Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-08-30

XLI. évfolyam. Pápa, 1914. augusztus 30. 35. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mindén vaaárnap. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Goldberg Uyv.la papirkereskeilése. Kő-tér 'Jü-ik szám. Telefon. 112 százsa Felelős szerkesztő és iaptulajdonog: GOLDBERG GYULA Klőh'zetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalahoz küldendők. A lao ara: egész évre IS kor.. I'élévro ti k.. negyedévre 3, NyiU-tér soronként i<) fillér. — ISgves szám ára ill) tili. len és embertelen ellenség a magyar nemzetet legázolja. Éljen a király! Éljen a hazai Felhívás! Drága véreink hadba vonultak s a mily büszke lelkesedés kiséri őket, ép oly aggódó lólekkel vesszük körül őket tudva azt, hogy ezer veszéllyel kell nekik megküzdeniük. A háború borzaimai alatt szent kötelességünk a megsebesült katonák szenvedéseinek enyhítése, azok munkaképességének mielőbbi visszaállítása, gondos ápolás által. — Minthogy a V'ürüs Kereszt Egyesület e nemes feladatának csak ugy tud megfelelni, ha anyagi eszküzük á,latiak rendelkezésére. Felkérem ennélfogva Pápa r. t. város hazafias küzünségét, hogy a Vürüs Kereszt Egyesület helyi fiókjába minél számosabban iratkozzanak be, ki-ki mivel teheti, pénzzel, természetbeni adományokkal, ápolói, vagy egyébb személyes szolgálmányok igyekezzék leróni a ' haza becsületéért, dicsőségéért s a honmaradottakért küzdő hadtiainkkal szemben tanúsítható hazaiiassag adóját. Kelt Pápán, lí 11-4. évi augusztus hó 24-éa Mészáros Károly polgármester Szózat a gazdákhoz. A Magyar Gazdaszövetség Darányi Ignác elnök és Bernát István igazgató aláírásával a háborús idők alkalmából a következő szózatot intézi a kötelékébe tartozó szövetkezetek és gazdakörök utján a magyar gazdákhoz: Magyar Gazdák! Fegy vérben az egész uetnzet! Meg szólaltak a trombiták, ezer év összes dicsősége, összes alkotása veszélyben van s a király hivő szavára magatok és fiaitok nemcsak egy elvetemült gyilkos gaztettet megbőszülni, de hazátokat, életet adó földjeiteket, apáitok sirját, gyermekertek szülőföldjét védeni szállottatok táborba. Kz a harc a lét, vagy nemlét kérdése! Ha győzünk, még unokáink is áldani fogják azoknak az emlékét, akik számukra a békés fejlődés biztos feltételét megteremtették, ha fegyvereink porba hullanának, földönfutókká lennétek magyar gaztiák, hiszen első sorban rólatok irta a költő hogy „a nagyvilágon e kivid nincsen számodra hely". De ennek megtörténni nem szabad. Hiszen igaz ügyért, hazánk szabadságáért, nemzeti létünkért harcolunk. Velünk a magyarok Istene, velünk honalapító nagy királyaink, hadverő hőseink dicsősége, velünk apáink, nagyapáink vitéz tetteinek emlékezete, velünk a magyar nép, félelmetes ereje, ez acélozza meg karjainkat, ez emeli fel sziveinket s jaj annak, a ki a mi békés barázdáinkat ellenséges lábbal tiporni akarja. Nincs ma különbség e nemzet fiai között, sem vallás, sem nyelv, som párt, sem foglalkozás nem választ el bennünket, egyek vagyunk basánk földjének, szabadságának védelmében. Különösen ti gazdák, a kik béke idején ekéitekkel csináljátok ezer év történetét s a kiket ezerszer több szál köt a hazai röghöz, mint bárki mást, mutassátok meg, hogy mit tud a magyar földműves, nemcsak verejtékkel, de vérrel is áldozni az anyaföldért. Legyetek elsők a harc mezején, védjétek apostoli királyunkat és édes hazánkat, ugy, mint őseink tették s minden csepp vér, melyet a hazáért ontotok, aranykalászt terem fiaitok és unokáitokszámára. Az itthonmaradottak imája és áldó szava kisér benneteket. Csak egy szót ismerjetek : Előre! Ti pedig aggok, iíjak és nők, kik a harctéren nem küzdhettek, itthon tegyetek meg mindent, hogy méltók legyetek azokhoz a hősökhöz, akik érietek a csatákban véreznek. A ti kötelességetek nem kevésbbó fontos, nem kejvésbbé mozdítja elő fegyvereink győzelmét, mint azoké, a kik határainkon I harcolnak. A hadseregnek harci készjsóge első sorban ellátásától, élelmezésétől függ. Nektek kell megragadnotok az elárvult kaszanyelet, az ekeszarvát s gondoskodnotok kell arról, hogy az Isten áldása veszendőbe ne menjen, hanem harcoló fiainknak és hátramaradt családjaiknak élelmezésére (elhasználható legyen. Félretéve most minden súrlódást, minden egyéni haszonlesést, igyekezzetek azon, hogy a gazda, az iparos, kereskedő és szellemi foglalkozásból élők osztálya mindenben támogassa egymást. Itt az idő tettekkel is beigazolni, hogy a földműves munkája gondoskodik minden más foglalkozás ellátásáról is. De ezzel még nem ért véget hazafias kötelezettségeitek sorozata. Az átvonuló katonaságnak jó szívvel adjatok szállást és élelmet, hiszen nem 4

udhatjátok, hogy azoknak a hozzátartozói kiket segítettek, a ti szeretettjeiteknek már a legközelebbi napokban is nem adják-e vissza száz tetejével azt, a mit ti jó szívvel cselekedtetek. Ha ;i harctérről sebesülteket hoznak, nyissátok meg előttük házatokat, segédkezzetek ápolásuk körül s azok a szövetkezetek, gazdakörök, amelyek nagyobb helyiséggel rendelkeznek, előre is készüljenek a sebesültek befogadására és elszállásolására. Ha volna a községben olyan harcos, a ki anyátlan kis gyermeket hagyott otthon, vegyétek gondozásba addig, míg atyjuk visszatér a csatából. A harcosok otthon maradt családtagjainak, a menynyiben szükséget szenvednének, adjatok munkát és kenyeret. Ezekben a nehéz időkben minden falusi embernek éreznie kell, hogy testvére minden falujabeli s jó szívvel segítsen rajta. Ha valami gyanús ember izgatna a haza és a király ellen, vagy a falvak megfélemitése céljából rémhíreket terjesztene, hozzátok ezt tudomására a hatóságnak, a mely érdeme szerint log az illetővel elbánni. A hatóság értesíteni fog benneteket a hadiszerencse forgásáról, tehát senki másnak a szavára ne hallgassatok. Félelemre pedig nincs okotok magyal gazdák, felséges királyunk, derék hadvezéreink és több milliós hadseregünk vaspáncélnál erősebben véd benneteket s a magyarok Istene, aki ezer éven keresztül védő kezét terjesztette reánk, nem engedi, hogy egy műveletA háború krónikája. — 1914. — Augusztus 19. A Kaukázusi telkelök felrobbantották az Araxes folyó lúdját. Japán ultimátumot küld Németországnak. Augusztus 20. A németek bevették Brüsszelt, a Gimbiunen felé előnyomuló oroszokat pedig 8(100 orosz fogságba ejtésével visszaverték. Augusztus 21. A Metz és a Vogézok közti nagy német diadal, 10.000 hancia fogságba ejtése. A monarchia csapatai előre nyomulnak Oroszországban. Szerbiábau pedig nagy győzelmet aratnak Visegrad-ltiidonál. l'jabb behívások a monarchiában. A törökök elzárják a Dardanellákat, az olaszok a messzinai szorost. Xamurt bombázzak a németek, Augusztus 22. Csapataink megsemmisítenek egy orosz dandárt. Montenegróban a lisanttz-hegységnél harcolnak. Augusztus Zi. Kisebb oroszországi győzelmek. Németország visszahívja tokiói nagykövetét. Augusztus 24. A németek döntő győzelmet aratnak Belgiumban a franciak es egy angol csapat felett. Auguszius 25. Csapataink Krawnik mellett nagy győzelmet aratnak és ;iOOI) .ro^/.' b'gjui ejtenek. Augusztus 26. A németek beveszik Naniur valamennyi eröiljét. elfoglalják Genfet és Longwyt.