Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-08-23

valósággal feltartózhatatlan vulkánná «rösödöit most, hogy a magyar trónörö­kösét is eltették láb alól feleségével együtt, alattomos, gyáva, orgyilkos módon. Bzekoek a katonáknak s/.inte meg­váltás volt • hadba bivó szózat Nem kell ezeket noszogatni, mennének ezek magoktól is, hogy leszámoljanak a gyű­lölt gyilkosokkal, hogy boszut áljának tengernyi gazságukért s hogy a győze­lem révén megszerezzék maguknak a békét, családjaiknak a megnyugvást és közgazdasági életünknek a régóta várt felszabadulást, Soha, tahin a régi tatár­világban se.i volt még háború ilyen jiépszerü Magyarországon. Az orosz hadvezetés egyik legnagyobb hi­bája, hogy sem az élelmezési csatiatokkal, sem az egyéb felszerelési ősapátokkal az állandó ósz­szekót'etést sohasem tudják lenntartaui. Hogy ennek mi az oka. azt a kiváló cikkiró nem ál­lapitja meg, de következményét abban látja, hogy az orosz hadsereg sein offenzívára sem tartós védelemre nem képes. Hogy von der Golts állításait a világháború bebizonyitja-e. az a jövő titka. Reméljük, hogy igen. Az Orosz hadvezetés hibái. von der Goltz tábornok cikke. A török hadsereg világhírű ujjász Tvezóje. von der Goltz pasa nimet tábornok, a mult évi nagy bonyodalmak id a jén igen érdekes cikket irt a „Zeit im Hüd 1 * cimü német folyóiratban az orosz hadvezetés és liaditaktika hibáiról. A ki­való katona cikkének tapasztalatait, illetve állí­tásait részben az orosz-japán háborúból, részben az orosz haderő ismeretéből vonta le és nagyja- i bol megállapította az orosz hadsereg inferiori­tásat bármely európai hadierövel szemben. Von der Goltz mindenekelőtt elismeri, hogy az orosz hadsereg legénysége elég jól van fel­szerelve, azonban a legénység katonai szelleme igen rossz. De az a nagy tömeg, amit Orosz­ország hadserege az európai határra tud vetni, még ilyen esetben is, a legénység lelkesedésének hiánya ellenére is. veszedelmes lehetne, ha meg­felelő vezetéssel bírnának. Az orosz hadsereg legnagyobb baja azonban — amely már az oiosz­japáu háborúban is bebizonyosodott és amely egy európai hatalommal szemben vívandó harc­nál döntő súllyal fog a mérlegbe esni — az. hogy megtelelő tisztikaruk nincs és a meglévő tiszti­kar sem egységes. Az orosz tisztek távolról sem teljesítenek oly komoly és szigorú katonai szolgalatot, mint a monarchia tisztjei. Az orosz tisztek legtöbb idejüket társadalmi összeköttetéseik leutartásá­bau töltik el. Folyton szerepelnek, mulatnak és a katonai szolgálatra igen kevés gondot fordí­tanak. Az orosz-japán háborúban kiderült — Goltz pasa szerint — hogy az orosz tisztikar telje­sen akcióképteleu. Önálló cselekvésre csak igen kevés orosz tiszt képes. Akárhányszor megtör­tént az orosz-japán háborúban, hogy egy kozák lelderitö-csapatot öt-tíz japán katona futásra kényszeritett csak azért, mert a csapatot vezető tiszt erre semmiféle utasitást sem kapott. — hogy mit csináljon : ha ellenállásra talál. Természetes dolog, hogy ez a határozat­lanság igen komoly következményekkel járt egy­egy nagyobb ütközet vagy összecsapás kifejlődé­sénél. Az oroszok nagyon ritkán tudták megálla­pítani, hogy milyen nagyságú ellenséges had­erővel állnak szemben, és ij^y a csapatok és erők elosztásánál is a legnagyobb tévedések történ­tek. Az alsóbb tisztek határozatlansága mellett igen nagy hátránya az orosz hadvezetésnek a főtisztek féltékenysége. A tábornokok és az al­t.ábornagyok nem szívesen engedelmeskednek egymásnak. Ha valamely haditerv kidolgozásá­ról vagy megbeszéléséről van szó, a heves vitán jóval túlmenő szóharcok folynak le a vezérkar­ban és az orosz-japán háború majdnem minden \és/.titt ütközetét az okozta, hogy valamelyik hadtest vagy hadosztály parancsnoka minden megállapított haditerv ellenére azt tette, amit ö «nag., proponált a tanácskozásokon. A háború krónikája. - 1914. ­Augusztus 12 M uitenegró hadat üzen Németországnak. Az osztrák-magyar csapatok az orosz-lengyel­országi Jedozejovig nyomulnak előre. Augusztus 13. Bansen, Nagybiitanuia bécsi nagy követe közli a monarchia külügyminis/terével, nogy Anglia és Franciaország hadi állapotban levőnek tekinti magát Ausztria-Magyarországgal. Augusztus 14. Csapataink bevonulnak Szerbiába, beveszik Sabacot. Bulgária általános mozgósítást rendel el. Törökország aknákkal zárja el a Dardauellá­kat. A japán flotta 4 havf munícióval ismeretlen célból utrakel. Augusztus 15. Az osztrák-magyar csapatok Hosznia felöl is benyomulnak Szerbiába és a Szerbeket Loz­nica és Ljesnica közelében megverték. Augusztus 16. Vilmos császár a kancellár és Jagow állam­titkár kíséretében a német főhadiszállásra utazik. Németország ultimátumot küld Pottugáliáuak. Olaszország hűségi nyilatkozatot tesz a hármas­szövetség mellett. Augusztus 17­Fmuországot kiürítik, mert a finnek nem engedelmeskednek a mozgósítási parancsnak. Kaukázusban szintén forrongás tör ki. Augusztus 18. A ftanciák A>só-Klszasz natáráu két német zászlóaljat visszaszorítottak. A Zenta nevű cir­kálónk eltűnt. Csapataink előnyomulnak Orosz­oszágban és Szerbiában. VEGYES WH — Katona-nap. Őfelsége születésnapját az egész ország nemcsak ujjongó lelkesedéssel ünnepelte, de alkalmul használta fel arra is, hogy a harcba vonultak hátra maradottjai részére min­denütt gyűjtést rendezzen. Hunkár Dénes vár­megyénk főispánja táviratilag hívta fel a városi tanácsot a gyűjtés rendezésére, mely viszont erre a segitő bízott ágot kérte tel. Dr. Antal Géza vasárnap d. u. ti órára hívta egybe a városi jó­tékony egyletek és leány egyesületek elnökségét és a szükebbkörü segitő bizottság tagjait, hogy a keddi gyűjtés ügyében tanácskozzanak. A rö­vid tanácskozást lelkes tett követte és a város S különböző pontján felállított asztaloknál ked­den reggel 8 órától este fi óráig városunk höl­gyei gyűjtöttek a harcbanvonultak hátramaradott­jai részére. A közönség részéről igen szépen ii} ilváuult meg az adakozási készség, mert a napi gyűjtés eredménye 1037 K 30 fillér, mely a se­gítő bizottság utján a városi pénztárba utalta­tott be, hogy később rendeltetésére fordíttassák. A gyűjtést vezettek a városházánál Galamb Jó­zsefné, a kaszinó épületénél Karlovitz Adolfné. a Széchenyi-téren Kis Józselné. a posta előtt Tar Gynláné, a Kossuth és Szent László utca sarkán özv. Krausz Vilinosué, a Fölér és Korvin­utca sarkán dr. Fürst Sáudorné, a Tirol-vendégló előtt dr. Jerffy Józsefné és az állomáson özv. Széky Aladárné urnök. — Krancsák Jóssef meghalt. Megille­tődött lélekkel közöljük a szomorú hirt, hogy Kraucsák József városi pénztári ellenőr hosszas szenvedés utai: jobb iétre szenderült. A város egyik legbu/.góbb. miutaszorgalinu, derék tiszt­viselőjét vesztette el benne. 23 evig állt a vá­ros szolgalatabau. először mint szuintiszt, azután pedig az ellenőri állásban, amelyet baiáláig vi­selt, bár hivatalába mar s . i év óta nem jái hatott be betegsége miatt. A gyükos kór a mult óv őszén először szemét támadta meg, azután to­vább pusztított egész szervezetében és már hetek óta ágyhoz kötötte a megboldogultat, ugy hogy a halál szinte megváltás volt meggyötötttesté­nek-ielkének. A gyás/.öau borult özvegy é« gyer­mekei találjanak vigaszt abban az áitalános, igaz részvétben, amellyel az elhuny minden ismerőse osztozik fájdalmukban. Temetése óriási részvét mellett e hó 22-én ment végbe. Megjelentek az BSJSKSI kartársai, akik a halálesetről külön gyász­jelentést adtak ki. — Egy főrend a papai huszároknak. UHtnann Adolt főrendiházi tag és neje a hűvös­völgyi Parkpenziónak általuk több hónapra ki­béreit egész első emeletét a Magyar Vörös Ke­reszt Egylet rendelkezésére bocsátották, hogy ott állandóan 2ő lábbadozó tiszt és önkéntes el­helyezést nyeljen és pedig első sorban a pápai 7. houvédliuszárezred kötelékébe tartozók. — Elhunyt urinö. Egy áldott lelkű, mü­veit, mindenki által szeretett és nagyrabecsült pápai úriasszony, özv. Farkas Jánosné, Stumpf Terézia hunyta le örökre szemeit messze idegen­ben a bar»megyei Nagysáró községben, hol leányánál Patayné Farkas Gizinél, lapunk mun­katársánál élte le utolsó, szenvedésteli éveit. A megboldogult utolsó óhajtása szerint holttestét (raramszentgyörgyre szállították s ott Patay Árpád volt ref. lelkész sirji mellé tették örök nyugovóra. Halála nagy kiterjedésű, előkelő ro­konságot borított gyászba, kik közül dr. Csiz­madia Miklós ügyvéd, Györ városi toügyész, Adolph Altouz cs. és kii. őrnagy, győri Szabó Mihály jelentek meg a temetésen, valamiut a nagy. nemes Patay-Ponoczky család számos tag­jai. Temetése mult vasárnap százakra menő kö­zönség s az összes környékbeli intelligencia rész­vétele mellett történt meg. Nyugodjék békével! A sji kedves I »yn- lynüuK mélységjs fájdalmát enyhítse az a vigasztaló tudat, hogy osztozik fájdalmában ismerőseinek nagy serege, mindenki, aki kedves egyéniségét akár személyesen ismeri, akár bájos Írásaiból ismeri csupán. — A Szent-Benedekrend es a zirci apát adományai. Méltóképen hozta meg a maga áldozatát a haza oltárán a Szent-Benedek­rend is, melynek feje: dr. Hajdú Tibor pannon­halmi főapát 200.000 K értékű magyar földte­hermentésitési kötvényt utalt át a miniszterel­nökségnek, mint a Szt.-Beuedekrend adományát. Dr. Békefi lteuug zirci apát pedig a Vörös Ke­reszt Egyletnek 5000 K-t, a hadbavonultak hát­rahagyott családtagjainak segélyezésére a zirci járásba 000 K-t. Fehérvármegye területén 2000 K-t adományozott. — A leghazafiasabb polgármester. A hazafias áldozatkészségnek napról napra meg­nyilvánuló s eddig soha nem sejtett nagyszerű megnyilvánulásai között is méltó külön leiemii* tésre Koncsek István, Jászberény város polgár­mestere, aki két évi betegeskedése alatt felvett fizetését: lfj.OOO koronát a hadbavonult katonák hátramaradt családtagjainak adományozta. — A papai izr. hitközség dacára a je­lenlegi súlyos gazdasági viszonyoknak, hogy a helybeli kömiveseknek munkaalkalmat és több ezer korona jövedelmet nyújtson, elhatározta, hogy a templom falainak javítási munkálatait már hétföu f. hó 24-én megkezdeti. — Hirdetmény. A városi adóhivatal köz­hirré teszi, hogy Pápa r. t. város hadmentességi dijlajstroma I. hó 23 tói szeptember hó l-ig köz­szemlére lesz kitéve a városi adóhivatalban, a hol betekinthető. Pápán, lí»14. augusztus 23-án. A városi adóhivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom