Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-15

1914. március 15. téréseiknek golyó s penge nélküli elintézését. Ha valalakit megsértünk, — elemi kötelességünk bocsánatot kérni. A sértett pedig uem kaphat szebb elégtételt, mintha sértője — elnézését, bocsánatát kéri. Ha a sértés fizikailag uyilatkozik meg, az az inzultaltat ne kényszerítse a társadalom — elégtételvételre, hanem a krakéller pofoszkodót közösítse ki kebeléből, vagy szolgáltassa ki a törvény szigorának. Igaz, hogy az embereknek egymásközti érintkezésében és a fennálló szabályokat illetőleg fontos és talán döntő szerep jut a temperamentumnak, de viszont a többek között arra is való a kultúra, hogy a koronkint jelentkező kedélyállapotunkat — megzabolázzuk s jámborabb, szelídebb mederbe kéuyszeritsük — azaz: uralkodjunk önmagunkon. Akiken pedig a kultúra egyáltalában nem fog, továbbá, akiket talán az attaviznius tett a krakélerterinészet, gyászos tulajdonosaivá, azokat hivja lel a társadalom, hogy záros határidőn belül és saját — úgynevezett — jól felfogott érdekükben jelentkezzenek az idegen légiónál. Elszállíttatván a kevésbbé kulturált területekre, ahol krakélerkedvükben akár egy egész rendet is vághatnak a vad törzsek között. liár az a vérontás is megremegteti az igazán emberségesen érző emberi szivet, — de az — miután szép szó mit sem ér, — indokolt, mert kuiturmisszió. Jelentés a taDnmnwei Gezda m Eoesilet 13. evi iioitóril. Az 1913. év a mezőgazdaságra közepesnek mondható. A hűvös esős nyár aggodalommal töltötte el gazdáinkat, de a tartós meleg ősz nagyban megjavította a gazdasági helyzetet. A vármegye termése átlagban a következő : buza 7'Vt mm., rozs 7'b mm., árpa 9'1 min., zab 8*2 mm., tengeri 104 mm., burgonya t>4 mm., czukorrépa 174 mm. kat. holdanként. Termés a gabona neniüekböl közepesnek, kapásokból jónak mondkató. Legjobban kedvezett az idő a takarmány növényeknek. A sok eső miatt a mesterséges takarmányok első kaszálása minőségben ugyan szenvedett, de 2—3-ik kaszálás, ugyan minőség, mint mennyiség tekintetében kitűnően sikerült. — Kljén' harsogott felém száz toroktáji. Nem értem rá kiszimatolni hol és kik között vagyok. Négyen közre fogtak, háromszor a levegőbe emeltek éa viharos éljenzések között egy székre — állítottak. A ezéken remegve összezsugorodva álltain és ugy éreztem magam, mint a lekvárba esett légy. — Halljuk! halljuk! — zúgták, harsogták felém. — Halljuk a „Családapák Taugőelleues Egyesülete" legifjabb tagiát. Magamhoz tértem. Átértettem a helyzetet. Itt beszelni kell, különben veazve vagyok. Tisztelt tag- és elvtársaim! Ilövid leszek. A végiu kezdem. Hassunk oda valamennyien, szegény agyongyötört családapák, hogy feleségeinket gyermekeinket ée testvéreinket távol tartsuk mind attól ami tangó éa ezzel rokon. A mámor eloszlik, édes emlékként meg marad egy-egy tangó kosztüm, tangó kalap és gummisarok, de meg maiad még a smyrna azönyeg, a fényezett vagy matt kredenc, a zongora a diván. Afokat itt hagyja, ezeket elviszi á végrehajtó a tangó. Hogy pedig nagyobb nyomatéka legyen erén mai alakulásunknak, hatalmazzanak fel arra, tisztelt elvtáraaiui, hogy ai összes éáü lapoknak most esti órákban tudósítást adhassak le. Hu ae várom a jóváhagyásukat. Már megyek, Szaladok repülök. Es S-IG tagtársam fején keresztülgázolva rohantam, miként a tűz, miként ar. üldözött vad. Es most itt állok szerkesztő ur előtt, mint félbe maradt tangó tanuló. — riporter és mint a „Családapák Tangóellenes Egyesülete" legifjabb tagja. Négmsz. A legelők fejlődésére a csapadék igen jó hatással volt. I A gyümölcs termés az áprilisi fagy következtében sokat szenvedett, ugy annyira, hogy a korni gyümölcsből számbavehetö termés ném is volt, késő pedig nagyon kevés termett.. A szőlőkre is káros, volt az áprilisi fagy s különösen sok elemi csapás éj szölöbetegség mjatt, a szüreti eredmény gyenge, a minőség pedig közepesnek mondható. A munkás viszonyok nem javultak; szakinány és napszámbérek túl magasak, mi a termelést nagyon megdárgitja. A termények, különösen a gabona lélek értékesitéso nehézkes volt, minek oka az általános péaz-váltságban keresendő A mult évi váltságos esztendőben midőn a balkán háborúk oly kedvezőtlen pénzügyi viszonyok idéztek elő, különösen gonddal dolgozott egyesületünk s a nehéz gazdasági viszonyok között igyekezett a gazdáknak hasznára válni. Nagy súlyt helyeztünk a mult, évben is a földmivelö nép gazdasági oktatására. A vármegye 32 községében rendszett az egyesület népies gazdasági előadást, ezen előadásokat 2200 gazda halgatta végig. Szép sikerrel járt a honvédség gazdasági oktatása is a 4 hónapos tanfolyam végeztével kitűnő eredménnyel vizsgáztak az okszerű gazdálkodás alap elméletéből a katona sorban szolgáló földmivelök fiai. Nem csak elméletileg igyekeztünk oktatni a foldinivelönépet a helyes gazdálkodásra, nagy súlyt helyeztünk a gazdák gyakorlati gazdasági kiképzésére is s a kormány szives jóakaratából a már meglevő 3 paraszt inintagazdaság berendezéséhez ujabb adományokat kaptunk, u. in. vetőmagot, műtrágyát, gyümölcsfákat és tenyészállatokat. Igy a most, már többletesen berendezett mintagazdaságok tényleg inintagyanáiit szolgálnak a környékbeli gazdáknak, mert igen sokan követik a miutagazdaságon tapasztalt helyes gazdálkodási rendszert. Kérelmünkre egy 4-ik parasztmintagazdaságot is létesített a Íöldmivelésügyi kormány, a mely Magyarlm'riragköaségbeti S^bök Imre birtokán lett szervezve. Június havában gazdasági tanulmányi kirándulást, rendeztünk a kisgazdák részére, kik megtekintették a kisbéri niénesbii tokot, a komáromi földmives iskola gazdaságát. Győr város seités hizlalóit és ipartelepeit. A nagybirtokosok részére is rendezett az egyesület a mult évben tanulmányi kirándulást. Töpler Károly urod. nagybérlő pusztakárolyházai mintaszerű gazdaságát tekintették meg, hol behatóan tanulmányozták a gazdaság üzemét, a már 3 éve míiködésbeu lévő tejelést, ellenőrző egyesületét és a „Max

u-f'óle téjögép tökéletes munkáját. A több termelés érdekében 10 községben rendszerű az egyesületek mütrágyázási kisórleket; a veszprémi burgonya föszaporitó telepről öOO g. vetőmag burgonyát osztott ki HO kisgazdának. Először foglalkozott az egyeslüet a mult évben a vetőmag nemesítéssel, 8 nagyobb gazdaságban létesített búzavetőmag nemesítő telepet. Az okszerű gazdálkodás, a több termelés előmozdításán kivül szép sikert ért el az egyesület a gazdasági hám ipar oktatás terén ti köz ségben rendezett állatni támogatással kosárfonó, seprű és kefekötö házi-ipari tanfolyamot, hasonlót rendezett a veszprémi honvédség részére is és ily módon a inuk esztendőben 282 fiatal gazda fiu tanulta meg a varmegyéken a kosárfonást, seprű és kefekötést. 3 községben létesített 'az egyesület a mult évben nemes lüztelepet. A szölö müvelés előmozdítása céljából 15alatonalinádiban és Kenésén szölöuiütrágyázási kísérleteket eszközöltünk. Az egyesület kezelésében levő szénkéneg raktárból 710 <|. szénkéneget használtak fel a niult évben a szőlős gazdák. Nemes gyümölcsfa oltványt 1200 darabot osztottunk ki 1913-ban. Veszpréinvárniegye állattenyésztési érdekeit azzal szolgáltuk, hogy az elmúlt évben a Íöldmivelésügyi kormány anyagi támogatásával június hóban fii drb, október hóban pedig f)7 drb tehenet es ökröt, továbbá összesen 12 drti bikát importaltunk Svájcból. Az importtal a gazdák nagyon megvoltak elégedve a behozott tenyészállatok nagy mértékben előmozdítják vármegyénk szarvasmarha tenyészetésuek fejlesztését. Az elmúlt évben is megtartotta egyesületünk a szokásos állat díjazásokat a m. kir. földuiivelésügyi minister és a varmegye törvényhatósága anyagi támogatásával. A lódijazás Enyrngen, a szarvasmarha díjazások Veszprémben, Knyingen és Csetényben folytak le. A Somlyóvásárhelyen tervbe vett állatdijazás az ősszel fellépett száj és körömfájás miatt az idei tavaszra lett halasztva. Lódijazásra 500 kor.-nát a szarvasmarha dijasásokra 8600 kor.-nát (ordított az egyesület. A pápai tavaszi lóversenyen 300 korona dijat adott ki a kisgazdák nyertes lovai részére.. Nagy fontos«águ alkotása volt.a. mult évben az egyesületnek a tejelést ellenőrző egyesületeknek alakítása. Mint a vármegyei gazdasági egyesület állattenyésztési szakosztályának alosztálya 3 fejelést ellenőrző körzet létesült a mult évbeli Ve^zprémvármegyébeu és pedig Knyingen 4 taggal. 420 tehénnel. Mezökoiuaromban 4 'aggal, 48U tehénnel. Bakony bankon 4 taggal, 866 tehénnel és Zirczen 5 taggal, ItSO tehénnel. Az ellenőrző körzetek 1913. évi november hó l-é;i kezdték meg működésüket. A mult évben 2 községben alakított egyesület állatbiztosító szövetkezet. A baromfitenyésztés előmozdítása céljából 100 drb orpington tyúkot és kakast. 40 drb emdeni ludat. fiÜ drb pekkingi kacsát és 30 drb bronz pujkár osztott ki az egyesület. A kis gazdák kiváltságára megóhajtotta honosítani a nemes házinyúl tenyésztést is és a földmivelésügyi kormánytól 50 torza nemes házinyulat kért és kapott és adott ki a kisgazdák között, de sajnos ezzel az állattenyésztési ággal nem nagy sikerrel foglalkoztak a kisgazdák, mert tenyésztésükkel sok . vesződség jár, ilyen áldozattól nctii aksr a HÍJ népünk nyul.tenyésztést ivini. Klöször fogalkozott egyesületünk a mult évbeli méhészettel. A méh tenyésztés fejlődését oly módon szolgálta az egyesület, hogy a veszprémi csendőr szárny parancsnokság kertjében a földmivelésügyi minisztérium anyagi tumogatásával egy minta — méhest állított tel. hol ugy a Veszprémben állomásozó csendőrük, valamint a községi csendőr — őrsök legénysége, de még az önként jelentkező honvédek is kilesznek oktatva a pápai m. kir. méhészeti vándortanító által a méhészkedésre a miutaméhes rajszaporulatai pedig a vidéki csendőrörsöknek osztatnak ki. Örvendetesen tömörültek az egyesület kötelékébe a mult évben különösen a kis gazdák 321 kisbirtokos lépett be a mult esztendőben az egyesület tagjai sorába. . Az egyesület taglétszáma az 1912-ik év végén 12t.it'. volt a tagok száma az 1913. év végéig 1518-n emelkedett. Az egyesület a mult esztendőben Kéttornyulakon, Borsusgyörön, Pápasalamonban, Küugösöu és Hakouybében létesített gazdakürt. Szépen fejlődött az egyesület erkölcsi támogatása mellett a vármegyében Gazdák Biztosító Szövetkezetének működése, melynek az egyesület bírja vezérképviseletét Nem volt az országban egyetlen egy gazdatársadalmi mozgalom, a melyen a Veszprémvármegyei gazdasási egyesület ne lett volna képviselve. Az egyesület vezetősége, annak tanácsadó bizottsága száz meg száz kisgazdát és nagyobb birtokost látott el szakszerű tanácsosai és útba igazítással, gyűlései, értekezletein sokat foglalkozott az egyesület a vármegye közgazdasági, akár politikai és népjóléti kérdéseinek helyes elintézésével. Számtalan feliratot intézett a szakmiiiisterekhez az országos közgazdasági és gazdatársadalmi ügyekben, de különösen állást foglal a vámpolitikai kérdésekben és ragaszkodott a jelenlegi vámvédelem 3pségbentartása mellett, i A ni. kir. gazdasági felügyelőséget s a tóid-