Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-01-11

XLI. évfolyam. Pápa, 1914. január 11. 2. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldherg Ovula pepirsTOrosksxtéas, l'o-iór 2'í-ik szám. Telefen 13.2 szám A szerkesztésért felulGs laptulajUonos: GOLDBERG GYULA. Klőfizetések és hirdetési fiijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre l'J kor., félévre ti k., negyedévre Nyilt-tér soronként 4'> tiüér. — IC<y*«>* s/ám ára !l lill. Pápa 1913-ban. Ámbár az 1913. esztendő nem tarto­zik ama évek sorába, melyek alkalmasak voltak, hogy bármely irányban fejlődést je­lentsenek, Pápa városa még ezen esztendő­ben is mutathat fel oly tényeket, melyek tanúbizonyságot szolgáltatnak a mellett, hogy ez év minden rendellenessége, minden köz­gazdasági és pénzügyi hanyatlása dacára Pápa fejlődésének utján nem jelentett teljes megállást. A haladást egy város fejlődésében leg­inkább mutatja a képviselőtestület műkö­désének áttekintése, a hozott határozatok csoportosítása. Szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak s ezek utján azoknak, kiket érdekel a város közügye, mikor az 1913 év 16 városi kép­viselőtestületi közgyűlésének fontosabb ha­tározatait újra felsoroljuk s nem annyira időrendben, hanem inkább szakcsoportban felelevenítjük. Tevékenységet jelent egyebekben már az, hogy 16 városi közgyűlés volt a mult évben. Ezek közül egynek részleges tiszt­tijitóközgyülés jellege volt, kettőnek pedig, a tavaszi számadási és az őszi költségve­tésinek rendes, rendkívüli maradt tehát 13, mely szám nemcsak az esztendő számával hanem a babonáshitüek véleményével pom­pásan egyezik. És mégis: dacára az omi­nózus 13-as számnak nincs a városi köz­élet, az egészséges fejlődés terén (akárcsak a jómódú házak karácsonyfáján) olyan ág, melyre valami kis akasztani való nem ju­tott volna. Mindenekelőtt végezzünk a személyi ügyekkel. A tanács megszaporodott egy közigaz­gatási tanácsossal, a rendőrség négy al­tiszttel. Tisztviselőt vesztett a város egyet (az állatorvost), városatyát pedig hármat. Szabályrendeletek alkotásában elég jó esztendője volt a városnak. Meghozta az ingatlanok átruházása után kivetendő városi pótlékról, a közvágóhidról, a ragályos be­tegekről, a kéményseprésről, a tűzrendészet­ről s a hirdetési ügyről szóló szabályren­deleteket, melyek közül egyik másik már életbe is lépett. Ebbe a kategóriába tarto­zik a szervezeti szabályrendelet módosítása (jegyzőből tanácsos lett) és a javaslatba hozott, el nem fogadott, de felebbezés alatt álló városi nyugdíj szabályrendelet-tervezetre vonatkozó határozat. Ide sorolható még a városi takarékpénztár fel'.llitása iránt meg­indult mozgalom, mely egyelőre — éppen az abnormális pénzügyi közviszonyokra való tekintetből — kissé megakadt. A város közgazdasági érdekeivel szo­rosan összefügg, hogy megnyílt a közvágó­híd, építés alá került a Hungária-műtrágya­gyár és hogy fontos lépés történt a létesí­tendő közkórház érdekében. Itt nyer elhe­lyezést a sümegi vasút kiépítése iránt megindult akció, a megszavazott hozzájá­rulás, az alsóvárosi vasúti állomásra egye­lőre csak papíron hozott álodzat, viszont azonban az 1913 évre esik a városmalom eladása s az Antalháza nevü városptisztán a leégett istálló felépítése. Az utcarendezés terén végleg elintéző­dött az Árok- és Tűzoltó-utcák rendezése, mely célból egy egész sor házat vett meg a város. Utak, járdák készítése céljából a mult évben egy egész hajórakomány koc­kakövet hozatott a város Dunabogdányból. Rendbehozta a képviselőtestület a Hungá­riagyár építése folytán szükségessé vált utáthelyezés ügyét is. Közegészségi szempontok sem marad­tak figyelmen kivül. Nem is számítva a bordélyházak áthelyezésére vonatkozó meg­lehetősen hosszura nyúlt s még jóformán végleg el sem intézett vitát, felállíttattak az Erzsébetligetben illemhelyet s lebontották a Ruszek-utcait. Utóbbi — részben szépé­szeti szempontból merítette az indokolást s ennek köszönhetjük a megrendelt s részben már fel is állított vas villanyoszlopokat. Kulturális téren is van haladás. A felső­épitö iskola még vajúdó ügyét nem szá­mítva, lépések történtek az alsóvárosi áll. óvoda, illetve az ottani magánóvoda álla­mosítása iránt s felterjesztés ment a kor­TÁRCA.. Alkony a Tisza partján. Halk esteli szellő enyeleg a sással. .Madarak libbennek lomha száruycsapással. Pattogó csikósuk, vad ménest terelnek, i Hihög-dobog a fold. amint tova kelnek. Furulyázó pásztor viszi haza nyáját, Pengeti a tücsök lassti muzsikáját. Virrasztó csillagok leragyognak szépen, Ringatják magukat a Tisza vizében. Ábrányi Emil. Leszámolás. — A „Papai I. apuk" eredeti tanúja. — Irta : Korfiz Holm. A hitbatáron lassan elhalt a hideg, kékes f'él­hotnaiv. A behavazott keit. fekete, lombtalan faival, a léckerítés és ott tul, a kis ha/.ae.-kák, az éj sötét­jében elvenként eltünedeztek. Itt-ott komorabb.! tette az éjszakát c^v-egv fényesen kivilágított ablak, almi mar mcgjviijtoltáK ii karács.mvi'a cvertyiiii. Ig»-ii. ma karacsi.n\est volt! A harangok •uga'ea litrengett a levegőn. Al ablak mellől e^y Féri, ki eddig ült, tel­állt. Beesteledett, anélkül, hogv észrevette volna s most a bútorok között tapogatózva haladt a csengő felé. Az inas lámpát gyújtóit az íróasztalon, mire teher, halvány fény világította be a könyves szek­rényekkel telt szoha't. Mikor ismét egyedül maradt, Íróasztalhoz u't és könyvébe mélyedt. Az élet pezsgése kint elné­mult. Bent nem volt. sem küzdelem, sem melegség, mert ebben a birodalomban a korlátlan, rideg való­ság és a szenvedéllyel átkarolt tudomány uralkodott. A tanár nem hallott csengetést, telni kelle­metlenül hatott reá, midőn az inas jelentette, hogy látogató érkezett. — Ma?... és ebben az időben? — mor­mogta. — Különös . . .! Nos, ha már itt van, ve­zesse be ! Nyugtalan tekintettel fogadta az ajtóban meg­jelenő, szeles vállú, zömök alakot. — Adolf, már nem ismersz? ... Én vagyok! — mondta a látogató, hangjában némi izgatottsággal. Futólagos pir öntötte el a tanár areát. De azután rögtön visszanyelte bálvány színét és meg­! csontosodott vonásait. — Te vagy az Seyiing Károly? — kérdezte, nyngodt, száraz hangján. — Furcsa, hogy ép ma este kerestél lel ! — Igen nz vagyok ! . . . Csak ma este érkez­tem meg s végre karácsony a béke ünnepe ! — Hm . . .! Hiszen mar régóta békességben I élünk ! Halottakkal az ember nem szokott csatázni ... Mir pedig te és az u másik, számomra meghalta­tok'... Ittléted ezen mit sem változtat.' — Adolf! Louisa ket hónap előtt meghalt! A tanár néhány pillanatig néma maradt. Asti­j tán meg szárazabb hangon, mint előbb, így válá­sitól t : — Az az asszony számomra már akkor meg­halt, midőn—veled elszökött ! . . . Es te, mit kívánsz tőlem ? — Elhiheted, nem szívesen jöttem hozzád, de utolsó kívánsága ez volt! Azt pedig teljesíteni akar­, tani ... Es ha már itt vigyok, végleg számoljunk I le ! Bfted, tisztázzuk a rovást! — Ha épen akarod, nem bánom, bár ami a 'rovást illeti, amint kifejezted magad — as már I régóta tiszta!... A tény az, hogy feleségemmel i megszöktél ! Üldözéstekie nem gondoltam, mert lelőttem in gszüntetek létezni ! . . . Azt hiszem visel­kedésem példás volt! — Édes Adolf, ez mind nagyon s/ép, de az jeleven embereket nem lehet olyast könnyen meg­semmisíteni! .. . A tudományban kijavíthatjuk a valót, a példa helyességének kedvéért, de as élet­ben nem I — Es ez mit bi/onvit ? Wotan A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75°/o árammegtakarilás. JMT am mm. _mr Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK-nel, Budapest. VI.. Teriz-korut 36. Gyir-utcza 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom