Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-12-13

látjuk, egyszerre átalakul i társadalom­mal szemben joggal kétségeskedhetett peszimizmustmk. Ebben a társadalom­ban van erő. Ennek egészséges a törsze. A dekadens áramlatok, az anyagias el­vek tulsarjadzása megtámadhatta külse­jét; de a szive, gyökere ép megmaradt. A háború éles vágással ugyan, de a ne nies eszményiség gályát oltja vele a megtisztuló törzsbe. Hisszük és remél­jük, hogy a beoltott galy egészséges fejlődésnek fog indulni s a béke napja nem fogja leperzselni, hanem még erő­sebb bokrosodásra indítani, hogy a .jö­vőben az egész nemzet és az emberi-, ség hasznára állandóan nemes gyümö!-' <jsöt teremjen. Mert csak igy lesz meg! a háború megtisztító hatásának ered-' niénye, amelyért érdemes volt százez­reknek véreontása. I Maximális árak és hadiadó. A kormányra súlyos gondok nehezednek aj háború következtében. Gondoskodnia kell a had- j viseléshez szükséges anyagi eszközökről, elsősor­ban megfelelő bevételekről, hogy a hadsereg a maga szükségletei ellátásában hiányt ne szen­vedhessen, de gondoskodnia keli a lakosság élel­mezéséről is, mert épen az élelmezési viszonyok­ban a háború következtében hatalmas elválto­zások következtek be. Rendeleti Uton a kormány már is megtette azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a megfelelő közélelmezési viszony-ok biz- • tositása éidekében meg kellett, valósítania, a most beterjesztett törvényjavaslatban azonban célsze­rűen felhasználni igyekszik a törvényhozásnak rövid ideig tartó működését arra, hogy a maga további intézkedései számára a törvényes alapot megszerezze és magának a további teendőkre nézve széleskörű felhatalmazást biztosíthasson. A törvényhozás munkája a habom következté­ben csak rendkívül szük korlatok közé van szo­rítva és a fösuly a kormányzat tevékenységén nyugszik. A rendkívüli viszonyok között a tör- j vényhozásnak meg keil elégednie azzal, hogy a gyors cselekvés és segitség érdekében a kormányt a megtelelő hatáskörrel felruházza ds a kormány­nak ezen a diszkrécionarius j<>gan fordul meg jó részben a háború tartamán belül a gazdasági élet alakulása. Kétségtelen, hogy ezzel a jogkörrel és a bábom teremtette kivételes viszonyok közepette a kormány rendkívül mélyen képes belenyúlni az összes gazdasági viszonyokba. Egy pillantás a maximális árakról szóló javaslatba mindenkit meggyőzhet airól, hogy a kormány az ármeg­határozás révén nagy gazdasági értékekről ren­delkezhetik éa irányadó hatalmat nyer a gazda­sági viszonyok átalakulását, befolyásoló átalaku­lására. Az igazságos és az összes felek érdekeinek megtelelő feladatoknak mtgfelelö ármeghatározás egyike a legkényesebb és legnehezebb megold­ható feladatoknak és a kormány bizonyára csak » lakosság és a fogyasztók érdekét tartotta szem előtt, midőn az élelmezés megfelelő ellátása ér­dekében erre a tövises útra határozta el magát. Kiismerjük, parancsoló szükség, hogy a kormány­nak meg legyen alva a mód arra, hogy a la­kosság élelmezése érdekeben szigorít és a gaz­dasági szabadságot mélyen érintő rendszabályok­hoz nyúljon, de ez a szükségesség semmit sem változtat, az ilyen természetű kényszerítő sza­bályok kényes természetén. A javaslat különbséget tesz a helyi és az általános ármeghatározás között. A helyi árak alakulása egészen speciális viszonyokban gyöke­rezvén, rendesen túlzásokra vezet az eladók ré­széről, ha ezekben a helyi viszonyokban rend­kívüli változások következnek be. A javaslat azonban igen helyesen az ármegállapítás! nem bizza a helyi hatóság tetszésére, hanem fentartja a központi kormány objektiv bírálatát. A helyes középutat választotta a javaslat abban az irány­ban is, ahol meghatározott árak érvényességéről ír an szó. Az áruk átvétele, az üzem folytatása a politikai hatóságnak megadja a módot arra, hogy az ármegállapításnak érvényt szerezzen általánosságban, mig az egyesnek védelmére kü­lön intézkedések szolgálnak.. Oe a javaslat ebből a szempont ból nem követel többet, mint a meg állapított maximális árpn való átengedést és nem teheti, mint országokban szokás, a renitens eladót az ennek következtében előállott költégekkel. A javaslat, tehát, nem akar többet, mint ami a céija: az áruk biztosítását az eladónak nagyobb sérelme nélkül abban KI esetben, ha a megállapított áron való eladástól vonakodik. A kormány azonban nem elégszik meg az ármaxi­mumok maghatározásával, hanem amennyire ez módjában van. arról is gondoskodik, hogy az irak emelkedését megfelelő és rendelkezésére illó intézkedésekkai ellensúlyozza. Idetartozik a isztkeverési rendelet és több hasonló intézkedés, ímelyek arról tanúskodnak, hogy a korniány lelyes érzékkel éa meglepő avatottsággal, sőt széleskörű üzleti ós technikai tudással úgyszólván iz élelmezés kérdéseinek minden részletébe be­latolni igyekszik, hogy az összeség, de egyúttal IZ egyesek érdekeit is kielégíthesse és a viszo­lyokban megkövetelt összhangzásba hozhassa. A maximális árak végtelenül jelentős intéz­ledésóvel azonban a jövedelmi adónak az 1915. vre való részletes életbeléptetése, mint rendki­üli ós egyszersmindenkorra szóló a.dózás, az isszeség szempontjából valóban alárendelt jelen­öségü dolog. A kormány részéről beterjesztett avaslatok között van az a javaslat is, amely a ladbavonultak családjainak segítségét és állami áuiogatását, a háború tartamára az 1SH2. évi örvényesen messze tulterjedöen biztosítja és nnek az áldásos és mindenki részéről nagy lömmel fogadott intézménynek jótékony hatá­át, kiterjeszti azokra is, akiket az osztó igazság s az egyenlő elbánás szempontjából igazán nem ehet ineilozni. Es na erre a célra a pénzügy­niiiiszter mindössze 15 milliót kivan a jövedelmi dó utján kizárólag azoktól beszedni, akiknek Í)14. évi jövedelme a 20 000 koronát megha­llj,, akkor az ellen senkinek sem lehet panasza. Cem lehet panasza azoknak a néhány ezerre ugó adózóknak sem, akiket ez az adó éiint. nert a jövedelmi adó alapján csupán a követ­;ezö évre való megadóztatásuk nem jelenthet ulságos terhet az illetőkre nézve. Az egész .dóztatási mód azzal, hogy vallomást csak a 10.000 koronánál nagyobb jövedelemmel birok :ötelesek adni, meglehetősen egyszerűvé válto­;ott és nem jár különös nehézségekkel sem az idózók, sem a pénzügyigazgatás szempontjából, ilás kérdés természetesen az, hegy ezt u nieg­ehetösen egyszerű megoldási módot, nem fogja-e z adókivetés eredménye megsinyleni ? Ha szá­llítani lehetne és jogosan kell is számítani arra, logy a nagyj övedéi miieknek ez az osztálya be ogja látni, hogy a hadsegélyzés céljaira való gyszerü megadóztatásuk uem ró különös terhe­det reájuk, sőt a pénzügyminiszter maga törvé­lyileg gondoskodik arról, hogy ez a jelenlegi adókivetés semmiféle későbbi adókivetés alapjául le szolgálhasson, akkor reményleni lehet, hogy i kötelességérzet és az aránylag csekély áldozat irra fogja buzdítani az illetőt, hogy lehetőleg pon­osan eleget tegyen vallomási kötelezetségének. Kérelem a nemes szivü közönséghez! Azon hazafias áldozatkészség, nie­yet társadalmunk minden rétege hadba ronalt és megsebesült katonáink iránt anusitott, arra bátorítja a pápai jótékony, egyletek és körök bizottságát, hogy a szeretet nevében kérelmével a jószivü közönséghez forduljon. Közeledik karácaony. a szeretet ün­nepe, amelyen az irgalmas szivek min­dig iparkodnak letörülni a fájdalom könnyeit és enyhíteni a szenvedők ke­serveit. Ha van, aki rászorul a szeretet melegére és a jószivek irgalmára, első­sorban sebesült katonáink azok, akik távol családi otthonuktól körünkben töltik el a karácsonyi ünnepeket. Nem­csak a hazafias kötelesség, hanem első­sorban a szeretet ösztönözzön bennün­ket arra, hogy a hazáért szenvedő hő­seinknek tehetségünk szerint kellemessé tegyük az ünnepet és felejtessük a csa­ládi otthontól való távollét keserű ér­zelmét. A szeretet bármi lormában nyilvánul, mindig enyhítő balzsama a fájdalomnak. Hisszük, hogy az áldozat­kész társadalom szive megdobban és a szeretet adományával hozzájárul azon nemes cél megvalósításához, hogy be­leg katonáinknak karácsonyi ajándékkal kedveskedjünk. Hogy az ajándékozásban bizonyos egyöntetűség legyen és a se­besült katonák közül senki ki ne ma­radjon, arra kérjük a szives adakozókat, hogy pénzbeli adományaikat Karlovitz Axlolfné Úrnőhöz december hó 18-i<r küldeni szíveskedjenek; a természetbeli adományokat pedig (kalács, alma, dió, 3ukorka, cigaretta, szivar, teasütemény) ilfogadja a jótékony egyletek bizottsága i református főgimnázium dísztermében lecember hó 20-tól 24-ig, naponként 1. e. 10 órától d. u. 0 óráig. Az a tudat, bjogy áldozat készsé­günkkel azoknak szerzünk örömet, akik egjobbau megérdemlik, legszebb jutalma esz a jócselekedetnek. Isten velünk. A pápai jótékony egyletek és körök bizottsága. A háború krónikája. — 1914. — December 3. •. A szerb sereg Kragujevacuál készül a döntő itközetre. Nagy csata Varsó körül. Hoinonnánál tok ezer orosz pusztult el. Az oroszok Sárosba s betörtek. A törökök Teherán felé nyomulnak. Devett, a bur felkelövezér fogságba jutott. December 4. Harcok Arangyelováe körül. Nagy orosz ,'ereség a Mazuri-tavaknál. Elzászban is folyik t harc. A törökök előrenyomulnak a Csoroch­olyó mentén. December 5. Arangyelovácuál folyik a harc. A szerbek isszes vesztesége: 100.000 ember. A Kárpátok­>au szorongatják az oroszokat. A perzsa követ­lég elutazott Pétervárról. December 6. Ujabb 2700 orosz fogoly. Angol vereségek i Tigris folyónál. Harcok Elzászért. December 7. Petrokovtól délnyugatra visszaszorítottuk ./. oroszokat. 1500 ujabb orosz fogoly. Nagyobb iarcok Nyugat-Galiciában. Hadseregünk ujabb ;soportosulása Szerbiában. December 8. A német császár megbetegedett. A szerb

Next

/
Oldalképek
Tartalom