Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-03-14

Pápa. 1915. március 14. 11. szám PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több papai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkereskedése, Kő-tér Üíí-ik szám. Telefon. Z.XZ százsa. Felelős szerkesztő és laptnlajdonus. GOLDBEUG GYULA Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A .in ara : etrész évre 19 kor., félévre B k.. negyedévre ;t. Nyilt-tér sorúnként 40 lillór. — KtfjM szám ára :l() tili. A termés biztosítása. A háború folyamán egyetlen cikk ben sem állottak elő akkora élelmezés zavarok, mint épen abban a cikkben amely az élelmezés szempontjából a: első helyen áll: a lisztben. Itég körül belül hat hónap választ el attól az idő tői, amidőn az uj termésből előállítót liszt rendelkezésünkre fog állani és ad dig a már meglévő kenyérmairvakból ét a belőlük előállított liszttel kell beérnünk A lakottig fogyasztásának ellátása egy felől, az állati takarmány biztosítási másfelől, ezekkel szemben pedig a ren delkezésre álló nyerstermékek meglévő és az uj termésig nem fokozható kész lete szabta meg azokat a határokat, atne lyeken belől az állami kormányzat éí az önkormányzat a lakosság élelmezése és a szükséges állati takarmány biztosi tása érdekében eljárhatott. AZ egyes ter mékek terméseredményeinek eltérő volt; az elsőrendű szukse<ríetck küiömhözi méretei viszont a részletekben befolyá solták az intézkedéseket. Kétségtelen hogy több tapasztalattal a rendkívül viszonyok közepette az eddigiek né] cél szerübb intézkedéseket is lehetett voln; foganatosítani, de az is kétségtelen, hogj EOagfi a kritika is csak akkor jött rá hogy valamit másképen is lehetett rolni csinálni, mikor a már tett intézkedések bői maga is meggyőződött arról, hogy azok az elérni kivántcél értlekében elég' telének. Meg vagyunk róla győződve hogy a határozottságot és a nagyon gyors intézkedéseket nálunk koraiaknak és el­hamarkodottaknak találták volna, sőt nem hiányoztak volna olyan panaszok sem. amelyek ennek a háborús államszociális­musnak túlkapásairól beszéltek volna. Az állam kormánya ezzel ellentétben bölcs óvatossággal kezelte ezt a rend­kívüli hatalmat amely törvényes alapon a legszélesebb és korlátlan rendelkezési jogot biztosította számára az ország há­borús gazdasági élete. Az állani kor­mánya átvette az áralakítás egyedüli té­nyezőjének szerepét és amig ezelőtt az ár a kereslet ós kínálat ezer ós ezer té­nyezőjének végtelenül íinom kölcsönha­tásából keletkezett, ma a kormány kény­telen a maga hatalmi szavával az ára­kat megállapítani. És vájjon ez a kény­szeritelt árhatározás hogyan szolgálja azt a célt, amelyet a kereslet és kínálat egymással való küzdésében biztosítani óhajt? Jobban kifejezve, a csaknem sza­bad kereslet az előre meghatározott kí­nálattal állolt szemben és kétségtelen, hogy a kormány beavatkozása nélkül a kínálat teljes győzelmet aratott volna a . kereslet fölölt és szintén maga diktálta volna az árakat, olyan arakat, hogy a lakosság túlnyomó része meg lett volna losztva attól a lehetőségtől, hogy a meg­;élhetésóhez nélkülözhetetlen termékek birtokába juthasson. A kormány közbelépése ennek a veszedelmes állapotnak a bekövetkezé­sét megakadályoz! i. A kormány a ke­reslet, a fogyaszt*- közönség mellé és annak a védeiméri; szegődött a hatalma­sabb kínálattal szemben és a maga pa­rancsszavával veit részt az ármegállapí­tásban. Kz az ujszL't'ii áralakulás azon­ban csalódással jár', mert kiderült, hogy a maximális árak ;gyszerű laszögezése ! magában véve inéir nem szolgálhatják |a célt. Bitekintve úttól, hogy a bábomé államszoeiálisninss d szemben a kínálat 'maga sem tudta kezdetben, mennyire 'vegye komolyan a dolgot, az is kide­rült, hogy az áii.iin 'paranos/ava a maxi­mális árak proklainálásában még nem elegendő az ármegállapításhoz abban az értelemben, hogy az ár szolgálni legyen képes azt a célt. amelyért létrejött, t. i. a szükségletek kielégítését. Az államszo­ciálismus komolyságát a kínálattal szem­ben a készleteknek a maximális árak alapján való lefoglalása volt hivatva biztosítani, de azért kiderült az is, hogy ,az állami ármegállapításnak is vannak bizonyos, a parancsszónál erősebb tör­vényei, amelyeket ügyeimen kiflii hagyni nem szabad, mert ezekkel a magasabb jgazdasági törvényekkel a háborús szo­oiálismus állama éppetl ugy nem képes ! megbirkózni, mini nem volt képes ré­gebben a legkisebb részletet felkutató rendőrállam sem. Es az eddig szerzett tapasztalatok hatása alatt azt látjuk, hogy az állami ármegállapítás nem rideg pa­rancsszó többé, hanem az állani tárgya­lásokba bocsátkozik a kínálattal és ke­reskedői gondossággal számilja ki, mi­kor kell az ellenálló kínálattal szemben a felajánlottakról alacsonyabb maximá­lis árakat alkalmaznia, de egyúttal a le­foglalás és beszerzés összes költségeit is viselnie. Ma már ezekkel a tapasztalatokkal gazdagabban megyünk az uj termelési Oampagne felé. A tavaszi munkálatok megkezdése már a küszöbön van és bár a légfőbb kenyértermék, a buza te­kintetében, az őszi vetés egyedül a döntő, igen jól tudjuk, hogy az emberi élelme­zésre és állati takarmányozásra szüksé­ges összes termények tavaszi vetési munkálatai az egész vetésnek mégis a hatvan százalékát alkotják miiünk. Ha tehát a buza tekintetében, ami a vetési munkálatokat illeti, tul is ragyánk a gondokon, a többi vetési munkálatok most veszik kezdetüket és ennélfogva érthető, ha a jelenlegi viszonyok nyo­masztó hatása alatt tokozott fiiryelem­mel gondolunk mindarra, ami ezekkel a tavaszi munkálatokkal és a termés biztosításával összefügg Hadi emlékérem orosz ágyúból. Az oroszokkal vivott heroikus küzdelmünk első nagy diadalát a krasniki csatában arattuk. Legendás hirü huszárjainkait itt nevezték el el­lenségeink vörös ördögöknek, itt esett birto­kunkba először nagyobbb mennyiségű hadi zsák­mány, itt, kezdtük meg a hatalmas tul> rövel szemben győzelmes csatáink egész sorát. A krasniki csatát a világtörténelem nagy és örök emlékezetű csatái köze sorozzák majd a historikusok, M inig a történelem tóliansain arany betűkkel ragyog a magyar dicsőség, a jövőkor népei emléket is kapnak belőle. Emléket, amelyet a vas elpusztithat.atlansá­gaval, a btonz örökkévalóságával őriz meg uj koroknak évezredekig. A krasniki diadal trofeiiinából egy Orotl ágyút Őfelsége a király az Auguszta-alapnak ajándékozott, hogy veressen belőle Jl i< 11 emlék­érmeket." Az elzsákmányolt, orosz agyút azóta a zólyombreznói magy. kir. állami vasmüvek ön­tödéje értnek verésére alkalmas tormában feldol­gozta, lemezeké, bronz alkat részeiből pedig a könnöczbányai magy. kir. pénzverő hivatal mar veri ; a vaslemezekből is nemsokára elkészül az első magy. győzelmi érem. Pheidou Argos királya verette az első ér­met még Krisztus előtt 700 évvel és azóta a történelemírás legbecsesebb segitö forrása lett az érem. Piramisok mélyén görög és romai te­metkező helyeken eltemetett világos romjai kö­zött talált, értnek vezették a történelem írót he­lyes nyomra és a nagy érem gyűjtemények még ma is élőszóval hirdetik rég mult idők nagy esemélyeit. A krasniki diadal érme is méltó helyet kö­vetel ebben a gyűjteményben, hogy majd akkor, amikor utódaink előtt az idő ködéből a mai nagy ólet-halálharcnak csak kontúrjai látszanak, ott le­gyen az emléke felidéző vasba, bronzba öniött irás „A krasniki diadalmas csatában az oroszok­tól elvett ágyúból verette az Auguszta-alap 1914-1915'' Az érem egyik oldalán ugyan is ez a felírás, fölötte a megrenditlietetlen erő félelmetes sznu­bóliuma, az oroszlántej. Az érem másik oldala gyönyörű művészi relief, mely Murányi Uyttla hirntves szobrász művészünk ihletett alkotása, esata jelenetet áb­rázol. Egy orosz ágyút honvédek, huszárok hősi "ohammal elfoglalnak, miután elűzték az ellen­léget. Szemléltető, plasztikus a művészi kivitel, neggyözö örök becsű, a művészi elgondolás, nett történelmi eseményt hirdet, bizonyító erejű, nert az ellenség halált osztó szörnyetegéből ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom