Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914
1914-03-01
ket minden időkben az emberi érzéseknek ez a tetniészetes meleg ágya termelte. De ahhoz, hogy a no ezen feladatának teljesen megfelelhessen és az orvosnak, az ő nagy mentőakciójában hasznos segítőtársa lehessen, szükséges, hogy erre előbb kiképezük és e végből szervezte a Magyar vörös-kereszt egyesület hazánk minden megyéjében azokat a tanfolyamokat, a melyek a folyó és márczius hó 1-éu kezdik meg munkájukat. A magyar orvosok hazafias készségében a mi egyesületünk nem csalódott, mert öt> kórház orvosi személyzete vállalkozott reá és meghozza azt a nagy áldozatot hogy hivatásszerű elfoglaltsága mellett naponkint több órát szentel a Vöröskereszt önként** ápolónőinek kiképzésére réseljük, hogy az orvosok önfeláldozó példáját hölgyeink köverni lopjak és feláldozva némi kényelmet, tömegesen fognak beiratkozni a tanfolyamukba. Itt meg fogjak tanulni az egész betegápolást, az élctmentéstannak nem orvosokáltal is kivihető részét, és megszerzik az emberi szerveKét összetételének és működésének azon ismereteit, H melyek B betegápolási müveletek OSÓltQdatos kiviteléhez szükségesek, egyszóval tanul-1 nak csupa olyan dolgokat, a melyeknek nem csupán háború idején veszik linszuat, hanem a melyeknek család tagjaik betegsége alkalmával naponkint jó hasznát vehetik és a melyek kifejezést nyernek egész gondolkodásukban, nevezetesen háztartásuk hygiiiikus berendezésében és vezetésében. Ezen ismeretek tehát bőven megérdemlik, hogy hölgyeink (j héten keresztül hetenkint ö-ször egynehány órát a kórházakban 1 komoiy munkával töltsenek el. Mindezek érett, megfontolása birra reá a Magyarországi Nöegyesületek Országos Szövetségének legutóbbi szom- J bathelyi közgyűlését, hogy a uiagyat Vörös-kereset egyesület ezen mozgalmát magáévá tegyél és tagjait külön körlevélben buzdítsa a tanlolyamokbau való részvéteire. A tanfolyamok t. év március hó 1-én a következő városokban fognak megkezdődni: Budapesten, a két egyetemi sebészeti klinikán, a Vörös-kereszt egyesület kórhazában, az izraelitáiul község kórhazában és a Székes Főváros 7 sebészeti osztályában. A yidéken a következő városuk kórházaiban tartatnak tanfolyamok : Békéscsaba. Bekésgyula, liiussó. Debrecen, Déva. Diósgyőr. Eger, Érsekújvár, Esztergom, Futak. Gyöngyös, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár. Kassa, Kolozsvár, Komarom, Koroiupa, Logos, Losonc, Magyaróvár, J Miskolc, Munkács. Nagybecskerek. Nagyszőlős, Nyíregyháza, Nyitra, Pozsony, Sátoraljaújhely, Selmecbánya, Segesvár Szabadka. Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Szepesszombat, Szolnok, Tatabánya. Temesvár, Torda. Trencsón, Újvidék, Újpest, Veszprém, Zsombolya. Egyuémely városban még nem fejeztük be a tanfolyamok szervezését és ezekkel ez a sorosat valószínűleg még kifog bővülni. Minden tanfolyam teljesen díjtalan. A résztvevők egész költsége mindössze abból áll, hogy a betegápolás ideje alatt a kórházban viselendő fehér mosó, vászon felső ruhából a minta szerint ki-ki 3-4 darabot készíttet magának. A tanfolyamok befejeztével a kiképezeltek vörös-keresztes önkéntes ápolónői címet, és arról, hogy a tanfolyamot elvégezték, bizonyítványt nyernek. Megkapják azonkívül a magyar Vörös-kereszt egyesület karszalag-jelvényét. a melyet majdan liaboru esetén, hivatalos működésük közben viselni fognak. Kötekezni. még háború esetén sem lehet egyiküket sem arra. ho«»y szolgálatot tegyenek. Erre csupáu az önként válalkozók fognak behivatni és egek is csak lakóhelyükön fognak szolgálatot teljesíteni. A fővárosban a tanfolyamokra a magyar vörös-kereszt egyesület Igazgatóságánál 1. Vár, disztér 1. szám. lehet jelentkezni ahol az iránt is szolgainak felvilágosítással, hogy melyik korházban van még h u iy március 1-én kezdődő tanfolyamban. Ugyanitt a tanfolyam szabályzatával, a tanítási programmal es az ápolás közben | viselendő vászonruba mintarajzával is szolgálnak'. A vidéken, a í'ent megnevezett kórházak igazgató löorvosainál lehet jelentkezni. Kelt Budapesten. 1914. évi. február hó 17-én. A magyar szent korona országai VörösKereszt egyletének Igazgatósága. A házasság szentsége. Minek tulajdonítsuk? AZ uj kot-reális gondolkodásának, a természettudományok nagy előretürtetésének, vagy pedig az uj gazdasági erőforrásoknak hog}- a nő 'már nem mint ideál jelentkezik a családban, nem mint istennő, akiknek a szivükben oltárt állítottunk, hanem mint szerződő fél egy kereseti „cégnél" vagy mint alkalmazott az uránál. Legfeljebb egyenrangú vele, de soha sem kiilömb nálánál. Amióta uedio- a franciáktól kiinduló • i es mozgalom, amelynek az volt ti célja, íogy ketté törje a katholikus vallás Utal dogmává emelt házassági szentseiét, amióta ez a mozgalom átszármasott a kullur népek közé ós az állani t válás megkönnyitésére minden lehetőt neotett, azóta maga a házasság is sokat »• eszi lett. ideális vonásaiból, ugy, hogy látrau állíthatjuk, hogy a civilizált réegek házasság kötésinél nagyobb része ran a házasságban az üzletnek, mini a szerelemnek. A társascégek össze veszhetnek, eginkább anyagi diferenciák miatt és lyenkor vagy pörrel, vagy pedig pörön vivül elválnak egymástól. Ilyen módon történnek az elválások íerj és feleség között ott. ahol a válást lem komplikálja a gyermek. Más szemjontok alá esik természetesen a válás ima házasfelek között, ahol gyermekek /annak. Az ilyen házasságok ha elvááskor is beleszól az erkölcs, bárha bt* *ói végzés alakjában is. A gyermek az ideális része a házasságnak ott, ahol jgyébb ideális alap híjával vau a házasság. Az ujabb időkben szinte félelmetesen elszaporodtak a válások és "endszerint a nőnek kárára, mert a bi•óságok olyan minimumát állapítják meg i tartásdijaknak, hogy a nő sem társalalini pozícióját sem azt a tekintélyt lem tudja megtartani, leggyakrabban jedig a megélhetéséért küzdenie kell. Még súlyosbítja az elvált nő helyzetét, it gyermekei vannak akiket nevelnie iell a (.'sekély tartásdíjból. A házasság szentsége az lenne telát, hogy einberiebben gondoskodunk izokról a nőkről, akiket balszerencséjük kitaszított a házasélet meleg fészkéből i nagy bizonytalanságba. A házasság szentsége az elhagyott nőnek anyagiakéin való megbecsülését jelenti. A hásasság legyen akkor is szent, amikor így asszonyt magára hagytunk gyermekeivel ne engedjük kitenni kisértésíek. Olyan mozgalmat indítottak Budajesten a válás megnehezítése mellett. \ nőegyesületek vezetői és különösen i papi körök, dolgoznak erősen azon, rogy a válást azzal nehezítsék meg, hogy minél több tartásdijat állapítson meg a törvény azok számára akiknek más kereseti forrásuk nincs, mint az, ami kijár. A mozgalom tiszteletre méltó ós megérdemli, hogy minden jóravaló ember támogassa. Az ország állapota. A képviselőház multheti ülésén egy vaskos kötetben terjesztette be a kormány az 1912-dik évről szóló jelentését közállapotairól. A jelentésből megtudjuk, hogy Magyarország lakossága ez év végén 18,583.11A jelzett év folyamán 33 ezer 124-gyel több születés volt, mint az előző évben. A halálozási arányszám kedvezőbb volt az előző esztendő arányszámnál. 23.3 tizeddel szált le az elmúlt év 25.1 tizeddel szemben. A nép szaporodás eme előnyeivel szemben még mindig nem látjuk a statisztikában azt a népesedési előnyt, amely megnyugtató lehetett volna. A külömbözetet a kivándorlás vette el tőlünk. Különösen szomorú a statisztikának ama része, a hadköteles ifjúság tömegesen hagyta itt az országot. Ez a szám jelenti, hogy a lakosságeak legértékesebb legumukabiróbb elleniéi fordítottak hátat az országnak. Nemcsak anyagi, hanem mérhetetlen erkölcsi kár ez. Gondoljunk akkor az Amerikából vissza érkezett rongyos, kiéhezett bolgár fiatalságra, amely a nagy tengeren tultról jött, hogy segítségére legyen hazájának, Budapesten át vették útjukat, és e sorok Írójának nem egyszer módjában volt beszélni a lelkes fiatalemberekkel, többnyire iparimunkásokkal ós kertészekkel, akik azért mentek ki, hogy pótolják a nagy ipar-államban a maguk és csaladjuk számára azt, amit az ottani mostoha viszonyok megvontak tőlük. Senki nem kényszeritette őket erre a tettre, senki és semi, tisztán a hivó szó, hogy menjünk, hajózzuk át a nagy óceánt és siessünk hazánk segítségére. Az egyik ifjú bolgár, amikor megkérdeztük vájjon nem volt-e jobb ott, ezeket valazzulta: Bersze jobb volt, hogyne lett volna jobb, odaát olcsó a hus, tiszták a lakások, nem bántja az embert a hatóság és mindig vau alkalom a munkára ás a pénzkeresetre. De uram, ennél is vannak jobb dolgok. Nagyobb dolog az, ha használhatunk annak az országnak, amely bennünket létrehozott, ahol elődeink éltek ós hozzátartozóink küzdenek. Milyen édes gondolat is az, egy életet kockáztatni azért hogy esetleg kibövitsük országunk határát, hogy lölszabaditsuk azokat a népeket, amelyek a nyelvük, a leszármazásuk jussán hozzánk tartoznak, de mégsem tartoznak hozzánk mert idegenek intézik sorsukat. Idegenül kell beszélniük, ha biró elé kerülnek, még csak nem is védekezhetnek kellőképen, idegen nyelven tanulják a közismereteket, idegen emberekre vau bizva sorsuk. Ezeket, a járom alól fölszabadítani, a mi kötelességüuk s azt kötelességünk. Hátha nem sikerül a fölszabadítás ? kérdeztem. Annak sikerülnie kell felelt a fiatal hadfi kell sikerülnie, mert nem cipelnek bennünket a hál...ruha. hanem önként megyünk. A lelkesedés gépfegyvereket pótol. (•sak szembe kell állítani ezt, a kijelentést azzal a száraz, de végtelenül szomorú statisztikával, mely azt mondja, hogy az 1912 év folyamán a kivándorlók száma rendkívül megszaporodott. Szembetűnő még a statisztikában, hogy a házasságkötések a háborús esztendőben csökkenést mutatnak, az 1!M2 évben 182.375 házasságot kötöttek Magyarországon abszulutszámban is kevesebbet, mint 191 l-ben, amikor 193.482 volt Magyarországon a megkötött házasságok száma. Ez a házassági arányszámnak 9.2-röl 8. (i-ra való csökkenését jeleuti.
