Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-10-18

XLI. évfolyam. Pápa, 1914. október 18. 42. szára PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápavi löki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula papirkereskedése, Kő-tér 'J.'i-ik szám. 'Pelefen. 11.2 szám Feleifii szerkesztő és lfcptulajdunos: GOLDBERG GYULA. Klőlizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A l»o ára: eirész évro 19 kor., félévre G k., negyedévre 3» Nyilt-tér Somaként 4<J tillér. — líirves szám ára M tilL. Felhívás koszorú megváltásra. Koszorút érdemel kedveseink jó emléke, koszorúra érdemes a hü bajnok vitézsége, Siron a koszorú a kegyelet nemes adója, a haza oltárán: gyógyír a vitéz harcos sebére, Máskor újra kezdjük sírjaink díszítését : most áldozzunk a csaták sirja mellől visszatért katonáink sebeik orvoslására. Sokat, áldoztak ők, mindent kockára tettek érettünk, a hazáért: tőlünk csak egy koszomra való részvétet, várnak. Kik a temetőben alszanak, lemondanak most virágjaikról a szent cél nevében: ott csak egy hervadó lomb, itt éltet, adó erő forrása egy-egy koszorú, ennek megváltása. Váltsuk meg a mindenszentekkor sírokra szánt koszorúinkat! Áldozzuk a koszorúk árát hős katonáink sebeinek gyógyítására. Minden virág, minden levél, mit megváltunk, egy-egy balzsamcsepp a tájó sebre, kiuzó fájdalomra, mit ütött az ádáz ellen vad fegyvere. Adjunk mindnyájan egy-egy koszorúra valót, vagy legalább váltsunk meg egy levelet, virágszáUt, hogy tu sssapotv Jj.->n eirj.ri.nl: ':' —" Váltson meg koszorút az a szerencsés, kinek nincs ki után epedve sirjon, kit véres harcból visszavárjon. Váltson meg koszorút az aggódó szülő, szerető hitves, ki telve remeg harcban halállal szemben álló kedvesének életeért. Váltsa meg a koszorút a vesztett boldogságán bánkódó, ki nem vihet élö virágot az idegen hant alatt, jelteien sírban alvó dicsőséges hősnek. KoszorumegN áltást köszönettel togad sebesült vitézeink javára a vöröskereszt-egylet elnöksége és minden lelkészi hivatal. A koszorumegváltás elismeréskép vöröskereszttel ellátott mécset adunk, mely a koszorú helyett a sírokra helyezhető. Pápa, HM4. evi október hó 15-én. A pápai vöröskereszt-egylet. Mf —fü- •'• 1 . • -•- •-' 1 ' 1 1 1 •-' 7Z Hadikölcsön-hadibank. Ennek a most folyó világháborúnak a végigküzdóse nem kizárólag haditaktika és stratégiai tudomány műve lesz. Ezt | háborút nem osak az lógja nevezetessé tenni a jövő történetében, hogy a legtöbb ember állt egymással szemben, hogy szinte hihetetlen csatákat, gigászi ütközeteket vivtak meg az ellenfelek, hogy mérhetetlen fortélylyal, tűzzel, vízzel, földön és égen vívták a háborút. Nem, mindezek csak külsőségek borsai inasan érdekesek számunkra, akik átéljük az eseményeket, érdekfeszítők leesnek azok számára, akik egy jövő kor történeti regényében fogják olvashatni, de az objektiv, tárgyilagos történeti kritika más szempontból fogja megítélni a dolgokat, .v főszempont, amely ezt a háborút valóban nevezetessé és csodálatossá teszi az. hogy ez a legnagyobb erőpróbája a világgazdasági rendjének. Ma, amikor a közgazdaság volt az elképzelhető legtökéletesebb internacionális szervezet. Ma, amikor a nemzetközi vonatkozások még a I legkisebb existeuciák életére is nagy hatással bírtak, ma az egyes országok egyszerre elvágattak a nemzetközi érintkezéstől, összeköttetésektől. Egy félévvel ezelő.t még senki sem bírta elképzelni, hogy a nemzetközi forgalom ennyire megbénuljon valamint azt sem, hogy a gazdasági élet és kultúra ekkora megpróbáltatások elé kerüljön. Ma örömmel, öntudattal és megelégedettséggel állapítjuk meg, hogy ezt az erőpróbát a legjobban a legtökéletesebben mi és hű szövetségesünk Németország állottuk ki. Tökéletes a nyugalom és a háború egészen szoros gazdasági következtnotiv'in kivül semmi különösebb pánik nem forgatta fél gazdasági életünk menetét. Természetes,! hogy a háború következményeként bizonyos ipari és kereskedelmi ágak, továbbá egyes értelmiségi foglalkozások! jövedelmei lejjebb száltak, sőt a minimumra csökkentek, de nem akasztották meg az egész vérkeringést. A moratórium rendelkezései az utóbbi időben inkább hasznára, mint kárára voltak a kereskedelmi életnek. Most pedig egészen megváltozik a helyzet. Megalakult, — mint a napilapokban volt, — a hadihitelbank, 320 millió korona áll a hadihitelbank rendelkezésére, vüO millió korona fog uj tápláló erőként a magyar közgazdaság ereibe jutni és ez a 320 millió még élénkebbé, még tökéletesebbé fogja tenni a háború folytán lelankadt közgazdasági , forgalmat. Nekünk a monarchia két államának, legnagyobb megelégedésére kell, hogy 1 szolgáljon az, hogy még hadikölcsön J felvételére sem volt szükségünk. Oly), tökéletesen el voltunk készülve minden , i eshetőségre, oly tökéletesen gondolkod- . tUnk előre mindenről, hogy nincs szüksége hadser egünknek -- legalább egye- 1 lőre — arra, hogy kölesönl vegyen fel.I Németország épen az ellenkező nni- < Jon bizonyította be, hogy gazdaságilag IM-ŐS és szinte megdönthetetlen. Bebi-p Konyította azzal a hadikölcsönnel, amit 1 felvett, Mert az az impozáns együttérzés, amelyet ebből az alkalomból a német nemzet tanúsított, felér egy milliós hadsereggel. Néniétország nem ugy ; készült elő a háborúra, hogy tartalékodat gyűjtött. Németországnak nem volt srre szüksége, mert az egész német íemzet tartaléka a hadseregnek. Hogy sz a teltevés helyes, azt épen ez a miliárdos hadikölcsön bizonyította be. De Németország erejét bizonyítja násrészről az is, hogy ott még moraórium elrendelésére sem volt szükség. Németország nyugalmát, rendjét még !Z a hatalmas Világháború sem tudja negingatni. A gazdasági győzelem tehát ebben i háborúban már a mienk, ezt feltétleíül követnie kell és követni is fogja a íarctéri diadal is! Jókai, a látnók ... Mióta belekerültünk a világháború forgaagába, azóta egyikünknek-másikunknak sokszor szébe jutott Jókainak egyik legnépszerűbb tutin:aja: A jövő százai! regéuye. Jókai bámulatos livinációval nem csak az orosszal való nagy halottinkat jósolta meg, hanem szinte minden ediígi mozzanatát előre megírja az éjszakai bariknak, m'eg a habom kitörésének napja is vág: július 211. A regény Az örök harc cimü részének ide onatkozó szakaszai a következők; . . . Az újkor hadjáratában töteladat nagy innegeket rövid idő alatt egy pontra vethetni. L hadviselés idegei a vasutak. A hadtudomány filált fel páncélozott vonatokat, mik mint egy tazó bástya, vágtatnak egyik helyről a másikra, érthetetlen lövészeket tolva az ellenség hadosz>pai elé; söt alkotva vannak oly golyóokádó özmozdonyok, mik a síneket magukkal hordjak, íaguk előtt lerakják s igy ut uéikül is elörerooghatnak. az ellenséges hadtömegek keresztülirésére szánva. S hogy a folyamokon átjárás meg legyen ehezitve, ott leskelődnek a Kudawa torkolatáál, ahol az a Visztulába ömlik, az úgynevezett aligatorok". Ezek viz alatt járó búvárbajók, tiknek feladata az ellenség által vert, hajóludaat szétszaggatni, hajóit elsiilyeszteni. ... A poézis egészen eltűnt, a harcból : incsenek többé hösköltemények. Nagy tömegeké oata eldöntése; a személyes vitézség semmi )bbé; ki a csatában elesik, nem is látta az elmséget, nem hogy hősi módon küzdött, volna ele, s aki győztes maradt, csak másnap tudta leg a napi bulletinből, hogyan jutott hozzá? z eposz hősei most a gépek. Ebben a gépek tökéletesítése tartja vissz , tár évtizedek óta az európai nagyhatalmakat a áboru-iiiditását.ói. A dicsvagy lelohadt minden emzetnél. Hanem azt mindenki látja előre, hogy Ery hatalom el van szánva, sőt kénytelen a hadiselésro vállalkozni: az orosz. A forradalom liad•reg odahaza alkalmatlan savanyu kovász, anak tért, kell adui valamely idegen földön, ahol ílhabzó vitézségét kiönthesse. Az erőszak korlánya csak kÜlhadjáratok diadalaival tarthatja Min magát odahaza. Hogy a kiszemelt áldozat az osetrák-mayar birodalom, azt is jól tudja mindenki A la