époly virágosak vagy tán még virágosabbak voltak, mint _ hónappal ezelőtt, époly jókedvűek, ép ugy daloltak, a cigány épugy muzsikált, mikor a vonat a rengeteg nép üdvrivalgásai közben elvitte őket messze: muszkakergetökül. Isten áldja, Isten hozza őket! — A hadbavonultak családjainak állami segélyezése. A veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóság a lapokban utalta ki az államsegélyt 85 olyan családnak, melyeknek családtentartója március hó 15-éu vonult be a katonasághoz. A 85 család államsegélye folyó évi július hó l-ig 10437 korona 14 fillért tesz ki. — Befejezték a rekvirálást Pápa város területén a gabona és lisztrekvirálási munkálatok teljesen befejezést nyertek és erről a hatóság jelentést tett ugy a földinivelésügyi miniszternek, mint a főispánnak. A gabona és liszt átvétele a miniszteri meghízott által foganatban van s az eddigi átvételt csak a zsákok hiánya gátolta. — A kórházvonatok jégszükséglete. A magyar államvasutak pápai főnöksége megkereste a városi tanácsot, hogy utasítsa a jéggyár kezelöségét, hogy a melegebb idő beálltával a katonai kórházvonatok jégszükségletóuek kielégítésére utalványok előzetes bemutatása nélkül is szolgáltasson ki jeget. A tanács utasította a városi állatorvost, hogy az állomásfőnökség kérelmére elismervény ellenében adjon ki jeget s a kiadott jégmennyiségről vezesseu nyilvántartást. — A színészek és a háború Az országos szinészegyesület tagjai közül ez idő szerint in teljesítenek katonai szolgálatot. — Füsttolen nap. A Pápai Leányegyesülethez fordult az Auguszta alap vezetősége azon kérelemmel, hogy rendezze Pápáu májas 1-én a „Füstteler. nap"-ot. Az Auguszta-alap a befolyt jövedelmet a Rokkant katonák segélyezésére fordítja. — Ezen humánus célra eszközölt gyűjtést a legnagyobb készséggel vállalta a Leányegylet vezetősége. Azonban a Jótékony Nőegylet már korábban megiuditotta az akciót május 2ára egy utcai gyűjtéshez. A Leányegylet elnöksége nem akarta keresztezni a Nőegylet ezen nemes akcióját, hogy 1-én elébe vágjon egy gyűjtéssel — sőt teljes buzgalommal vett részt a gyűjtésben — igy a „Füsttelen nap"-ot pünkösd napjain tartja. Csakis a központból érkezett jelvények vagy sajátkezű aláírás ellenében szabad pénzt elfogadni. Kariovit z Adolf .ur 20 K-ás arannyal váltotta meg a „Füsttelen Nap" adóját. Nemesszívü adományáért fogadja hálás köszönetünket A Leányegylet elnöksége. — Városi liszt kapható: a keresztény fogyasztási szövetkezetben és Luuzer Mórnál, továbbá Fleischer Géza. Koritschoner József, Koritschoner Adolf, Puchinger József és Szűcs Lajos üzlethelyiségeiben. - • Ez utóbbi helyiségekben az elárusitás ideje: délelőtt fél 7—12 ós délután 3—4 óráig. — Gyuratz Ferenc dunántúli ág. ev. i püspök —i mint annak idején megírtuk— a niaI gyar nyelv tanítása körül legjobb eredményt eli ért megyebeli tanító megjutalmazására 20 K-t l küldött a veszprémi kir. tanfelügyelőnek, aki a jutalmat Baor Margit volt akai, most tündérmajori tanítónőnek itólte oda. — A Tapolca elfogása. A városi tanács a rendőrkapitány javaslatára a Tapolca vizfogásának idejét folyó évi május hó 22-ének délután G órájában, megeresztésónek idejét pedig május hó 29-ónek délutáni 0 órájában állapította meg. Egyben felhívta a partbirtokosokat, hogy a vizfogás ideje alatt gondoskodjanak a Tapolca medrének kitisztogattatásáról. — A vak katonák segélyalapja javára báró Hornig Károly veszprémi bibomok-püspök dr. Grosz Emil egyetemi tanár kezeihez 5000 koronát juttatott. — Hogy kell sütni a kenyeret P A városi lisztből a következő szabályok betartása mellett lehet jó kenyeret sütni: A kevert kenyérlisztet nem szabad forró vízzel leforrázui. Nem szabad a kenyértésztába sok burgonyát beletenni, legfeljebb 4 kiló kenyérliszthez fél kiló főtt burgonyát lehet venni. Nem szabad a kenyértésztát lágyra hagyni, jól ki kell dolgozni és nagyon vigyázni kell arra, hogy a tészta nagyon meg ne keljen, mert különben keserű lesz a kenyér és darabokra válik szét. Nem szabad nagy kenyeret sütni legcélszerűbb 3-4 kilós kenyér sütése, mert nagyobb kenyeret a pék kemence nem süt át. Nem szabad a kenyeret a sütés napján telszegni, hanem legfeljebb 1 nap múlva. — Nincs ragályos állatbetegség. A városi állatorvos a tanács legutóbbi ülésén bejelentette, hogy az 1915. március 25-én tartott lóosztályozás alkalmával a tavaszi lószemlét is megtartotta és ez alkalommal meggyőződést szerzett, hogy a Pápa város területén levő lovak között semmiféle ragályos betegség nincs. — A baromflüzérek ellen. A városi tanács utasitotta a rendőrkapitányt, hogy a kihágási uton több ízben büntetett baromfikereskedők neveit terjessze a tanács elé, amely ezeket a piac területéről ki fogja tiltani. Ezzel kapcsolatban ismételten megállapíthatjuk, hogy a baromfikereskedöknek a falukon folytatott üzelmei ma is szünet nélkül folynak. Ugy látszik, a hatóság tehetetlen velük szemben. Pedig e rendkívüli időkben gondoskodni kellene — és ha a hatóság akarna, tudna is gondoskodni — rendkívüli eszközükről, amelyekkel meg lehetne akadályozni a húsnak ily módon való mesterséges megdrágítását. — A Balatoni Szövetsog gyűlése. A Balatoni Szövetség a napokban tartotta közgyülését Budapesten. A közgyűlést Batthyány Lajos