Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-02-07

Pápa. 1915. február 7. PAPAI LAPOK Pápa várog hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik in i n rt e n vasárnap. Szerkesztőset, ás kiadóhivatal : Goldberjf Gyula panirkereskeclése. Kő-tér 'Jll-ik szám. \ TeiEí^r. 13.2 Gzám Felelős szerkeszti és laptnlajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadohivatalahoi küldendők. A 'ap ára : egész évre Ili kor., félévro ti k., negyedévre Nyilt-tér soronként 40 tillér. — Kgyes i«é u ara .'Sít Ilii* Háború és népesedés. A háború egészen más világításba helyezte a nemzet erejét és erejének pótlandó hiányait. Sok erkölcsi erőt szabadított fel; de be világi tot t nem egy olyan erkölcsi és nemzeti defektusba is. amelyet ugyan láttak és szóvá is tettek a társadalmi kérdésekkel foglalkozó egyének', de a társadalom, amely nem érezle közvetlenül nyomását, nem igen vetett rá ügyet. A háború komoly gondolkodásra kényszeriii az egész értelmiséget; véres tanulságaival kii önösen nyomatékosan bizonyltja, hogy a nemzet politikai és kulturális életképességének és fejlődésének minő nagy tizikai és erkölcsi föltételei vannak. Látjuk, hogy fizikai képesség, a haladt) arányban való népszaporodás minő tömegnek csatasoiba állítását teszi lehetővé Oroszország részéről, minő iszonv'i erőfeszítésre k«nvszerit minkéi és szövetségesünket. De látjnk azt is, a harcképes emberek minő tömegével tudja ellensúlyozni szövetkezett ellenségeit Németország. Magyarországon pedig ezenkívül a békében is nagy politikai és kulturális érdeke a magyarságnak, hogy számbelileg is, ne csak a lassúbb beolvasztással, hanem a természetes szaporodás utján is gyarapodjék. Ennek a gyarapodásnak az ujabb két évtizedben veszedelme támadt. A inig Németország népessége körülbelül tizenhat százalékkal szaporodott tiz év alatt, nálunk a legutóbbi népszámlálás alig felét állapította meg ennek az aránynak, tűni már hanyatlást jelentett. És ennek az oka nem csupán a kivándorlás volt, hanem egy Hit», erkölcsileg is veszedelmes jelenség, a malthusianizmus egyik gyakorlati megnyilatkozása : a születések csökkenése. Ks a születések egyik jobban és jobban elharapódzó tényezője az úgynevezett egyke-rendszer. Erről az erkölcsi kórságról, amelyet francia betegségnek is nevezhetnénk, mert épen Franciaországban uralkodik legjobban, már többen irtak Magyarországon, kiváló férfiak; de a háboru adott rá legszembetűnőbb alkalmat, hogy egész veszedelmességében láthassuk és az ellene való harcot megindítsuk. Fölismerték ezt és tel is jajdullak miatta politikusok és szociológusok Franciaországban. De már későn, hogy Franciaországnak a miatt való politikai hanyatlását megakadályozzák. Mert hogy Franciaország most már önvédelmi harcává lett háborújában kénytelen a fejletlen tizennyolc éves ifjakat is csatasorban állitani. mivel nincs már tartalék-emberanyaga, az a születések csökkenésének, a népesség folytonos fizikai dekadenciájának nem csak tünete, de oka is. Es •Franciaországnak még esetileg győzelmesen bevégezhetett háborúja jután is legyőzött marad. Elveszett emberanyagát nem képes pár évtized alatt [pótolni. Sőt jövő generációjától sem vári ható hosszú idei" erősebb fizikai és , propagáló képesség, mert hiszen a mi i még java férfia volt, az most elpusztul. 'Ellenben Németország akárminő nagy ! veszteségét nagy természetes szaporodásánál fogva könnyen fogja pótolni, legifjabb nemzedéke, amely nemsokára teljes propagativ erejét kifejtheti, rendkívül erős tartaléka rőt képvisel. Néptö-j Imegével tehát, aiiely amellett egyre Inagyobb hatalommal veszi birtokába a kultúra és közg:::: - .-. ág eszközeit, a ffzikai törvénynél fogva is ellenállhatatlan súllyal nehezedik rá majd szomszédjára. Magyarországon még inkább kell a nemzeti erőt számbeli súllyal is növelni. Szükségünk van rá először azért, mert a számbeli vérveszteséget mielőbb pótolnunk kell. Ez természetes kötelesség.! De szükségünk van a magyar nem-j zet növekvő szaporodására azért is, I mett a szomszédságunkban levő ellen-1 séges tömegekkel szemben számbeli su-j lyunkkal is kell erősíteni a védőfalat' ' A népszapororodás arányának nemcsak fenntartása, hanem növelése is tehát' [ránk magyarokra nézve elsőrendű po-| litikai szükségessé. Amigtehát azon is, iparkodnunk kell, hogy kellő gazdaságiI politikával helyet adjunk az Amerikaból visszatelepithetőknek, teret kell jut-, látnunk és a háború után minden valószínűség szerint juttathatunk is az intenzivebb gazdasági munkálatok megindításával az uj nemzedéknek is. Sőt kell is számitanunk az uj nemzedékre, mert Magyarországnak olyan tevékenységi tere lesz a jövőben, amely több és több embert köthet le és ezt a gazdasági hasznot, amely egyszersmind kultúrai és politikai megerősödésünket biztosítja, elszalasztjuk, ha nem állhatunk elő megfelelő mennyiségű munkaerővel., A magyar fajra nézve pedig épen nem' közömbös, sőt bizonyos tekintetben, legalább is belátható időn bellii kárral járna, ha a jövendő nagyobb arányú munka végzésére ismét idegenből kellene embereket toborzanunk, akiknek szive-lelke nincs idekötve, akik megtakarított keresményükkel bizonyos idő múlva odább állanak és így még gazilaságilagseni gyarapítják megtelelő mértékben az országot. Levelek a harctérről. i. Feldpost t<). 1914. XII. 20. Gyuri meghalt ! Bocsásson meg, hogy épen az Un szivének fölöm a tört, de talán maga a legerősebb. Ma sirtam a háborúban először, de ugy szivemből mint mikor legkedvesebb barátomat siralom. Képtelennek tartottam a hirt. hiszen 20-áu neg elkísért és vigjvolt: szegény szivem nem tudta íogy én kisérem Öt utolsó utjara. Milyen bollog voltam azon a napon, hogy láthattam; a •égi szokásoktól eltérve összecsókolóztuuk, szivjöl fakadt, a csók. Kgynéhány levelet adtam át íeki, avval a tréfás megjegyzéssel: aztan^ba élsz, najd háború után visszaadod. Ne félj, felelte Ö, lekeni nem lesz semmi bajom. Még ezt is mondta: ügy e nem vesznek- íei restin iakast. KIVISZUUK i Szabadságtérre egy csomó szalmát, s ott. alszunk, mint itt szokás a szabadban, csak egy kis „deckung

u-ot ásunk a földbe. Drága jó Rokonom, ídes Lakótársam, Te már a deckungodban a izabad természet, ölén alszod a hősök igaz álnát. Szeretnek tőle bocsánatot kérni a sok-sok jántasért, amivel illettem. Tegnapelőtt még élt, obamra vezette szakaszát, ma már eltemetve, egnapelöt.t meghalt. Ma hallottam, hogy a 11-ik vadász-zászlóilj tőlem jobbra nehany kilométernyire helyezsedett el. Oda küldtem, hogy mivel én helyemet d nem hagyhatom, li% O teheti, látogasson meg. Yiildöncöm szomorúan jelentette, hogy mi a hir. Jjbol elküldtem, hogy részleteket kérjen a szásadparauusnokától. Ez utóbbi is meghalt, de nástól a következő sorokat kaptam : „K. Bajtárs! Mélyen elszomorodott szívvel udatom veled, hogy Fodor Gyurka f. hó 24-én •izepdeohov nevü községnél, midőn szakaszát rolamra vezette, nyaklövést kapott és azonnal aeghalt. Amint alkalmam lesz. tudatom szegény züleivel e rettenetes csapást. Kaufmann hadnagy." Kedves Gyula bátyám ! Szedje össze minien erejét és nyugtassa meg az összes rokonágot. A háború sok áldozatot kivan, talán a jó sten mégis meg fog néhányat ezután kimélni. Karácsonyt tartottam eddig a legszebb ünlepnek, talán jobban át tudtam érezni, mint kit joggal illetett. Kz ünnepen az emberek jók zoktak lenni. Istenfélők és mindent megboosáók. Ezután a karácsony sötét emlékezetű lesz, nég a jó Isten is büntet 4 nappal ezelőtt ezedemet érte súlyos veszteség, a fájdalom bhau;olt mindnyájunkat, ma siratom el, karácsony iiásuapjáu legjobb barátomat. Isten adjon Neki bőshöz méltó nyugodal:iat és a szüleinek és Önöknek mindnyájuknak rőt a csapás elviselésére! Kn jól vagyok. Csók mindnyájoknak! A lajos.