Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-09-27

XLI. évfolyam. Pápa, 1914. szeptember 27. 39. szam PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának es több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden rtiárni p. Szerkesztőség es kiadóhivatal : GoldlierK Oyvila papirkereskedése, Kő-tér L'.'l-ik szám. Telefsn. 112 szám Felelős szerkesztő és laptnlajdonos: GOLDBERG GYULA Kifizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: pgcMZ évre l'J kor., félévre ti k., iiesfyodévro 3. Nvilt-tér soronként 4H tillér. — l-Vves s/.á-u áru '•'.') MII Széljegyzetek a háborúról. A franciák egyik legnagyobb írója Romain Rolland, n németek legnagyobl írójának, Gerhart Hauptmannak, levélé megírta, könnyére jelzőt, találni nehéz de azért az írását sok ezernyi könnye mégis telesirta. íx franciák általában ug; tesznek-vesznek most, mint XVI. Lajoi a Szomory Dezső „Mária Antoiiiette, c darabjában: halálos verejtékkel az arcú kon mímelik a nyugodt előkelőséget De hát az ilyen keserves komédia ta Ián kötelessége a francia kormánynak mely Poincaréval a köztársaság elnöké vei, élén gyalázatos orvtámadást intézet a Kultúra ellen s az istenadta néppé elakarja hitetni, hogy sokkal több benne nemcsak az előkelőség, hamun az er» is, mint annak idején Capet Lajos pof gártársban. Azonban a klasszikus vereti: Írónak nem esak a saját kormányával hanem az egész világgal, minden követ kező generációval szemben is vannak kötelességei. A költői igazság a legelsé kötelessége, mert a költői igazság nem tapad ugyan a szóhoz, de azért igazság, még pedig magasabb rendű igazság, melynek hirdetésére Poinoaré ur eljátszotta a jogát, még ha százszer is Franciaország, „halhatatlanjai" közé tartozik. A költői igazság megnyugtat minden embert, azért az a költő, ki ennek az igazságnak a vatese, a népek háborújában is meghallgatásra talál s még a 42 centiméteres ágyuk döreje sem bömböli tul a szavát. Komain Holland,akit Gerhart 1 lauptmanii tanúsága szerint egyik regénye miatt Goethevei egy sorban tisztel a férfi erények nagy nemzete, a német, igy harangoz be a költői igazságnak: Hu nem tartozom, Gerhart Hauptmann, ama franciák közé, akik Németországban pusztán egy barbárországot látnak." — A legedzettebb idegzetű ember is ijedten lógja be e szavak hallatára az erkölcsi szagló érzékét. Hát Franciaországban a Holland klasszist! irók is a banda tagjai közé tartoznak ? I'oincaré, ki halálos verejtékes arcán nyugodt előkelőséget mímel, rettenetes nyugtalan éjszakákat virraszthat át mostanában, hazug frázisokat gyárt, mert a végső szükség gy dokkal kezében diktálja neki, de ki parancsolja a költőnek, hogy az élet színpadán ripacs módjára szavalja az ilyen lapos prózát: „Bár sok okom van arra, hogy Németország miatt szenvedjek és hogy a német politikát, valamint az eszközeit bűnösnek tartsam, jde nem teszem felelőssé a német népet,' hogy tűri ezeket és Csak eszközeivé

1 lesz... Még akkor sem emeltem fel szavam, mikor láttam, hogy az önök I seregei a nemes Belgium semlegességét megsértik ... De az a düh, amivel önök ezt a nagylelkű népet kezelik ... azfmárl 'sok!! Önök felgyújtják Hubenst. Löwen ina már romhalmaz. Lösven, míikinesei1 vei, tudományával együtt, a szent város!j — De kicsodák önök? És miiven név; vei illessem Önt, Hauptmann, aki visz-! szautasitja a „barbár

11 nevet? Goethe unokája ön, vagy Atilla unokája?..." Gerhart Hauptmann megadta a francia levélre a választ. Levele egy cseppet sem franciás izü. Azt itja a többek között: „Természetesen minden ferde és hamis, amit a mi kormányunkról, [hadseregünkről, népünkről mond. Olyan I hamis, hogy ebben a ekintetben ugy hat rám nyilt levele, mint egy üres fekete lap/ily . . . Természetesen baj, hogy la harc összeviszájában egy pótolhatatlan U'uöens megsemmisül, de — tisztelt Kubeiisnek ! én azok közé tartozom, akiknél; egy embertcstvérein összetört melle ennél sokkal nagyobb fájdalmat okoz." Vájjon modnhatja-e Komáin Holland, hogy a Hauptmann irása is ugy hat rá, mint egy üres fekete lapály? * Komáin Holland után Clemenceau következik. Clemenceau is író, de ő nem Gerhart Hauptmannal levelez, hanem egyenesen a német császárral. Miért is ne? Hiszen Clemenceau miniszterelnök volt s köztársasági elnök, vagy talán francia császár is szeretett volna lenni. Es vajon mit akar? Nem kisebb dolgot mint pontról-pontra (sic!) megcáfolni a 1 német császárnak Wilson elnökhöz intézett táviratát a dum-dum lövegek hasz- ' tudatáról. Ez a szándékos, bohócszerü ' bornirtság egy régi vidéki történetet juttat eszembe. Egy vidéki pénzintézet 1 megbukott. Nem volt a kasszában egy ' krajcár pénz s az igazgató zsebei csak ' ugy duzzadtak a pénztől, A könyvelés azonban mintaszerű volna. A törvényszéki szakértő, egy másik pénzintézetnek igazgatója, akinek zsebei üresek voltak, de az intézetének kasszája annál gazdagabb, vizsgálgatta a könyveket, ke- j resté a huncutságot, de nem birt reá , akadni. A könyvekben minden stimmelt. 1 Fáradozását szemlélve a sikkasztó fölé- I nyesen mosolygott, sőt később márga* ' nyolódni kezdett. A szakértő a gúnyra szelíden de igen határozottan válaszolt: i „Különös dolog, AZ én könyveimben néha-néha. nagyritkán akad hiba, de a kasszámban pápaszemmel sem lehet felfedezni, llt a kasszába a vak is híja. de i könyvekben a gyallai csillagda nagy teleszkópján át sem bírjuk kibogarászni.'

4 — Clemenceau ur is a könyvelésre ügyel, le Vilmos császár nemcsak táviratot küld Amerikába, hanem hamisítatlan francia dum-dum lövegeket is. melyek*et nem műkincsek gyanánt tartottak ;iveg alatt sem a belga, sem a francia muzeumokban, hanem . . . * Mit mond a kérges tenyerű angol 'űggetleti munkáspárt? Érdemes megirökiteni a történelmi sulyu szavakat: ,Anglia Európa legreakciósabb és legvorruplabb hálálnia. Oroszország háta nögé áll. Ha Oroszországot területűnryobbitásban és a kozákuralom kiteresztésében segítik, akkor a civilizáció is a demokrácia komoly veszélyben vannik és Anglia ennek érdekében szállt taréba. Hazátlan bitangok azok. akik gy beszélnek? Es mit mond a nem kérges tenyerű »eresford lord? „A békét Berlinben kell negkötni, minden német hadihajói meg cell semmisíteni és elsülyeszteni, minien német kikötőt el kell pusztítani, a vrupp-féle gyárakat levegőbe kell röpieni. a kiéli csatornát angol lobogó alá telyezni." Mi ez? Közönséges hülyeség? Ne ligyjük, Bereslörd lord csak teteti mafát olyannak, mintha megérett volna egy zerény szanatóriumra. De azért ez nem tülyeség. Ez nem más, mint aminek veszler József, a kiváló kritikus igen gazságtalanul bevégezte Bernhard Shaw gyik legkiválóbb alkotását: niegeinésztletetlen angol pudding. A berlini konyha :ezd már nagyon is javulni s az angol •udding nem szerepel az étlapon. S ha leresford lord emésztő képessége ntegomlott az idők folyamán, ez igaz;:n a ogjelentéktelenebb incidense a vil ig hatomnak. Ikn-ij. A háború krónikája. — 1914. — Szeptember 17. A francia-német óriási csatában a németek elyzete kedvező. Német-angol csatározások az frikai gyarmatokon. A 13. és 4. francia hadtest ioyntól délre döntő vereséget szenved. (JhateanIrimont bevételénél a németek 2">00 franciát jtenek foglyuk Szeptember 18. Astrachanban forradalom tör ki. llindenurg Augusztov mellett megveri a finnországi . vadászdandárt.