Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-02-14

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztősen át kiadóhivatal : Qoldberg Gyula papírkereskedés, r"rt-iér .o-ik izmi.. Telefon 112 szám Felelős azerketitS és laptulajdonos: GOLDBBHG GYULA. BICHzetéaek é* hirdetéai dijak a lap kiadóhivataláhoi küldead«k. A lap ara : pjjéHz. évre 12 kor., félévre (> k., imif.vedévre 3. || Nyilt-tór soronként 40 fillér. - Kgyos szám ára 'S'l fill. A közélelmezés ügye. Ma a háboru mellett az elsőrendű a megélhetésre vonatkozó szükségletek ellátása, kielégítésüknek biztosítása fontot gondja az egész országnak. Az an gólok háborús politikájának kétségtelenül helyes alapgondolata, hogy a háborút nemcsak fegyverrel lehet győzelmesen befejezni, hanem gazdasági tényezők ha tása alatt el is lehet veszíteni. Épen azért minden erővel azon kell lennünk, hogy az angol törekvéseket a gazdasági téren necsak ellensúlyozhassuk, hanem egyúttal a s.iját gazdasági fegyvereinkkel is küzdhessünk ellenük. A közélelmezés biztosítása terén épen a most lefolyt héten minden irányban már a legszigorúbb háborús rendszabályokkal találkoztunk, amelyek világosan rámutatnak e téren arra a fokozatos előrehaladásra, mely a közélelmezés biztosítása érdekében és a gazdasági óv második felének bekövetkeztével mindinkább szükségessé vált. Legjellemzőbbek ebben a tekintetben a német, birodalom részéről életbeléptetett rendszabályok. Nem sokkal a háború kitörése után a gabonavámok felfüggesztésével a német birodalom megnyitotta a maga határait a külföldi gabona számára és ennek az intézkedésnek a segítségével jelentékeny külföldi gabonamennyiséget vont magához. Az angolok részéről a hadi fingáru forgalmának kiterjesztésével alkalmazott korlátozások ezt a rendelkezést azonban csakhamar hatástalanná tették, ugy, hogy a német birodalom a bekövetkezett áremelkedéseknek a mult év szeptember hónapjában a maximális árak megállapításával volt kénytelen gátat venni. Ezt követte a gabonanemüek takarmányozási célokra való felhasználásának korlátozása, a szesztermelésre alkulmazott korlátozó rendszabályok, a pékipar körében az éjjeli sütés megtiltása, amelyek azon-| ban a nagy cél minél tökéletesebb megvalósítása érdekében csak részleges intézkedéseknek bizonyultak. A német bi( rodalom a legutóbbi napokban a gabonamonopólium behozabdával, tehát az egész gabona- és lisztforgalomuak az állam' kezében való összpontosításával kívánta egyrészt a közélelmezés biztosítását az uj campagne kezdetéig lehetővé tenni, másfelől az ebből szükségképen következő biztosítékokat elvállalni. A gabona és a liszt egyedáruságának életbeléptetése kétségtelenül legjelentősebb gazdasági természetű intézkedés a háboru eddigi folyamán, mert azzal az intézkedéssel a német birodalom úgyszólván korlátlan rendelkezési jogot nyert a monopólium tárgyát képező búzára és rozsra, valamint a buza-, rozs-, árpa- és zablisztre. Természetesen ezzel a jelentős intézkedéssel a német birodalom egyúttal súlyos felelősséget vállal, mert azzal, hogy a liszttel való ellátást maga vetle a kezébe, gondoskodnia is kell arról, hogy a lakosságnak liszttel való ellátása tényleg siket ülhessen is. De az egyedáruság alakja kétségtelenül lehetővé teszi az országos érdekek érvényesítését és ezeknek az érdekeknek egyedüli szemnieltutásál más érdekek felett ós esetleg azoknak ellenére. A német gabonamonopolium jelentékenyen korlátozza, de nem szünteti meg teljesen az egyéni tulajdont a gabonában és a lisztben, de ez a tnlajonjog már csak arra jó. hogy az állam részére átengedendő gabonáért és lisztért a maximális áraknak megfelelő kártérítést biztosítson. Nálnnk is tovább volt kénytelen menni a kormány a maximális árak megállapításánál és a rekvirá'ási jognak rendeleti szabályozását nyomon követte a , rekvirálási jognak valóságos alkalmazása. Körülbelül nyolcvan járásban élt a kormány ezzel a törvényben biztosított jogával, hogy a maximális áraknak érvényt szerezhessen. Mi tehát egyelőre a gabonumonopoliurntól még távol vagyunk és a lefoglalási jog alkalmazásával járóta-j pasztalatok lesznek hivatva felvilágosi-] tást nyújtani a további teendők szükségessége felől. Nálunk a közvetlen cél az volt, hogy a malmok a szükséges nyersanyag birtokába juthassanak, végső eredményben azonban, hogy a liszt a fogyasztóknak a maximális áraknak meg-, felelő áron rendelkezésre állhasson. Való-I szintinek tartjuk, hogy a vidéki járásokban lefoglalt gabonamennyiség első sorban a helyi érdekeltség körébe tartozó malmok szükségletét lesz hivatva biztosítani, de itt azután ügyelni kell arra, hogy a lokális érdek ne szolgálhasson az országos érdek hátrányára, vagyis, hogy a lefoglalt készleteknek arányos megosztása biztosittassék. Csak ezen a módon lesz egyúttal a fővárosi malmok [ helyzetén is segítve, amelyekre nézve t| maximális árak megállapítása óta a gaImnabeszerzÓK tényleg nagyobb nehézsé-: pékkel jár. Valószínűleg ennek a körülnényeknek kell tulajdonítanunk, hogy i lisztértékesités és beszerzés terén alj 'óvárosban olyan kellemetlen jelenségek nerültek fel, hogy a függetlenebb napi-! apókban meglehetősen komoly formában! szóba kerültek. Azt hisszük, a mai rendkívüli viszonyok között az ilyen kiélesedésektől mindegyik félnek tartózkodnia kell és bizonyára a tóvárosi malmoknak helyzetét rendkívül megnehezítené a kormány előtt az. ha akár egy esetben beigazolást nyerhetne, hogy olyan értékesítési módozatok, amelyekről a napilapok említést tettek, tényleg megtörténhettek. A kormány erre az eljárásra a mai rendelkezés mellett csupán a liszt lefoglalásával válaszolhatna, ugy, hogy a fővárosi malmoknak a saját érdekükbei! is szemmel kellene tartamok, hogy a jeleidegi viszonyok mellett az üzend érdeket nem szabad az előtérbe áilitaniok. Epen az élelmezési iparágak azok, ahol ilyen rendkívüli viszonyokról az üzleti érdeket összhangzásba kell hozui bizonyos etikai és gazdasági érdekekkel. (Tegnap jnár a kormány az állatid ós országos érdekek biztosítása céljából rendeleti uton megtette a szükséges pótintézkedéseket. S/.erk.) Az élelmezési kérdések sorában az utóbbi időben a cukorkérdés is jelentőséget nyert, amelyre nézve a német birodalomban már a háboru elején kiviteli tilalmat léptettek életbe, nem annyira a lakosság ellátása, mint inkább az ellenséges államok ellátásának megakadályozása céljából. A cukorkérdés az utóbbi szempontból nálunk is aktuális lett. másfelől azért is, mert a mai viszonyok mellett egyetlen élelmezési cikk kivitele is megfontolandó. Cukorból, főleg nyerscukorból a belföldi fogyasztást jelentékenyen meghaladó készletekkel rendelkezünk ugyan, de számítani kell azzal, hogy a gabonatermelés kiterjesztése és a háborúval járó egyébb átalakulások következtében ez a fölösleg az év folyamán jelentékenyen le fog apadni akkor is, ha az év folyamán a háboru befeje?ést nyerne. Nem állhat tehát érdekiinlesen a cukorkivitelnek egészen korlátlan fenntartása, hanem előreláthatóan gonloskodni kell arról, hogy eukorfülöslejünk lehetőleg rendelkezésünkre maradon és a szükséghez képest fel legyen íasználható a lakosság élelmezésének avitására. Utóbbi időben ebben az irányKin kísérletezések is folytak, de akár szükség lesz a cukor nagyobb arányú )elföldi felhasználására, akár nem. annyi ;étségtelen, hogy e jelentós élelmezési •ikk birtokában jóval erősebbek leszünk gazdaságilag, mint akkor, ha azt esetleg gen jó áron a külföldnek eladhatjuk. A ;ormány mindenesetre módot fog találni, togy a hazai cukoripar, mely egészében