Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-09-26

XLII. évfolyam. Pápa. 1915. szeptember 26. 39. szám PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Gyula papirkereskedése, Kő-tér '_'.'!-ik szám. T-:c:;r. 11C szám Felelős szerkesztő és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előlizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre U kor., félévre 6 k., negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 40 lillér. — BffTM Mám ára HO tili. Gazdasági helyzetünk alakulása a háború után. Irta: Ábrahám Emil kereskedelmi tanácsos. A háború, mely g v ö 1^^^^^/ gáttá fel a nemzeteknek egyTFrríTsnoz való kereskedelmi és gazdasági viszonyát, oly metamorfózist hozott létre gazdasági téren, melynek hosszú időre való kihatásával okvetlenül számolni kell és mely múlhatatlanul szükségessé teszi az eddigi felfogásoknak és irányelveknek lényegbevágó revízióját. A politikai szempont, de célszerűségi és önvédelmi tekintetek is kívánatossá teszik Németországhoz való gazdasági viszonyunk szorosabb;! tételét. Az az elkeseredett és eszközeiben nem válogató gazdasági harc, melyet az entente hatalmai ellenünk folytatnak, legjobban demonstrálja, hogy a monarcia és Németország — minden külső segítségtől elvágva mennyire egymásra vannak utalva és mennyire fontos, hogy ennek a két középeurópai hatalomnak gazdasági produkciója és egymássá!, valamint a külfölddel való kereskedelmi forgalma oly szabályozást nyerjen, hogy egymást kiegészítve és a külfölddel szemben egymásra támaszkodva, tudjunk szembeszállni azokkal a gazdasági és vámpolitikai téren várható átalakulásokkal, melyeknek jegyében a háború utáni időszak meg fog indulni. A három államnak gazdasági téren egymáshoz való közeledése kétségtelenül szükséges és fontos, a kérdés csak az. hogy az egyes államok divergáló érdekeit mi képen lehet összhangba hozni a hatalmas német ipar terjeszkedési tendenciáját. Ausztria iparának létfeltételeivel és különösen hogyan lehetne megoldani a specifikus magyar gazdasági törekvéseket, hogy a mi fiatal iparunk fejlődésének feltételei minden körülmények között, biztosíttassanak. Németországnak fejlett ipara számára feltétlenül szüksége van nagy export-területekre, ahol ipari produkciójának feleslegét elhelyezheti. Háború előtt a világpiac nyitva állott számára: az olcsó és minőségileg is helytálló német áru mindenütt utat tört- magának, de a háború után a helyzet alaposan meg fog változni. Anglia, mely a háborút Németország gazdasági letöréseért folytatja, aligha fogja fenntartani az eddigi szabadkereskedelmi rendszert és bizonyára módot fog keresni, hogy a kellemetlen német versenytársát saját országából és a nagy kiterjedésű hatalmas angol kolóniákból — melyek azelőtt igen becses export-területei voltak a német iparnak — védvámok alkalmazásával kiszorítsa. Az a mániákus üldözés, melyet az entente államai a német tőke és német befolyás ellen indítanak, tagadhatatlanul csökkenteni fogja az exportlehetőségeket a most ellenséges államokba, bárha kétségtelen az is, hogy a kedélyek csillapultával, ha megint a [józan számítás és az előítélettől ment emberi érzés fog felülkerekedni, a kereskedelmi forgalom alaptörvényei, hogy a jó és olcsó áru mindenütt helyet talál magának, minden tiltó rendeleten éa antipátián keresztül érvényre fognak jutni. Minthogy azonban Németországnak számos régi piacának elvesztésével mégis számolnia kell^ kénytelen lesz uj piacokat keresni ipari produkciójának feleslege számára. Kzek az uj kiviteli emporiumok elsősorban szövetségeseinél, tehát a monarchiában és Törökországban kínálkoznak számára, de kénytelen lesz fokozott figyelmet fordítani a Halkán többi államaira is. Törökország és a Balkán-államok azonban tudvalevőleg már eddig is jelentékeny exportterületei voltak Ausztriának és némi — kevéssé kielégítő — részben Magyarországnak is. A háború után ezeken a területeken számolnunk kell a hatalmas német ipar fokozott versenyével. A monarchia és Németország között a jövőre nézve helyesnek és célszerűnek mutatkozó gazdasági kapcsolatra vonatkozó döntént meg kell előzniük az Ausztria és Magyarország gazdasági viszonyainak rendezését célzó uj megállapodásoknak. E részben az önálló magyar vámterületre — ugy, ahogy az az ellenzéki pártok programjába szerepelt — aligha gondolhatunk ma. de nagyon jól el tudnám képzelni, hogy bizonyos közbenső vámok állíttassanak fel Ausztriával szemben is oly cikkekre, melyeknek istápolására különös súlyt helyezünk, mert gyártásukhoz az országon belül a szükséges előfeltételek meg vannak ugyan, de amelyek közbenső vámok nélkül az erősebb osztrák iparral szemben érvényre nem tudnak jutni. IIa ilymódon specializált vámokat léptetnénk életbe, ezzel az osztrák ipart Dem érné érzékeny veszteség, a mi számunkra azonban, mint jövendő gazdasági önállóságunk kiindulási pontja, megbecsülhetetlen előnyt jelentenének. Németországhoz való viszonyunk szabályozásánál — a vámsorompó fenntartása mellett — lényegében ugyanezek az elvek érvényesülhetnének. Amely cikkben nekünk vagy Ausztriának szüksége van behozatalra, ott a német iparnak minden lehető kedvezményt megkell adnunk más államokkal szemben, ott azonban, ahol a szabad behozatal fejlődésben levő iparágak existenciáját fenyegeti, a vámokat természetesen fenn kell tartanunk. Egy pápai hős haláláról. A legmélyebb részvét hangján megemlékeztünk már tökünknek, Eteu Kálmán bonved fShkdnagynak a becsület mezején bekövetkezett hősi haláláról. Kiest ének részleteiről Kovács Miklós őrmester a következő szép levélben értesítette az elhunyt, hős edes anyját : Mélyen tisztelt Nagyságos Asszonyom! Szomorú kötelességet teljesítve küldöm vissza kedves fiának, néhai H"ss Kálmán főhadnagy, felejthetetlenül szeretett s/.ázadparam-snokomnak leveleit és lapjait. Nagyságos Asszonyom ! Kedves ti i hősi haláláról már bizonyára értesítve lett. hivatalos uton, mindamellett kötelességemnek tartom, hogy röviden én is vázoljam elestét, mert erre talán legilletékesebb éli vagyok, ki Utolsó lehel].-téig folyton mellette voltam ! Halált hozó sebét (jobb oldali gyomor lövés, fegyvergolyótóli l'.llö. évi július hó 1-én hajnali 4 óra tájban kapta a rudarohatini vonalon, a Lippa patak partján levő roham alkalmával. Sebét azonnal bekötöttük, mely azonban a lélekzetvétel s a mozdulatok alkalmával folyton — bár gyengén vérzett. K roham egyike volt a legvéresebb galieiai csatáknak. Segélyhelyre csupán a rettenetes fegyver tüz némi csillapításával szállíthattuk, esetleges ujabb lövés kik-rülése végett, á segélyhelyen mely 100-200 lépésre \ olt, aaonnai orvoai kezelés, lebe ojra kötés alá karült. Sebébe a kötést tenyeremmel egész délelőtt, egészen a halál beálltáig szóiitottani. Sebe a gondoa orvoai kötés, a kötésű.-k kéz/..*l való leesoritáea ellenére is vérzett lassan, különösen ha nagyobb m>zdulatokat tett. Déli fél 11 óra tájban láttuk, hogy rosszabbul és rosszabbul lesz. Folyton levegő után kapkodott — »fiuk adjatok levegőt" doktorkáin addj levegőt, mert megfulladok.- A doktorral tehetetlenül né/tük. mert nehéz légzése a nagy vérveszteségtől volt. 11 óra tájban le.egzete kezdeti el-elakadozó lenni, borzasztó volt kínlódását, nézni, szemeink könnyel teltek meg, bár nem akartuk előtte mutatni; segíteni azonban nem tudtunk, pedig talán a lelkünket. Kész női kabát, kosztüm kelme pongyola szövetekben, barchetokban újdonságok érkeztek az elmúlt héten KRAUSZ és KORÉIN divatnagyáruházába.