Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-08-29

Papa varoB hatóságának es több papai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden rata r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula papírkereskedő"*, Kü-tér '_>.'!-ik szám. Telefon 1X2 szám Felelős szerkeszlő és laitulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klöfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küidrii(l")k. A uo ára : pjféaz évro IS kor., félévre (5 k„ uciryedevro 3 Nyilt-tör soronként -ti) itlér. — Kit/es s/.im ára 80 011. A milliárdok ólomterhé? Abból a hatalmas és erélyes be­szédből amelyet Heifferich, a neme! birodalom pénzügyi államtitkára a mult héten mondott a neme! birodalmi gyű­lésen messze kihangzó szavak voltak! azok, amelyek a milliárdok ólotnterhe-1 nek viseléséről szóltak. Helfferich el-! mondta, a világháború eddig mintegy' száz milliárdjába kerüli a hadviselő államoknak és e borzalmas pénzösszegi terhét azoknak kell viselniük, akik aj világháborút előidézték. Évtizedekig kell viselniük a milliárdok ólomsúlyá-| nak terhét, mondta Heifferich és ez az 1 első mondat, melyben a győzelmi re­mény és az önbizalom, amely a köz­ponti szövetségeseket tüzeli és fűti. po­zitív értékre van átváltoztatva. Amikor az a rettenetes és minden emberi képzeletet lelülmuló birkózás megindult, mindenki azt hitte, hogy ha emberi erővel bírja is Európa valamed-' dig a háborút, anyagi ereje nagyon ha­mar ki fog fogyni. A legtudósabb nem-] zetgazdászok és finaiiepolitikusok is hangoztatták, hogy három hónapnál tovább nem birja pénzzel Európa és_ ime most több mint egy éve tart a há­ború és még annyira amennyire min-] denki birja pénzzel. Hogy az entente egy kissé gyengébben áll a pénz dol­gában, mint a kettős szövetség, annak igen egyszerű gazdasági oka van. Mi­után a négyesszövetség államainak ipara nem oly erős és fejlett, mint Németor­szágé, viszont nem is lejlödött a háború alatt annyira, mint az osztrák-magyar monarchia ipara, kénytelenek nagyon erősen támaszkodni a külföldi bevitelre. Ennek azután természetes következmé­nye, hogy a pénz, különösen az arany nagy mértékben szivárog ki az ország­ból. A központi hatalmakat Anglia blo­kádja majdnem teljesen elzárja a ten­gerentúli forgalomtól, az urópai semle­gesek pedig nem termelnek olyan áru­kat, amikre a kettős szövetségnek szük­sége lehet, Ugy, hogy a pénz benn az Még előnyös áron bevásárolt Chiffon és Vászonáru raktárunkra felhívjuk t. vevőink szíves figyelmét s tekintve, hogy e cikkek árai rohamosan emelkednek, beszer­zéséről ajánljuk mielőbb gondoskodni! KRAUSZ ÉS KORÉIN Alapítási év 1848. DIVATN AGYÁRUHÁZA. frszágban végzi körforgását és igy a nemzeti vagyon nem csökken jelenté­kenyen. Természetes, hogy mindemellett is igen nagy összegekbe kerül a háboru viselése, amely összegek u produktiv! munkáktól, beruházásoktól, iparfejlesz­téstől vonatnak el. Ezek azok a milli­árdok, amelyek ólomsuilyal nehezednek iz országra. Viszont azonban ezek azok .1 milliárdok, amelyeket a háboru után leltétlenül pótolni kell. Mert a háboru után elkövetkező becsületes béke célja jsak az lehet, hogy azokat a hónapokai, Amelyeket a viaskodásban eltöltöttünk és amelyek a nemzetek fejlődéséből va­lósággal kimaradtak, pótoljuk és meg­feszített erővel láthassunk hozzá a nem­zetek tovább fejlesztéséhez. Ehhez a fejlődéshoz. ehhez a gyors tempóhoz fogják megadni a lehetőséget azok, akik e háborút felidézték azzal, hogy tytizeflakig fogják viselni a mil­liárdok ólomsulyáiiak terhét. Ez méltó büntetése lesz a lelkiismeretlen és kapzsi ellenfeleinknek, akik le akartak tiporni bennünket. Azoknak a milliárdoknak, amelyeket most a haza védelmére köl­tünk el, vissza kell térniük, hogy a becsületes béke munkáját tegyék lehe­tővé. Az ő pénzükön fogunk mi dol­gozni, az ő pénzükből lógjuk erőssé és naggyá tenni iparunkat és közgazdasági életünket, azoknak a pénzén, akik tőlünk akarlak el szedni mindent, az utolsó ezüstgolyóig, hogy soha többé talpra ne állhassunk. A milliárdok nem bennünket fog­nak leverni a lábunkról, hanem őket. II I. Egy tanitó felhívása Magyarország összes tanítóihoz. A köbölkuti esztergommegyei igaz­gató-tanitó, mint hozzánk küldött leve­lében irja, lelkesülve „Az Est" folyó hó 1-én közzétett felhívásán, mely a háboru zivatara által elpusztított felső­magyarországi falvaknak táasadalmi utou való felépítését tűzte feladatául, telbivja kartársait, hogy ők is vegyenek részt ebben a leghazaüasabb munkában, ha nem is egy falu, de legalább egy iskola és egy tanitóilak felépítésével, mert amily magasztos, ép oly messze kiható eszme az elpusztult országrész társadalmi utón való felépítésének gon­dolata. Igaz, hogy a magyar tanítóság, mint irja, rég kivette és kiveszi részét Ma­gyarország újjá építésének nagy mun­kájúban, mert hisz évtizedeken ál tel­jesített legszentebb niissiójuk most. a harctereken termi legértékesebb s leg­bőségesebb gyümölcseit: a nép fiainak a hazáért való példátlan önfeláldozásá­ban, mellyel semmi más eredmény fel nem ér: amint igaz az is. hogy min­denkori hazaszeretetre lelkesítő szavaik­nak mélységét a küzdő seregek élén ők is most igazolják s most mutatják be, miként kell a hazáért meghalni; valamint tény az is, hogy a tanítók ve­teránjai és a tanítónők egy év óta ve­télkedve vesznek részt minden mozga­lomban, amely győzelmeinket előbbre segíti, mégis a mostan megindult moz­galom olyan, amelyből hiányozni sen­kinek nem lehet, nem szabad. 8 ha minden tanitó és tanítónő csak egy ko­ronával, vagy csak ötven fillérrel járul hozzá, akkor is tízezer korona jön ösz­sze s felépülhet a magyar tanítóság is­kola háza és tanítói laka, melynek már­ványtáblájára csupán eszavak volnának vésendők: „Községi iskola. Építtette a magyar tanítóság. l!)14-lí)b"). M De aztán ez mindent megmagyarázna. Felkéri tehát kartársait, hogy e so­rok olvasása után nyomban küldje be ki ki adományát a „Néptanítók Lapja" adomány gyűjtő hivatalához (Preszlér Antal segédhivatali főigazgató úrhoz, Budapest, V. Hold-utca 10.i aki kész­séggel fogadja azokat s gondoskodni fog arról, hogy a kívánt épületek fel­emeltessenek. Kéri végül kartársait, hogy e célra ue gyűjtsenek, hanem mindenki a saját

Next

/
Oldalképek
Tartalom