Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-03-07

lus hiányzik benne. Egy német kapitány, aki 3 napja lakik a cár kastélyában, azt állitja, hogy <ez az előkelő orosz nők ízlése. Nagyon érdekes a cár vadászszubája. A nagy ablakokon zöld fény árad a terembe, az ablakok üvegfestményei vadászjeleueteket ábrázolnak. A falakon százszámra szarvasagancsok minden nagyságban. Itt-ott egy vadkan agyaras feje. Állványokon kitömött madarak, sasok és keséjük, kiterjesztett szárnyakkal. Az ablakokkal szemben lévő fal közepén agancsokból készült keretben a cár arcképe: vadaszruhában áll a minden oroszok uralkodója. Agancskarosszékek, asztal. Az egyik oldalfalon hatalmas fegyverszekrény, mintegy száz mindenfajta kaliberű vadászfegyverrel. Mialatt az értékes gyűjteményben gyönyörködöm, a cári kastély jelenlegi lakója, a német ulánuskapitáuy, elbeszéli, hogy néháuy fegyvert már ki is próbált. Nagyon dicséri a vadállományt: tegnap néhány tiszttársával vadászgatva, két vadkant és három szarvast, ma bárom vadkant és egy szarvast ejtettek. Eleinte azt. hittem, hogy a kapitányt csak a pompás vadászszoba hozta tűzbe és ősi vadászszokás szerint „lódított 8 Mosolyogva hallgattam a vadászat körülményes elbeszélését és a kapitányt, ugylátszik, megértette a mosolyt. A szolgáját hivatta, elhozatta vele a mai ebéd étrendjét és meglepetve olvastam a műsort: „Tyukleves rizszsel, ponty kirántva, szarvasgerinc, vadkanfő, facánsült.

u A menü minden egyes pontjánál elhangzott a kapitány magyarázó megjegyzése: —• Tyukleves, igen odaát az erdőben nagyszerű fajtyukok vannak. Reggel lőttem néhányat pisztolylyal. A pontyokat a tóból fogtuk. A szarvasgerinc és a vadkanfő a tegnapi zsákmányból valók. A fácánt a legényem lőtte. Ügyetlen volt a fejét találta. Útitársam, hires és szenvedélyes vadász, csillogó szemekkel hallgatta ezeket a szavakat. A kapitány észrevette és az udvarias házigazda előzékenységével szólt: — Ha ugy tetszik, megpróbálhatjuk. Siess az erdészhez — szólt a szolgájához — fogass be, készítsd a fegyvereket. Mintegy husz perc múlva nagyszerű vadászkocsin robogtunk. A szolga hajtotta a lovakat, mellette az erdész ült, hátul az ülésen, mi hárman. A Pilica mentén, homokos utón haladtunk. Balról végtelen erdőségek, jobbról a folyó mocsaras partja. Estefelé járt az idő, sötétedett már és ködös, patás volt a levegő. Kisvártatva bekanyarodik a kocsi az erdő fái közé. Köröskörül mély csend, még a kerekek zörgése is tompán hangzik a puha földön. Egyszerre nagy pukkaiiás hallatszik, aztán lövés, lövés után. Minél tovább haladunk, annál erösebben halljuk a lövéseket, sőt a golyók sivitását is. Emberi szó is hangzik tel: németül kiabálnak. A lövések zaja pedig folyton erösebb. Az ember azt hiszi, a legádázabb ütközet szín helyéhez közeledik. A golyók közvetlen közelben süvítenek. Hogy milyen irányból jönnek a golyók, lehetetlen megállapítani. Mi akik résztvettüuk Nainur ostromában, akik ott voltunk Hindenburg valamennyi nagy győzelménél, sohasem hallottunk ennyire kellemetlenül sivitani a golyókat. A kapitány láthatóan boszaukodott. Mély csend. Aztán halkan szólt a kapitány: — Vigyázzatok ! Ott a fák között . . . Valóban, a sötét sűrűből fekete tömeg búvik elő. Mialatt én töltöm a fegyveremet, a barátom mar tü/.el is, a fekete tömeg meginog összerogy. Vadkan volt. A kapitány megadta a vonagló állatnak a kegyelemdöfést, aztán futólépésbe megyünk a zsákmány felé. Mikor odaérünk, különös látvány tárul elénk. Az erdo sűrűjéből katonák bukkannak elő. Német vitézek, fegyverrel a kezükben. Valamennyinek karján vöröskeresztes szalag. A vezetőjük egy főorvos, aki elmondta, hogy egészségügyi csapatával már napok óta van tétlenül Iuowlodzban. Nagyon unatkoztak és igy elhatározták, hogy kis kirándulást tesznek a cár vadaskertjébe. A kirándulás tegnap is, ma is nagyon szép eredménnyé járt, összesen tizenegy szarvast és hat vadkan lőttek. — Ez a vadaskert olyan dus, — mondti az orvos, — hogy ha az ember célt téveszt, mi kor egy vadkanra lő, okvetlen eltalál egy szarvast Az orvos kijelentését a mi vadász-zsákmá nyunk is igazolta és a gulásfözö üstben napokoi át csak szarvas és vadkan busa lőtt a legónysé| nagy örömére . . . Pénzintézeteink. * LA Pápai takarékpénztár LII. évi rendes köz gyűlésén 41 részvényes 2054 részvénnyel jelen meg. Elnök a részvényeseket üdvözölvéu, az el mult év gazdasági jellemzését adta tömören elő Az év elején a megelőző balkáni háboru hatási szünöbeii volt, a pénz olcsóbbodott, állami ki bocsátások keresték fel a pénzpiacot. Az év eis« harmadának végén, a javulás megakadt a bizony talauságot felváltották a háborús állapot beállti és összes következményei. A betevők ostroma i pénzintézetekkel szemben, melynek az első mora tórium rendelet vetett véget, augusztus elejéi érte el tetőpontját. A váltó pénz teljes eltűnése novemberben a hadikölcsön folytán a betevői ujabb ostroma a több jelenségei az elmúlt évnek hadikölcsönt a megyében a Pápai takarékpénztárnál jegyeztek legtöbbet, 1,020 000 koronát tett ki ez összesen. Azután kegyelettel adózott elnöl a mult évben elhunyt Berecz Jártja igazgatóság tag emlékének, részvéttel emlékezett meg ez é\ BISÖ napján meghalt Illés Istvánról, az intézel hűséges régi szolgájáról: özvegyének a nyűgujon léiül kiegésüitéstfl kegydijat állapított meg i közgyűlés. 1 Továbbiakban elreferált elnök, hogy a mozgósítás folytán az intézettől többen is elszóllitattak időlegesen és ez idő szerint tevékeny igazgatósági tagjuk Saáry Tibor dr. teljesít katonai szolgálatot. Az intézet az elmúlt évben megvett. I szomszéd Soós féle házat, azzt-l üzlet hely iségeii kibővítette, a helybeli gabonapiacot instápoltn intenziven. Értékpapír tárcájában levő értékek árfolyamából a folyó évi keresmény terhére majd 170-OOf koronát irt le. Osztalékul az előző évit csotbitlanul kiad iák. jótékony célra az évközben kiadott 2051 K-áu felül, még 2480 koronát szavaztak meg. Miután elnök az intézet igazgatóságának éí tisztviselő karnak fáradhatatlan buzgó munkájáért köszönetet mondott, a részvényesek az összes slöterjesztéseket változatlanul elfogadták. Dr. HotTiier Sándor részvényes szólalt fel &zutáu. Szakavatott beszédében méltatta az intézet elmúlt évi működését, annak a piac érdekében kifejtett, tevékenységét és ezért ugy a vezetőségnek, mint a tisztviselő karnak a részvényesek köszönetét tolmácsolta. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után megejtették a választásokat, melyek egyhangúlag folytak le, a régi elnökségre, felügyelöbizottságrf és igazgatóságra. A választások lefolytatásért Steinberger Lipót, Koréin Vilmos, L. Rácz Kál mánt. a jegyzőkönyv hitelesítésére Sült József dr. Csoknyay János és Hermáim Pált kérték fel A közgyűlés 5 órakor ért végett, mikor h az elnök az összes újból megválasztottak névében a bizalom folytatólagos megnyilvánulásai megköszönvén azt. bezárta. A Pápai takarékpénztár e legutóbbi mérle gével újból igazolta, hogy Magyarország vidék pénzintézetei első sorába küzdötte fel magát. II. A Pápai Közgazdasági Bank i. é. febmár 21-én, d. e. fél 11 órakor tartotta VII. év rendes közgyűlését Hannos Zoltán ügy vezető elnök elnöklete alatt. Ugy az igazgatósain jelentésből, mint az elnök megnyitó beszédéből kitetszöleg, az intézet, dacára az 1914-i rendkívüli súlyos esztendőnek, nemcsak hogy nem fejlődött vissza, — mint ez számos vidéki pénzintézetuól tapasztalható — hanem előre ment s kihelyezései több mint 100.000 kor. emelkedtek, betétállománya pedig, ellenére a mozgósítás és hadüzenet alkalmával mutatkozott riinnek s a hadi kölcsönre történt betételvonásoknak, 260.000 koronával emelkedett, a mely betét emelkedés az elmúlt évben, szintén a ritkaságok közé tartozik. A mérlegből kitetszöleg a lefolyt óv, az úgynevezett ,jó" évek közé tartozik, amenyiben az 1914. évi tiszta nyereség, kerekszám 4800 kor.-val volt nagyobb, mint az 1913-ik évi volt. Az 1914. évi nyereségből a tartalékalaphoz 495G kor. csatoltatott, a jövő év számlájára pedig 15264 15 kor. vitetett, át; ez az utóbbi rendkívüli nagy átvitel, miként ezt az elnök előadásából megértettük, azért történt, hogy a még mindég háborús és ennek következtében bizonytalan 1915-ik üzletévben netán beálló veszteségeket, lehessen miből fedezni. Eltéröleg az országos áramlattól, amely szerint az osztalékok a legtöbb intézetnél leszállottak, a Pápai Közgazd. Bank nem látta helyén valónak, az amúgy is alacsony osztalékot még szűkebbre mérni, hanem megmaradt az előbbi évek összegénél vagyis részvényenként a 10 koronánál. Az elnöki megokolás szerint még azért sem tért el az előbbi osztalék összegtől az igazgatósági javaslat, mivel az intézet jövedelme ugyan nagyobb osztalék kifizetését is megengedné, de az esetleges magasabb osztdékot „tüntetésnek" magyarázhatnák, az alacsonyabb osztalék pedig — mindég tekintettel a mérleg adataira — a részvényesek jogos igényeit sérthette volna. A mérleg megállapítás és az igazgatóság ugy a felügyelöbizottságnak adott felmentés után, a választások ejtettek meg m. p. egyhangúlag megválasztattak a felügyelöbizottságba a régi tagok, nevezetesen : rendes tagokul Braun Armin, Freund Ferenc, Kalmár Károly és Lázár Adám, póttagokul: dr. Csoknyay János, Kohn József, Ródei József; az igazgató-tanácsba a régi tagok közül: dr. Adorján Gyula, Breuer Lázár, Klein Vilmos. Manheim Ármin, Sági Sándor, Sarndy György, a városunkból eltávozitt Rosenfeld Samu helyett pedig mint uj tanácsos dr. Fehér Dezső választatott meg. Am döu még megemlítjük, hogy háborús célokra az intézet 700 kor.-t juttatott, bezárjuk értekezésünket, azzal a kívánsággal, hogy a jövő, hasonló kedvező eredményt adjon e szolid, törekvő, intézetnek. III. A Pápai önsegélyző Egyesületi Szövetkezet, t. évi február 21-én d. u. | órakor tartotta meg XII évi rendes közgyűlését, amelyen Harmos Zoltán elnökölt. A bemutatott mérleget s az igazgatósági jelentést a közgyűlés egyhangúan elfogadta, elfogadta az igazgatóságnak a feloszló VIII. évtársulatnak vagyona és jövedelmének felosztására vonatkozó indítványát is. Ezen indítvány szerint a VIII. óvtársulat megkapta az ezért befizetett heti betéteket, mivel az igazgatóság és a közgyűlés nem látott semmi okot aria. hogy a moratóriumi rendeletek ama intézkedését, amely szerint a szövetkezetek jogosítva vaunak az ily betétek 50 százalékát visszatartani, alkalmazza. Elrendelte a közgyűlés, hogy a VIII. évtársulat minden betétrésze után, kamatosztalék fejében, 16 70 kor. fizettessék ki; (ez az összeg 5.1% kamatosztaléknak felel meg), kifizetendő ezen felül még, minden betétrész után eg r kor., csak tehát egy-egy betétrész összesen 17'70 kor., az igazgatósági jelentés szerint a kölcsön állomány 1914. évi december hó végén 1,828.283 H -ra rug, amely összeg 534») K val nagyobb az előző évi eredménynél: az 1914. évi tiszta nyereség 56774 K 91 f vagyis 049 K 83 fii lém I magasabb, mint az 1913 évi nyereség volt. A háborús időre való tekintettel ezzel a kielégítő eredménnyel szem-