Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914
1914-09-06
XLI. évfolyam. Pápa. 1914. szeptember 6. 36. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden riiirntp, Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg üynla papirkereskedésie, H'6-tér UiJ-ik szám. Telefon. liS százn. Felelős szerkesztő él laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klőfizetések én hirdetési dijak a lap kiadóhivatalahoz küldendők. A iap ára : egész évre l'J kor., félévre 6 k., negyedévre 3» Nyílt-tér soronként 40 lillér. — Kgyes szám ára 80 Ii 1) A magyar név. Az egész OTgzág, minden kávéház, klub, nyilvános helyiség a mull bét végéig visszhangzott a németek dicsőségétől. A németek nagy haditetteinek örült mindenki, meg voltunk elégethe azokkal a diadalokkal, amiket a németek arattak, boldogok voltunk, hogy Brüszszel, Lüttich, Namur stb. a „miénk 1 * és megfeledkeztünk arról, hogy nekünk van egy fontosabb, számunkra sokkal jelentősebb háborúnk, amit az orosz ellen viselünk. Megfeledkeztünk arról, hogy fenn, északon és lenn, déleu a mi véreink is harcolnak, a mi fiaink is véreznek ós küzdenek. De a mult héten egyszerre eszünkbe jutott ez is. A hatalmas kraszniki diadal, amely — mint a harctéri jelentésekből kitűnik, az orosz-osztrák-magyar háború első szakaszára döntő befolyást fog gyakorolni, ráterelte a figyelmünket a mi csa'patainkra, sőt mondhatnók, saját ma' gunkra és egyszerre ráeszmélt az ország, hogy itt | mi élet-halál harcunk is folyik már. Mi is veleörültünk és örülünk a közönséggel a németek nagy diadalain, de ugy látjuk, hogy a mi számunkra mégis a mi diadalaink a fontosak. Törődjünk először magunkkal. Gondoljunk magunkra, lelkesedjünk önmagunkért, mert van nekünk is mire gondolni, miért lelkesedni. A harctérről szóló összes jelentések kiemelik, hogy a magyar honvédek és a magyar huszárok oly bravúrosan, oly nagyszerűen, oly komolyan dolgoznak, hogy tisztjeink alig birják őket visszatartani a harcban. Mi tudtuk, tudjuk, hogy a magyar katonának nincs és nem volt párja sohasem. Tudjuk, hogy bátorság, halálmegvetés, hevesség nem hiányzik a mi fiaink lelkéből, de jóleső tudat az, hogy most erről véres, súlyos bizonyitókokat kaptunk. Valami lélekemelő érzés az, hogy a mai magyar bakák, honvédek, huszárok nem maradnak a régiek mögött, ugy harcolnak, küzdenek ma is, mint az oroszlánok. A háború, ez a vérengző embergyilkolás a maga egészében szomorú és rémséges dolog, hiszen mindegyikünknek feje felett a szomorúság Demokles kardja lóg, mindnyájunknak valakijére leselkedik a halál, I fájdalom és mégis büszkén kell a messzi idegenben vérező magyar fiuk küzdelmére, diadalaira gondolnunk. Mi úgyis adósai vagyunk a muszkának. Az 1848-as gazságot, amikor letapostak bennünket, még vissza kell adnunk. A történelem megismétli önmagát — szokták mondani. Ez igaz, de mint a színházi reprizoken, itt is szerepváltozással fog az előadás ismétlődni. Világosnak kell megismétlődnie, de most mi lógjuk magas lóról nézni, hogyan rakják le elleneink a fegyvereket. Hszakon és délen, mindegyik harctéren a magyar katonák, a rni fiaink diktálják az iramot, ők támadnak, ők verekszenek és ők azok, akik verhetetlenek és akik előtt az ellenség hanyathomlok fut. A magyar baka a dicsőségét fogja zengeni egy világrész, a „mag3'ar tt név hallatára fogja az ellenség harcosait elhagyni a bátorság és „A magyar név megint szép lesz. Méltó régi nagy híréhez. 1 * Felhívás. Hunkár Ilénesnó Veszprém vármegye főispánjának nemesszivü neje a következő lelkes felhívást küldte be hozzat k : Nagyságos Asszony! Auguszta. Főhercegasszony O császári és királyi Fenségének magas megbízása folytán forj dúlok a nemzet becsületéért fegyvert ragadott véreink hadba szállása alkalmából, a nemesszivü j honleányokhoz és anyákhoz, kiknek emberszeJretö lelkülete átérezve a háború nyomában fakadó nélkülözéseket, segélyt nyújtó kezekkel sietnek azokhoz a szereucsétlenekhez, akiknek keuyérkeresöi, hitvesei és tiai elhagyták a családi otthont, hogy vérükkel és életük feláldozásával is védjék szép hazánkat, nem gondolva arra, hogy hátrahagyottaik esetleg támasz és gyámol nélkül maradnak. Magyar asszouy, magyar leány fenkölt lelkét s minden szépért és jóért megdobbanó szivét átjárja a nemes cél, magasztos teladat, hogy a háború okozta nélkülözést, nyomort megértő jósággal enyhítse. Legyünk méltó utódai a nagy idők igaz nagy asszonyainak, méltó párjai a harctereken küzdő hösökuek! Ékszereink aranyát cseréljük íel vassal, azzal a hatalmas lémmel, mely vitéz fiaink kezében most nemzetek sorsát irányítja. Vasgyürüt adunk auuak, ki aranyat, ékszert tesz helyette a mérlegbe: a Haza szent oltárára. Feláldozott drágaságaink fényét keressük és leljük fel azokban az örömkönnyekben, melyek egy-egy megmentett család orcáján feltűnve ragyogóbban tündökölnek az aranynál. Ismerve Nagyságod emberbaráti jóságos lelkületét, tiszteletteljesen arra kérem, mikép a segély-akció e módját minél szélesebb körben megismertetni, ez érdemben a nagy célhoz mért buzgalommal mozgalmat indítani és oda hatni szíveskedjék, hogy asszonyaink, leányaink aranyértéktárgyak, avagy aranypénz adományozásával járuljanak a segélyezéshez. Arra is felkérem Nagyságodat, hogy működési körében megfelelő adomány-gyűjtés utján a szűkölködők élelmi szerekkel való ellátásáról s — ott, ahol a viszonyok engedik — népkonyha ! felállításáról is szíveskedjek gondoskodni, miáltal az éhező szegények keserű könnyeit felszáríthassuk. Érzem és tudom, hogy kérő szavunk visszhangra talál Nagyságod nemes érző szivében a | lelkes munkálkodását százak, ezrek áldó imája kiséri. Midiin ebbeli kérelmemet, megismétlem a I annak tolmácsolása utján varmegyénk asszonyait és leányait az „Auguszta-Gyorssegély alap" kezelésére bízandó adományozásra és a helyi segélyezésre ekként tisztelettel relszóllitoni, a Miujdenható áldását kérem mindazokra, kik halas szívvel fogadott állományaikkal és emberbaráti önzetlen táradozásaikkal a szerencsétlenek megmentésén s ezzel közvetve édes Hazánk javán munkálnak. , Az arany-adományokat vidékről hozzám Veszprémbe (Főispáni lak) kérem küldeni, a helybelieket pedig lakasomon minden hétfőn és csütörtökön d. u. 5 —(i-óráig veszem at s azok ellenében a vasgyűrűket azonnal kiadom. Hölgyeink közül azok, kik e segély-akcióban buzgó tevékenységet kívánnak kifejteni, jelmondatunkkal ellátott karszallagért szíveskedjenek hozzám fordulni. Veszprém, PJ14. évi augusztus havában. Hunkár Dénesnv főispánná. Felhívás a gazdaközönséghez. A hadsereg által besorozott lovak árának kézhezvételével tetemes összeghez jut most a gazdaközönség. Fontos közgazdasági ós állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezen pénz a mai komoly időkben helyesen és okosan hasznaltassek fel. Felhívom tehát a gazdaközöuséget, hogy a kapott pénzt elsősorban is a gazdaságában szükséges igavonó állatállomány kiegészítésére fordítsa, vásároljon tehát elsősorban igavonó állatot, lovat, vagy ökröt. Tájékoztatásul közlöm, hogy Veszprómmegye enyingi és pápai járásaiban, továbbá Vasmegye celldömölki, felsőőri, uémetujvári, muraszombati, szentgotthárdi, Györmegye pusztai, sokoróaljai, tószigetcsilizközi, Somogymegye igali, Zalamegye alsólendvai, balatonfüredi, leteuyei és Toluamegye központi, völgységi simontornyai, tamási járásaiban lósorozás nem lévén — illetve csak jelentéktelen mérvben történt s igy ezen felsorolt járásokban megtelelő lóauyag kapható. Az esetleg tenutnaradott telesleges pénzből rója le mindenki elsősorban az állami adóját és egyéb sürgős tartozását, másodsorban pedig helyezze el nélkülözhető pénzét a postatakarékpénztárnál, megbízható hitelszövetekuél vagy pénzintézeteknél, amit annál is inkább megtehet, mert ezen ujabb betétekkel a betevő mindenkor szabadon rendelkezhetik. Ha valaha, ugy a mai komoly időkben létérdekünk, hogy mindenki kivegye részét abból, a nagy munkából, amely előttünk áll. A magyar gazdaközönség feladata most biztosítani az állami és gazdasági élet zavartahin
