Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-01-11

1914. január 11 Papai l.apok :i hiány in utal kőzik, a bankkamatláb emelkedik és a bankok, melyek előbb oly tulbűkeziien adták az építési hite'.eket, először is itt kezdték meg a korlátozást — megakadt az építkezés és vele együtt jött a pangás. Mindezekhez járul most már a Batkánháboru, a politikai bizalom hiánya, a nagyhatalmak fegyveres készenléte, az ehhez szükséges tőke kivonása a gazdasági életből. Ez természetesen fokozta a nemzetközi tőkepiacon a keresletet, megdrágította a pénzt, emelte a kamatlábat és igy nálunk is pénzdrágaság és pénzhiány uralkodik. A válság okainak kimutatása után lássunk már most a gyógyítás módjaihoz A válság egyik oka a Balkánháboru, megszűnt; a miatta szükséges mozgósítás elmúlt. Ha sikerül a Balkánon békés viszonyokat teremteni, első és fő kötelességünk a békével az ottani vidékeken múlhatatlanul bekövetkezendő gazdasági fellendülést előnyünkre felhasználni. A szerbek, bulgárok és románok természet szerint a mi gazdasági körzetünkbe tartoznak, hivatvák a mi gazdasági viszonyainkból erősödni s igy a mi gazdasági állapotaink növelésére hatni. Ha politikai, vám- és kereskedelmi törekvéseink ott az eddigi ellenséges hangulatot barátságossá teszik: — a mai válságos helyzeten lényegesen javítani lehetne, mert odairányuló kereskedelmünk fejlődése gazdasági viszonyainkra minden tekintetben jótékonyan hatna. Itt elsősorban mi vagyunk a döntők ; kereskedő és üzleti köreink életrevalósága és kormányunk belátása, illetőleg a kormány intézkedéseire befolyással biró közvélemény helyes állásfoglalása fogja lehetővé tenni azt. hogy a háború után múlhatatlanul beálló fellendülés nekünk hasz nunkra váljék. A válság második oka, a nemzetközi tőkepiac helyzete egyelőre nem igen bontakozik ki az elzárkózottság állapotából, sőt tekintetlel arra, hogy a fegyveres béke ujabb és ujabb hadi felszegyülöllek különösen, mert megrontottad Lonisa egész életét! Miért is vetted el? O mindazzal hirt, amivel széppé tehette volna életedet: melegséggel, szeretettel és hájjal ! Es mindezek ellenében mit nyújthattál számára, te fntuskó, te testestől, lelkestől rabn! estéi haszontalan irka-firkádnak ? Te követtél el bűnt g iuégi« én érezzék megbánást'.' Nem, drága barátom, ellenkezőleg, büszke vagyok eselekadeteture! Loiiisabol még megmentettem azt, nmi megmenthető volt. Most rajtad a sor, hogy bűnbánóan vezekelj vétkeidért. Ks ezt biztosan rég meg is tetted volna, de szived nem más, mint vooabularium I . . . Azonban miért is beszélek még! ... Az ördög vigyen el! És Sevling hirtelen magára kapta felöltőjét s érzel becsapva maga mögött az ajtót, gyorsan elsietett. _ A tanár ur gondolataiba merült. Ez a szegény Sevling mennyire megváltozott. Vájjon honnan vette öntudatos fellépését, melyért majdnemjrigylésreniéltó volt'.' Azután ismét nekiállt a munkának. De szórakozott volt. Szobájában tűnődve nézett körül s azután saját énjében kérdett kutatni. Kint és bent minden olyan volt, mint azelőtt. Ks valami mégis megváltozott! . . . relésekre az eddigieknél is nagyobb öszszegeket követel és hogy az európai országok majdnem mindegyike uj államkölcsönök felvételére készül, jó ideig nehéz lesz magángazdasági célokra idegen pénzt szerezni. Főkép zálogleveleink elhelyezése fogja még egy ideig ezt az állapotot érezni. A hazai tőkével való kíméletes bánás, a hiteligénylők szigorú megbirálása és nagy takarékosság: az az egyedüli orvosság, mely e részben szükséges, amely a bajból némikép kisegít. Ez fogja egyúttal útját egyengetni annak is, hogy a külföld — látva a saját erőnkben való bizalmat és józan gondolkodásunkat pénzét ismét hozzánk juttatja és a megszakított összeköttetéseket megújítja. Végül a válság harmadik oka, az s

! építkezések szünetelése tényleg csak • nehezen lesz elhárítható, ínég pedig azért 1 mert az építkezéseknek könnyelműen 1 adott kölcsönök utján való felidézése - hiba volt, melyet jövőre lehetőleg ke' riilni kell. Itt tényleg állami, községi és • társadalmi tevékenység kell. mert a ina• gánépitkezés egyelőre „építési hitel" nél1 kül nem fog megindulni. A% állam és • a főváros építkezéseit egy pár évvel előbb kezdhetné, annál is inkább, mert • a mostani munkaszük időben az épitke1 zés minden tekintetben olcsóbb. Az állam nyomása alatt főpapjaink, intézeteink és társasagaink buzdíthatok volnának rég tervezeit építkezési szükségleteik megindítására a igy megadatnék a lökés 1 uj építkezésekre, melyeket idővel a magánvállalkozás követne. Ha tul leszünk a válság külső jelein, kivált ha a munkanélküliek rendkívüli munkálatoknál kapnak foglalkozást, a máris leszállított kamatláb folytán ismét pénz kínálkozik elhelyezésre és ha Kelet felé megindul kivitelünk: akkora válság idejében szerzett keserű tapasztalatokon okulva, újra neki foghatunk iparunk folytatásának. ![ Olvasóinkhoz. Lapunk, a Pápai Lapok XLI-ik évfolyamába lépett. Ez a négy évtizedes múlt igazolja ennek a lapnak a komolyságát, amelyet laz első számtól kezdve a mai napig becsülettel megtartott. Ezek az évszámok embereket, szokásokat, elavult társadalmi rendszert és fölfogásokat temettek maguk alá, de a Pápai Lapokat, ezt a legrégibb helyi sajtó orgánumot nem ránthatta magával a megsemmisülésbe, mert lépést tudott tartani a haladó korral; mert komolyságát mind a mai napig megtartotta; mert hű tükre volt mindenkor az eseményeknek : mert nyíltan, elfogulatlanul szolgálta a közügyeket, a város és polgárai érdekét és inert becsületes és hazafias volt. Célja sohasem az érdekhajhászás, hanem a nagyközönség, a kultúra, a minden irányban való fejlődés volt. Mint a város hivatalos lapja, bő ós hű tudósítást adott a város h'Vntalos ügyeiről, ebben a minőségében azonban sohasem volt lekötve, lebilincselve, mert amikor arra szükség volt. mindenkor élt azzal a jogával, amely a kritika gyakorlásában nyert mindenha megnyilvánulást. Hasábjai minden tisztességes és életrevaló eszmék elölt nyitva voltak s polémiákban is csak addig vett részt, amig azok tiszták, becsületesek és nem posványszerüek voltak. Mindenki véleményét tiszteletben tartottuk, a magunké mellett pedig luven és rendületlenül kitartottunk. Senkit nem bántottunk ; ha támadtak, természetszerűen védekeztünk, de védekezésünkben is az igazság fegyvereivel dolgoztunk, amelyeket azonban indokolatlanul sohasem használtunk. Sem egyesek, sem klikkek, sem pedig felekezetek szolgálatába nem szegődtünk és nem szegődünk, hanem lü^etlenségünket. amelyet minden legkisebb lelkifurdalás nélkül merünk zászlónkra lüzni és hangoztatni, mindenben és minden körülmények között megtartjuk. Ezek az elvek vezéreltek bennünket az elmúlt évben és ezek vi hígítják meg utunkat a jövőben is, amelyhez olvasóközönségünk, barátaink és munkatársaink szives támogatását kérjük. A PÁPAI LAPOK nzerkesztösége és kiadóhivatala. WW

W HÍREK. — Személyi hirek. özvegy gróf Wallis Gyuláné. szül. Somogyi Ilona grófnő, ki az cszteudö nagy részét pápakovácsi kastélyában szokta tölteni, a hét elején négy hónapi tartózkod tsra Bécsbe utazott. — liübuer Béla, veszprémi pénzügyi számvizsgáló inult szerdán és csütörtökön Pápán tartózkodott, s megvizsgálta a v. adóhivatalban az útadót. — Hol lesz az uj színház. Maholnap itt lesz az ideje annak, hogy a \áros at. kénytelen adui a színházteret a ref. hitközségnek, mely a mostani színház helyére templomot épít. Kelmerül a.-, a kérdés, hát az uj színházat, hová építjük. Mészáros Károly polgármester, tekintettel trra, hogy alig 0 év mulva a s/.inliázuak már iészen kell állania, pedig a helykeresés, megvitatás s a különböző tárgyalások, esetleges feledkezések sok időt vesznek igénybe, elérkezettnek látta az időt, hogy legalább az uj színház helyével legyünk mielőbb tisztában. Igen helyesen nindjárt ö maga állott elő néhány hellyel, melyet többé-kevésbbé alkalmasnak talált, átadta ;ervót a közvéleménynek s a megnyilatkozó Hangulat figyelembe vétele mellett, nemsokára ionkrét javaslatot fog tenni • tanács utján a faros képviselőtestületének. A polgármester négy íelyet ajánl: 1.) a Woyta-házat, illetve telket, a Jókai-házzal együtt) 2.) a tizesmalinot az egész íozzátartozó telekkel, &) a Tisztviselőtelephez rezetö uton levő tókertek a gabonaraktár mellett ha 4.) a városmajort. Nincs kizárva, hogy rövid idő alatt még ujabb tervek is ne kerüljenek tel*zinre, a mi az ügynek csuk előnyére tog válni, jöt épp ezért felhívjuk a nagyközönség figyelmét a meglehetősen fontos kérdésre a/.zal, hogy i, terveket, minél szélesebb körben megvitatni szíveskedjék. Mi a magunk részéről természetesen készséggel adunk helyet, lapunk hasáhaiban minden ide vonatkozó, helytálló véleménynek é»