Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-11-08

Pápa, 1914. november 8. 45. szam PÁ PA I L A POK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-v*1éki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Ooldherg Ovula japirkereskeilése. Kő-tér 'J.'!-ik szám. Te:-:"::-. 3.3.2 szám Felelős szerkesztő és iaptulajdonos: GOLDBERG GYULA Klőlizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: eiíész évre IH kor., félévre ti k, negyedévre 3. Njilt-tér soronként 40 lillér. — Kfyei szám ára M HU Ázsia. A világháború vérzivatara iine kiterjedt. Ázsiára is. Mikor a Japán megmozdult, nem vehettük ezt annak, hogy Ázsia, a maga misztikus és kifürkészhetetlen nagyságává! és hatalmával megmegmozdult. Japán civilizáltságábau már elvált, a valóban őse rejti Ázsiától. Az európai lehellet megérintette, az európai perfidia és önzés már beférkőzött az egyszerű, naivan finom japáni lélekbe, .Japán már nem Ázsia. Mert mikor Ázsiáról beszélünk, legendák, mondák, regék világa kezd mozogni lelki szemeink előtt. Ázsia az emberiség bölcsője, Ázsiából jött. minden jó, szép. bölcs dolog, ami a mai kultúrát teszi, Ázsia a miszticizmus, a zárkózottság hona, ahonnét sohasem tudjuk, mi kerekedik, mi kerekedhetik. Ks most. mikor már harmadik hónapja iarí, ez a vad Insa, Ázsia egyszerre lerázza magáról a köldökét néző szimbolikus lakir nyugalmát és hatalmas egekig zengő szavával beleszól a világháború koncertjébe. A török-orosz háború, a világháborúnak ez a legújabb fázisa, Ázsia megmozdulását jelenti. Törökországot a Balkán háború részben kiszorította Európából és majdnem tisztán ázsiai hatalommá tette. Európában ugy tekintették Törökország európai területének csökkenését, mintha Törökországot ázsiai hatalommá „dekradálták" volna. Most ebben a háborúban fog kitűnni, hogy ez nem volt „dekradálás," sőt ez növelte meg és fektette egyedül helyes alapokra Törökország nagyhatalmi létét. Törökországnak, mint a Boszporusz és a Dardanellák övének és mint kisázsiai hatalomnak, nagy, világtörténelmi szerepe van. E szerep első jelenetét Törökország most játsza le. És most, mikor Törökországgal Ázsia ad először életjelt magáról, most mikor Perzsia és Afganisztán is megmozdul, most gondoljunk mi, magyarok is, magunkra. Abban a nagy emberrengetegben, amelynek Európa aneve, mi itt álltunk rokonok, mondhatnók barátok nélkül. Elhagyatott, egyedülálló nemzet voltunk, amely esak ütközője volt sok egymással viaskodni akaró érdeknek és szenvedélynek. Voltak idealistáink, álmodozóink, akik Ázsiába mentek, rokonainkat, testvéreinket koresték, hogy ne álljunk ilyen egyedül és társtalanul ebben a nagy. hemzsegő világban. Minden hiábavaló volt. Azoknak, akikben rokonainkat keresték tudósaink, nyelve régen elkorcsult, felismerhetetlenné vált, és az utóbbi években már teljesen lemondtunk arról, hooy ja fajtestvéreinket megkeressük feltaláljuk. Es elkövetkezett a nagy végitélet napja. A közös érdek és a közös gyűlölet uralkodott mindenen, szövetkeztek egymással azok, akiknek minden érzése, minden gondolata ellentétes volt egymással, de a közös gyűlölet összeforrasztotta őket. és ellenünk törtek. Reánk, magyarokra is, ránk fordult a háború, és mi álltuk a tüzet. Es amikor igy álltunk szemben a 1 kétfelől támadó ellenséggel, egyszerre I megszólalt távoli nemzetek lelkében Ázsia szava. Azé az Ázsiáé, amely a mi bölcsőnk is volt. Kiderült, hogy hol találunk rokonságot, tokonérzést, kiderült, hogy .: .,•„;;!.':í'"!'.:'.d:ő! ezóló legendái a szülőföld nagy erejében való hit nemcsak egyes emberre áll, hanem áll egész nemzetekre is. Nem mondhatjuk, hogy ez az uj alakulás, a törököknek a háborúba való beavatkozása diplomáciai siker, nem, ez a vér szava, Ázsia szava, ez a mi sikerünk, a mienk, magyaroké, akik végre megtaláltuk rokonainkat. Mi akik itthon maradtunk, komolyan és megelégedetten vettünk tudomást arról, hogy az őshaza nem hagyott el bennünket, messze a gránicon pedig, ahol ropognak a fegyverek és dörögnek az ágyuk, biztosan mennydörgő éljennel, egeket rázó hurrával fogadta soksok ezer magyar fiu Ázsia üzenetét és tízszeresen megerősödve pusztítják az ősi ellenséget. Nemzeti kölcsön. Katonáink, a mi virágosán, dallal, férfias kedvvel hadba vonult hőseink, csaták poklaiban, a halál torkában kockáztatják vérüket, drága fiatal életüket, családjuk boldogságát a hazáért, létéért, inindnyájuukért. Dicsőséggel lobogóztatják zászlóinkat Európa csatamezöin. Dicső milliós hadainknak bőséges élelem kell, fegyver kell, sok jó fegyver, ágyú, repülőgép, ló, szekér, meleg öltözék a rideg észak rettenetes fagyai ellen, gyógyszer sok betegség ellen, hidakat, várakat, bajókat kell építenünk számukra. A csataterek tüzzáporaiban várják hőseink itthoninál adt honfitársaik áldozatait, a melyek szükségesek a győzelem biztosítására. A magyar nemzethez fordul az állam : kölcsönért! kölesönért a háború szent céljaira! Nem ajándékot kér az állam, nem is adót kíván most. Szabad akaratból, önkényt ad most kölcsönt minden hazát szerető polgár, a kinek módja van rá, a gazdagok milliókat, a szegényebbek tehetségükhöz képest ötven, száz koronákat és a Nemzet, busás nagy kamatot fizet a kölcsön után. Ellenségeink népei ezer és ezer milliókat költenek hadseregeikre, puszta gyűlöletből, hódítási vágyból. Szövetségeseink szintén óriási összegeket, kapnak népeiktől. Hiszen a német nép az első szóra négy és tél ezer millió márkát kölcsönözött az államnak a háború céljaira, mi, életünkért kü/.düuk rablónépek ellen, földünkért, népeinkért, gyermekeinkért, mindenünkért. A ki jó, meleg otthona nyugalmat élvezi, inig hü katonáink, fiaink, testvéreink, szüntelen puskáiopogas, kartácscsattanás zajában áznakfáznak, a ki joliakik naponta, mig katonáink, fiaink, tesvéreink agyutüzbeti éhesnek a muszka sivatagon, a ki biztonságban van házi tűzhelyénél, mialatt ka' inaink ezer és ezer veszély kiiZ

;;

tt várják az uj meg uj fegyvereket, a hadi felszereléseket, minden itthoninaradottnak, a ki csak teheti, hasa tini kötelessége nélkülözhető készpénze kölcsönadásával állami kötvény ellenében hozzájárulni a remélt ós bizton várt hatalmas győzelemhez. Első eset, hogy államunk közvetlenül az egéez néphez tordal kölcsöneit. E1..Ö o-.i't, ko^y a vidéken, a falvakban az állam a hitelszövetkezetekre bízza egy nagy nemzeti kölcsön gyűjtését. Az a fényes siker, a melylyel az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek már mindenféle szükséges anyag gyűjtésével siettek hadseregünk segitségére és annak felismerése, hogy ez a hétszáz, /.er tagból alló szervezet hatalmas erővel tudna latba vetni az ország . rdekében hazafisága súlyát, ezek hozták ineg azt a kitüntetést, hogy az állam a/. Országos Központi Hitelszövetkezetet is megbízza a nagy nemzeti kölcsön gyűjtésével. A nagy nemzeti kölcsön hivatalos aláírása helye lesz az Országos Központi Hitelszövetkezet- és gyűjtőhelyei lesznek ennek a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek, mindenki számára, akár szövetkezeti tag, akar nem. Az aláírást az állam valószínűleg már ugy tíz nap múlva kezdeti meg. Ekkor közli a pénzügyminiszter, hogy hány százalékos lesz a Nemzeti kölcsön, hogyan kell befizetni. Az aláírásra egy hét fog rendelkezésre állani. Szánts, vess, arass! Ez a bárom szó van olyan jelentőségű, mint a „szuronyt szegezz", „tüz"' ^elöra": az izzó csatáknak e három legfontosabb parancsszava. A ki elmulasztotta a tüzelést, vagy a szuronyszegezést, könnyen önmaga kaphat sebet, vagy a legkedvesebb bajtársa. Ha az ország földművelő népe elmulasztja — különösen a mostani világfeltordulásban — a mezőgazdasági munkát, a száutást, a vetést, az aratást, egyszóval a nemzetet fenntartó munkát — kiteszi magamagát, az egész orzzágot, de különösen harcoló vitéa fiait a koplalásnak. Koplaló hadsereg pedig nem igen aratott győzelmet. A koplalás csak senyvesztöje a testi és lelki erőnek. A koplaló gyomor csak szomorú hangokat ad. Virtuskodásra sőt még a higgadt gondolkozásra is csak a kielégített gyomor alkalmas. Szántson és vessen, tehát végezze el a mezei munkákat mindenki, akinek ez a hivatása