Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-08-16

meg • társadalom összes rétegei azért, hogy szolgálatára legyenek és támogas­sák azokat, akik a haza sorsát erős kéz­zel intézik, azokat, akik a hazáért vérez­nek és bennünket védelmeznek. Nem tudjuk elég komoly szavakkal, elég han­gosan az emberek emlékébe, szivébe vésni, hogy itt miiven nagv feladat vár mindenkire. A világ minden nyilt és titkos erői. szenvedélyei csapnak össze a mai na­pokban Minden emberre, minden nőre, mindenkire szükség van. Mindent, pénzt, iőőt. munkaerőt és munkát a haza ol­tárára kell áldozni, mindent oda kell dobni, hogy ezzel is sáncot létesítsünk, építsünk. A magyar társadalomnak erősen, komolyan kell állnia a harcot és ebben a harcban mindenkinek részt kell vennie a maga módján, a maga tehetségével, a maga erejével. A háború feladata. Tübb. mint 10 éve már, bogy Welbert pro­!• runk, a néhai kiváló német humanistának annak idején nem elegendő feltűnést, de annál tübb vitát keltett munkája megjelent. A szláv­ságról szóllott és érdekfeszítően vezette le em­bertani szempontból a szlávok eredetét. Nem sajnált visszavouului értük az őskorba és érve­inek fegyverét a bonctani, a kapouyatan és mind­ama segédtudományok tárházából kereste ki, amelyek segítségével kimutatta, bogy a szlávok a jelen emberiség ósmajmai. A szlavbarátokuak fájó következtetést Welbert. ellenfelei olyan ek­viiibiisztikai keservhumoruak és mesterkélt tu­dományosságnak minősítették, amely a darviniz­musból szedi táplálékát a tudományos pikanté­riákra éhes gyomrok számara. Teny az, hogy ez a következtetés a szláv­ság elevenebe vágott. Welbert a szlávságnak, mint östnajomnak. ily jellemzését ugy értelmezte, hogy abból, mint, nyers emberállatanyagból még csak ezután lebet kialakulnia az abszolút ember­nek. Ennek igazolásáta segítségül vette a törté­nelmet. Megmutatta, hogy a szlávok test és ko ponyaalkataban mennyire uralkodó a csimpánz és gorilla típus. Meggyőzően vonultatta tél a majomi sajátságokat: a vadságot, a kapzsiságot, a rendszertelen és céltudatlan mohóságot, a kész­eéget, hogy embert utánozva magát embernek adja ki, miiuelését az emberiességnek, amely ha­marosan csalódást szerezve bizonyosságot tesz a megbízhatatlanság mellett, stb. szóval megtalálta M szlavságban mindazt, amit akár a természetűi­A hadnagy magán kívül volt. Halálsápadtan izgett-uiorgott. — Es milyen más módon szeretted a hazá­dat, — folytatja a páter, — igazán másképen mint un 'le átérested, hogy nemesük az oroszok a mi ellenségeink, hanem az a meghasonlás, ami a nép es nemesek közölt van. Te büszke nemesek ivadéka megértei led azt. és őseid íénvu/.eVe helyeit egy­ezem udvarházzá alakítottad kastélyodat, belőled pedig egyszerű gazda lett, aki nem ismer rangkü­lömbságtl ember <^ cm bei közt. Ezzel • nemes felfogásoddal, Ádám, te többet ártottál itteni el­lenségeinknek, mint sok hősünk es vitézünk a harc­mezőn, l".- ha valamikor rabbiiincseink lehullnunk, akkui neked nagv részed lesz abban. A rendőrhadaagy már odalépett a papboa, hogy vasra verje a „hizitlit." Abban a pillanatban Boko'o\ ti-/.t egyet lőtt es az u*z páe-i barátja koporsójára omlott. Az áldozat ve re pirosra fested te a másik már­tír fekete koporsóját. Szabó Imre. dós, akár a laikus élesszemü figyelő tíz ember­majmok körül lapantal bat, Welbert professzor következtetéseinek láa­eolatát azzal, a ma már arany igazsággá váiott bölcs mondassál végzi, hogy : a kultúra es a szlávság nagy ellenfelek Vagy a kultúra essi meg a szlávságot. vagv a szlarsag morzsolja össze a kultúrát. Az általános emberiség szempontjá­ból ugy kellene lennie, hogy a kultúra malom­kövei között őrlődjék meg a szlávság és váljék az emberiség hasznos tényezőjévé. A tudós könyve vegén végreudeletileg szólítja fel a müveit em­beriséget: gondoskodjék vértelen fegyverekről, hogy a kultúrát a s/.lávságtól megóvhassa, és a „jelen embeiiség ösmnjniaibói* kibamozza az em­berit. 11a meggondoljuk, hogy Welbert tanár más­fólévtizedet töltött, el Oroszországban, kétségte­len, hogy elineélének mély vágásai a szlávság vezető elmének: a/, orosznak szólott. Es ma, egy világháború kezdetén, amely világháborúban a sors Oroszországnak oly sajnálatos es rokou­szeuvétlen szerepet szánt, kell, hogy Welbert tanár messze porladó hamvai fölé elhelyezzük az emlékezés és elismerés koszorúját. A tudósok jö­vőbelátó adományával tudományos alapon jósolta meg annak az időnek ••lkövetkezését. amikor a civilizáció és a szlávság — mint az emberiség trogloditai — összeül köznek és ez összecsapás­ban a kultúrának keli győzelmesnek lennie. Amikor Welbert e tudományos fejtegetése­ket papírra vette, aligha gondolt, arra. hogy akad­hat, kél. állam, az emberi kun ura kel becses fészke, amely a civilizáció ós a műveletlen szlávság har­cában nem a kultúra, hanem az állatiasság vé­delméhez szegődik. Franciaország és Anglia e két állam, amely tisztán személyi ellenszenvből nem nyugszik bele abba. hogy a szlávság elleu törő kultúra zászlója a hatalmas Németország ormán lobog s akkor, amidőn valósággal keresz­tes hadat kellene viselni ama ország ellen, amely a jellemtelenséget gióriükálja. királygyilkosok protektoiaival közes tálból szereinik szürcsölni a képzelt dicsőség csemegéjét. Az utókor, amelynek Ítélőszéke elé a tör­ténetírás szolgáltatja a vádlevelet, kénytelen lesz megvonni szimpátiaját attól az országtól, ame­lyet valamikor a kultúra védöbastyályakéut tisz­teltek. Olyan ügyért indul hadba e két ország, amely egyetlen franciát és egyetlen angolt sein lelkesíthet. Már pedig ugyancsak a történelem lapjai tanítottak meg bennünket arra. hogy kény­szerből viselt háborúság dicsőséget sohasem ho­zott. Ha tehát Welbert professzor ösvényén ke­rülünk fel arra a nézőpontra, ahonnan a népek, nemzetek háborújának kavargó örvényei készül­nek felcsapni: Oroszország szövetségeseit olya­noknak kell látnunk, mint a milyeuek való meg­nyilatkozásukban. Nem segítő szervek a szláv­ság felszabadításában, kihámozásaban a jelen emberiség ösmajinainak, nem elemek, amelyek a kuliurát rákéuyszeriteuék Oroszországnak Kínáig elnyúló lomha testére, hanem a civilizáció ellen­ségeiként utat akarnak vágni a kulturátlan van­dalizmusnak, hogy a müveit Nyugat két meg­művelt várát eláraszthassa. Csakhogy e szomorú vállalkozás meg fog törni Németország és a Monarkia lelkesültséget), mert ma csakis bennük tisztelhetjük a kultúra elöharcosait. A közeli idők vaskos kötetekkel gyarapítják a világtörténelmet, amelybe aranyos betűkkel lesz beit, a Németország és Ausztria­Magyarország huszadik századbeli szereplése. A végzet azt, a sz.et.pet szánta nekünk, hogy em­bereket formáljunk a félrevezetett, szlávság • lak­talan tömegéből. I'gy kell lennie, hogy kard és szurony legyen i formáló eszközünk, ágyú és golyó szerezze meg hozzá a talpazatot, de győz­nünk kell, mert velünk az Isten, az Igaz>ág és a józan Emberiség elismerése. A háború krónikája. - 1914. — Junius 28. A troiiürököspár meggyilkolása S.irajevóban. július 23. A monarchia 4ti óras lejáratú ultimátumot küld Szeibiának. Julius 25. Szerbia kitérő választ ad az ultimat mura, mire Giesl belgrádi nagykövet elhagyja Szerbiát. Julius 26. A monarchiában elrendelik a részleges moz­gósítást, mire Szerbia egész haderejét mozgósítja. július 28. A nionaichia hadat üzen Szerbiának. Julius 29. Az ellenségeskedések megkezdődnek Szer­jiával, a monitorok bombázni kezdik Belgrádot. Julius 30. Edward Grey angol külügyminiszter béke­ikciója meghittsol. Montenegro is elrendeli a> mozgósítást. Julius 31. A monarchia elrendeli az általános mozgó­iitást. Oroszország mozgósít, mire Németország, s mozgósit. Augusztus 1. N metország hadat üzen Oroszorságnak.. Szerbiában kihirdetik a statáriumot, Belgiuiu és •n'ájc is mozgósít. Franciaországban általános mozgósítást rendelnek el. Az oroszok es németek iözt megkezdődnek az ellenségeskedések. Augusztus 2. Francia aviatikiisok bombát dobuuk Nürn­bergre. Augusztus 3. A németek beveszik C'eiistocli*u, Kalis és áendziu orosz varosokat. A franciák hadüzenet íelkül megtámadjak a nemet határt, mire Né­netorszag megüzeni Franciaországnak a hábouit. Augusztus 4. Vilmos császár a német birodalmi gyűlést 1H gy beszéddel nyitja meg, melyben bejelenti a íáborut. Németor zag ultimátumot, küld Belgi­umiak, mire Anglia hadat üzen Németországnak. Augusztus 5. Wilson elnök deklarálja az Amerikai egye­iült államok semlegességét. Augusztus ü. A monarchia hadat üzen Oroszországnak, »zerbia pedig Német orsaguak. Az osztrák-magyar isapatok elfoglalják Oikusz és Volbrom orosz ,'arosokat es egyesülnek az Oroszországba előre lyoiuult német hadakkal. Augusztus 7. A nemetek beveszik Lüttich belga varost. Montenegro hadat üzeu Nemetorszaguak. Augusztus 8. Montenegró megkezdte a háborút, a Mo­íarchia elleu. Az Ainphiou nevű augol hajó el­pusztult. Hadaink több orosz helységet elfoglal­nak és proklamáljak a lengyelek felszabadítását iz orosz járom alól. Augusztus 9. A cár proklamaciót intéz uz orosz zsidók­hoz. A keresk. miniszter felfüggeszti a háború idejére a vasárnapi munkaszünetet. Németország­ban felfüggesztik az agrárvámokat. Augusztus 10. Véres ütközet Orassyimál, mely az oioszok visszavonulásával végződik. Két német cirkáló csatlakozik a monarchia flottájához. Augusztus II. Montenegrót az osztrák-magyar flotta blokád alá helyezi. Oroszország a Dardanellák megnyi­tása tárgyában ultimatutnot küld Törökország­nak, lírd Széihen párisi nagykövetünk elhagyja Parist. A németek Mülhalseuuél tönkre verik a 7. francia hadtestet es liUiievillennél megverik a lö. francia hadlest egy egy vegyes dandárját. VEGYES I» — Olvasóink figyelmébe. A háborús vi­s/.onyok következteben lapunkat technikai okok­ból bizonytalan ideig kénytelenek vagyuuk ki­sebb terjedelemben megjelentetni, miért is kér­jük olvasóink szives elnézését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom