Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-12-25

XLII. évfolyam. Pápa, 1915. december 25. 52. RXiirti Pápa város hatóBagának és több pápai s páp.i-vidcki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik in i u d e n vasárnap. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Ooldberg Gj; ni :r«. renke lém I'ö-tér 2'i-ik szám. Tciofcn. 3.3.2 szaxxa. Felelős s*erkesi"ő r>

8 l:n>tubij.Jónos: GOLDBERG GYULA. KlftRsetteek és hirdetési dijak a lap kindéliivutalálios kiiliipiidők. 11 A lap ára: egész évre lü kor., félévre tí k . n.'iryodévr^ 3. i NyiU-tér soronként 40 fillér. — BffJ9* s«á« ara 39 üli. Boldog ünnepeket kívánunk t. olvasóink és munkatársainknak! Magyar és német... In a: dr. Földes Artúr. Mi még testvérek a bajban és harcban, holnap testvérek a győzelemben ós a bedében. A háboru lángviharúbai] minden elolvadt, - ami előítélet vagy elleniéi volt a két testvórnetnzet közölt. Az a n.igy untagonizmus. mely évszázadokon át ellenkező* pólusok mérhetetlen távolságra lökte a magyart a némettől, ma már nincsen sehol, csak valami meghatott és gyermekes elfogó* dottság; mely szent és naiv kultuszt üz az egymásra találás boldogságában. A löröu, bár u légy ver jogúu hódította meg Magyarországot és a Keletnek minden barbárságával és StfaruOüa.igával fűzte rabszijra a keresztény magyarságot, soha nem „örvendett" oly mély gyűlöletnek, mint a német, mely pedijj ritkán erőszakkal inkább ravaszsággal söt királynői mosoly lyal és nagy do niiniumokkal kötötte gúzsba a magyal szabadsagot Migyaroiszag. uú'Z azelőtt esuk a Beine« ment emberszMi.ba: a rendiszub nis.igiiak. 184S. ótn az emberiszabadságiuk Klasszikus h izaj i. 10 tétel igazságát tagadhatjuk az „Uj Magyarország" építői, de azért az igazság: igazság marad, ha egyben-másban ma csak még a törvény papirosán székel. Szó sincs róla: Magyarországnak tán az a legnagyobb szerencsétlensége, hogy papirtörvénytárát nem igazolja mindenben a tények valósága. Ez azonban már az életnek felsőbbrendű gyarlósága. A legszentebb akarat is prot'anizálódik és leromlik, amikor tetté válik. A török hódítás a XVI. és XVII. században csak az elfoglalt földterületre tűzte ki a félholdas zászlót és az egymást követő szultánok szentül hittek abban, hogy Magyarország: Törökország, mert kié a föld, azé az ország és sejtelmük se volt arról, hogy a meghódított török területen épségben és sértetlenül virul a magyar nemzeti lélek szabadsága. Mikor Budát a török uralom alól felszabadították, egész Európa örömmámorban úszott, éppen csak a magyarság nem ült le az ünnepi lakomához, pedig Ilnda volt Magyarország fővárosa és újra igazság volt: Él magyar: áll 13uda még . . . És mégis. Buda felszabadulása nem jelentette a magyar szabadság hajnalát, I • sót csak akkor bonul be igazán a ma gyar ég.. Török h lóoltsag helyébe lépeti a német uralom és meri a hatalmas 'szultán már uem védte a magyar sza badságót, a német impérium expanziója ledobta magáról a-': utolsó korlátot. Ko« ! • lomeanuk híres szái óigéje: előbb kol dússá, i.zbVu katolikussá, végül német tt teszem M igyaror-. u:o:: u'rrú lett a labanc tábornokok lelkén és a német pro! testáutizmus ós a magyar szabadság vértanúinak vére gó/.ó.göit a kárpáti bércek ormán és a nagy magyar síkság rónáin. Magyarország mindenkor kész voit az emberi szabadságért kardot rántani, 1 . . azt a magyar reformációnak mártírok •vérében fürdő története bizonyítja. Magyarorsz.i{<'ftörténelme véres harcok egy más ni an |i A politikai nemzet Ialkotmányában el és hogy alkotmánya ! sértetlenül és lelj-s épségben feiinmaradhasson, a nemiét Hai késsek minjdenkoron vérük«>t ontani. Pedig a veszély iinininens. A magyarság csuk ina jroknyi nép a fajok világóceánjában. Hatalmas birodalmak elválasztó szirtioka már a múltban is. A nyugatnak és a Keletnek mesgyéjen áll őrt és már Szt. Istvánnak, a tulujdonképeui Magyarország megalapítójának, választani kellett a nyugati és a keleti kereszténység között. Az első magyar király a római pápaságnak lett hű fia, de csak 1 lelkiekben! Országának függetlenségét és a nemzet szabadságát íéltékenyeu őrizte, és soha meg nem hódolt sem a papának sem a római német császárnak világi hatalma előtt. Mikor a Habsburgok uémet-római császárok lettek, a birodalom határai még a végtelenségbe vesztek. Ami a különböző népeket, nemezeteket és fajokat összeragasztotta, az a német hűbéri rendszer volt. amely éltetett ós gazdagított ezer és ezer kiskirályt ós a császár nem is volt köztük egyéb, mint primae inier pares. A keresztény Magyarország a hűbéri államrendszert perhorreszkálta és ezzel is aláhúzta államiságának teljes függetlenségét. Mig a Habsburgok Spanyolországban és Itáliában otthon voltak, addig édeskeveset törődtek a távol Kelettel. Csak akkor veitek tudomást Magyarországról, mikor Hunyadinak erős karjával és Corvin Mátyásnak fekete seregével az ozmánság első rohamait vitézül lenntartotta. Csak az volt a baj, hogy a muzulmán invázió Ázsia tengeri haderejét mozgósította Európa ellen és u maroknyi magyarság egy maga ben képItelén volt megvédelmezni a Nyugatot u Keletnek ádáz rohamai ellen. A független, szabad magyar királyság elbukott. Mohács mezején és a Habsburgok magyar Irénre kerültek, bogy magyar Iföldön, magyar vérrel védjék meg a keresztény Európát az ázsiai ÓZ mausig rohamai ellen. Örök érdeme a dinasztiám.';, hogy ezt a világtörténelmi feladatot vadait.1 és meg is oldotta. Barop* ku 11u>.|.» nem merült el a harcok vértengerében, mert a Habsburgok hatalmát és evvei Eur p.t békéjét oltalmazta a maroknyi magyarság. M iria Terézia anyai szeretettel női bájjai finomsággal olőkészilette Hátiak II. Józsefnek hatalmas államférfiúi konj-cepcióját. Vele felforgató forradalmai ült a tradíciók megszentelt trónjára. Hogy a birodalom grandiózus faji egysége vciífevalahára megval'•sitijoii. vakított 1. indennel. mi dinasztiájában eddig szent és érintetlen volt. Hogy illamléitiui törekvéseit a vallás dogmái |me<r ne béklyózzák, nem esküszik meg [a magyar alkotmányra és nem t'-s/.i Jfejére a magyar szent koronát. Legelső* sorban kormányprograinmjának szolgája aztán árulkodó és csak legvégül hűséges fii az anyaszentegyháznak. A tudomány és az iskola közelebb áll szi' véhez, mint a templom és az imádság. A birodalom nyelvi egységével boldo'gitani akarja nemzeteit és népeit. ITral'kodásáuak minden percét e grandiózus boklogitási műnek szentelte és csak a halálos ágyán vette észre, hogy hiábavaló volt atyai szivének nemes dobogása. A magyar nemzetet nem lehet állambölcsészeti nemes elvekkel boldogítani. A magyar nemzet csak nyelvében él... A nemes és bölcs uralkodónak szomorú tragédiája nem vágta be az erőszakos nétnetesitési törekvések Htját Sok magyar vérnek kellett még ellolyni és 1848-nak is el kellett következnie, hogy végrevalahára tetté váljon a magyarság imája: Magyarország csak Magyarország lehet. De mint független szabad ország szuverén államiságában testvéries frigyben élhet a német Ausztriával és testvéries véd- és dacszövetségben a nagy Németországgal. A világbékéről. Patayné Farkas Gizi. A lévai Uovi.zky TáronHii^ niurAnxostél-éri kiolvasta Fekete József keper.ilei tanár Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Mindenek előtt engedjék m»"g kérem, hogy elismerő-