Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913
1913-08-24
NAGYARÁNYÚ kivándorlás dacára, molj közel 650.000 lélekkel apasztotta népes Bégünket, több mint 8.5 százalékos nép szaporodást tudtunk elérni. S a mi mé< vigasztalóbb, országrészek szerint ezut tal is a legmagyarabb, a Duna-Tisza közt mutatja fel a legnagyobb (14.8 .»/°) nép növekvést. A magyar faj e természete; propagativ ereje csak ott csökken, aho a kötött birtok miatt nem juthat a pa rasztság földhöz. 11a a magyar laj terjeszkedését, VÉREINK itthontartását s ezzel állami létünket biztosítani akarjuk, csak azzal ÉRHETÜNK célt, ha földmives népünket a maga birtok vágyainak kielégítésében támogatjuk. Meg kell tehát csinálni a második földbirtok-reformot. Hisz látjuk az egyke szerepét a Dunántúl, látjuk viszont az oláhság terjeszkedését és szaporodását különösen ott, ahol a nemzetiségi birtokpolitika segítségére siet. Ma már kétségtelen, hogy asszimilálás utján a nemzetiségeket alig lebet a magyar nemzeti eszme számára meghódítani. Az egyetlen ut tehát: a magyar faj természetes szaporodása elől minden akadályt elhárítani. Elsősorban a kötött birtok akadályát. Mennél több magyar paraszt jut földbirtokhoz, annál több magyar fog idővel szülei ni s annál hatalmasabban nyomul előre a magyarság a népesedési statisztikban. Természetes, hogy kultúrájával is a legnagyobb mértékben törődni kell s az analfabéták számát erélyes és áldozatra kész iskolapolitikával mihamarabb csökkentein, idővel eltüntetni. Amily bizonyos, hogy az Ország magyar nemzeti jellege sokkal erősebb ina, mint volt az alkotmányos korszak elején, épp oly bizonyos, hogy <; nemzeti jelleg egyedüli dominálóvá a század ólén l..van"lt. a főhadnagyot maga mi' II« 1 intette éa liosssasabbaa tárgyalt vele Mayr felfii. — Kedves háló, ön jobban ismeri az uj legénységet, mi a véleménye erről a Mayrról V Olyan tiuia fráter ez, amilyennek kinéz, vagy csak színleli a butaságot? — Még butább, mint amilyennek látásik, s/á/.i'ivs 11 r : l)e «ii azt hiszem, valaki azt mondta neki, hogy a katouaságnál öt nem tarthatják elég butának. Olyan buta ugyanis, amilyennek ö magát mutatja, ember nem lehet Mikor először a tanulásnál in'-uiv«'i»!••/1om. hogy ki a legtöbb hadúr, a tökfilkó azt mondta nekem: Te, főhadnagy ur! Természetesen nevetnem kellett, a legénység meg egyszerűen ordított. Na és iigylátszik, azt hiszi, h igy az lesz a legjobb, ha ezt tovább osinálja: mindig nevetui fogunk és neki nem lesz semmi baja. Ssáxados ur nein hiszi, milyen nehéz volt őt a tegezésröl leszoktatni. Es mégis azt hiszem, hogy in.tr I 'u.tt iiKidik napon megértette. Mert még a legbutább parasztkölykök is ravaszak nálunk. A főhadnagy még sokféle történetet ht-szélt el Vitus afayrrtfl és i százados figyelmesen hallgatta végig, felső ajkát előretolva éa időt öl-időre nagyot fújva orrán kertestül a bajuszába. — No, végre megtaláltam — mondta végül n\ii.•iilian. Knnek a/, alaknak jól befütyülök. Azt hiszi tatán ez a fickó, hogy ravaszabb mint én? Majd meglátjuk Mayr ur? Köszönöm kedves báró .' A kaszárnya udvarán a százados egy kört alakíttatott es beszédet intézett a legénységhez, amelyben elmon lotta a -zázad képzettsége elleni kifogásait és különösen kellemetlen formában lbglalkozott Vitus Mayrral, aki nemcsak a legfélszege'ub és legbutább, hanem egyszersmind a legszeuitelenebb és leglustább dog, aki csak elcsúfította lehet idővel, ha alkalmas birtokpolitika, MEGLELELÓ' kultúrpolitikától támogatva, RENDSZERESEN dolgozik rajta. Hogy A kötött birtok felszabadításával a NAGYBIRTOKOSSÁG, az arisztokrácia | miképp hefvezkedik el, azt bátran rá; bízhatjuk egészséges GAZDASÁGI érzékére, i AKÁR a nagyipar felé fordul, akár a perijferiákon az erdőbirtokok' lekötésével | kompenzálja magát, MEG fogja tudni TALÁLNI jövője biztosítását s mindkét esetben nemzeti missziót log tudni teljesíteni. AT fogják látni, hogy akár ugy, HOGY tőkeerejükkel a magyar ipar fejlesztését MOZDÍTJÁK elő, akár a BIRTOK* ! áthelyezéssel nemcsak uagy nemzeti cé!lókat szolgálhatnak, de anyagi előnyt is [biztosithatnak maguknak. Amily mérI tőkben az igazságot GYAKORLATI példák) 'próbáján át mindjobban megismerik, MEG] fog érlelődni bennük az ELHATÁROZÁS is, tevékeny részt venni a nagy és gyökeres átalakulásban, amely A magyar faj teljes erejének KIBONTAKOZÁSÁT lehetővé I teszi. Értesítők ismertetése. vr. Ref. internátus. A dunántúli ref. egyházkerület pápai nönevelö-iutézotének mult tanévi Értesítője 11 ivesj vaskos füzet, melynek végén, 22 oldalon sikerült fényképfelvételek nyomán képek vannak az INternat us uj, illetve csak nemrég bővített s korszerűen felszerelt épületéről Nemcsak nagyságban, hanem összeállításban és kiállításban ez az Ertesitö egyike a pápai Értesítők legelsőinek, Bő. pontos tájékoztatást nyújt mindenről a mi történt a mult tanévben s következik a jö>öben. Bárki vegye kezébe e füzetet, tanuló, szülő, vagy tanügy barit, szívesen fog lapozni benne s ezért elismerés illeti e helyről is dr. Körös Endrét, az intézet igazgatóját, miut ' aki az Értesítőt szerkesztette. eddig a hatodik századot. A beszéd vége igy haug/.olt: — Egy ilyen fickó az egész gyakorlatot eb ronthatja. Ti tudjátok, hogy az éu legénységem a fess hatosok melléknevet viseli. Ez egy diszjelző, amelyet meg kell őriznünk és az őrizetben minden egyénnek segitenie kell. Es ha egy üyen lusta dög is vau a században, mint ez a Mayr, — nézzétek ezt az állatot, még röhög — ha egy ilyeu is van itt, akiben semmi katonai becsületérzés nincs, akkor a sarzsik uem lehetnek aeiumit. A bajtársaknak is meg kell mondani az ilyen embernek a véleményüket, erélyesen kell megmondani. Ti tudtok legtöbbet tenni azért, hogy egy ilyeu emberben a katonai beosületérsés fölébredjen. Megértettérek ? — Meg, kapitány ur! — Fiuk, egy ilyen fickó lustasága miatt a többieknek is szeiivedniök kell, A harmadik szakasz még egy órát egzeciros. Órinester! — Százados ur! Mayr 14 napi kaszárnyaáristoiuot kap. — Tizeunégynapi kaszárnyaáristoin. Parancsára százados ur! A harmadik szakasz, az udvar egyik sarkában lolvtatta a gyakorlatozás!, a többiek beiueutek a szobákba. - Most örülhetsz, te malla — mondta Bartsch káplár Miyruak. Ifikor aa őrmester este a rapportou a parancsot fülolvasta, gúnyos mosollyal ellépett a Ifout előtt és Vitus Mayrral szemben megállt. — Itt van hát, Mayr ur! — mondta gu-! i nyosan - hadd nézzelek meg fiam! Viiuló szin-'i ben vagy. Oriilök neki! És ugy látszik, tetszik t neked a katonaság, hogy olyan szépen nevetsz fe- t liér fogaeakáiddal. Nézzétek, Mayr ur uem is áll t liaptákba, ha éu beszelek vele. — Mayr kap.itt i Az Értesítőt címlapján az épület, első oldalán Czike Lajos, a főiskolai egyházi gondnok jól sikerült képe díszíti. Azután vagy 44 oldalon át következik az intézet, ama kettős örömünnepének leírása, melyet az épület felavatásának és Cziko Lajos, gondnok jubileumának alkalmából ültek meg április 17-éu. Közli az összes beszédeket, szónoklatokat, szavalatokat s egyáltalában mindent, a mi a nagyszabású s kitűnően sikerült ünuepélyen elhangzott. Majd dr. Kőrös Endre, igazgatónak „A magyar nemzet tanítómestere- cimü emlékbeszéde következik, melyet az intézetnek Eötvös József báró születésének 100- évfordulója alkalmával rendezett ünnepélyén tartott s csak azután, az 53. oldalon kezdődik az iskolai év története, melyet \z uj, illetve bővített épület leírása vezet be. A. isokásos személyi és egyébb adatok felsorolása után egy tanulónak Cseh-Szombathy Margit III. é. képezdei növendéknek leírása következik, melyben kedvesen, élénken irja le a budapesti kirándulást. Igen érdekes része az Értesítőnek az a jegyzék, mely az intézetnek tett alapítványokról ad tájékoztatást. Az 1S<JÜ. évtől kezdve c ekély kivétellel évenkint tettek kisebb-nagyobb alapítványokat ugy egyesek, mint gyülekezetek és társasagok, ugy, hogy ma egy horribilis összegre, 270.337 K 04 f-re rúgnak már, Egy összegbeu legnagyobb alapítványa vau László Józsefnek, ki l'JUO-ban 134 ezer koronát, de már 1894-ben is 20 ezer koronát adott az intézetnek. Nagyobb üsszegekkel szerepelnek még : gróf Tisza István 10 ezer, Gelencsér Erzsébet 25 ezer, Hegedűs Sandot 10 ezer, Thaly István 5 ezer és Tisza Kálmán 4 ezer koronával. Igen sokan vannak 2 ezer koronával, igy Szilágyi József, a pápai tgyház, Barthalos István, özv. Torma Dáuielná db. Ugyancsak több ösztöndijalapitvány is van, nelyböl az elinalt évben 18 növendék kapott segélyt, illetve ösztöndijat, vagy jutalmat. Az intézet kormányzatának elén az egyházkerület vezetötérfiai állanak: dr. Antal Uábor püspök es gról Tisza Istváu fügondnok. Egyénekben az intézet egyházi gondnoka Czike Lajos, mig világi dr. lieöthy Zsolt. A tanári kar, tekintettel arra, hogy az iularnátusban elemi, polgári leányiskola és tanítónőtép SÓ van, továbbá 120 lány részére betnlakás•gy ütést a kard fokával az ujjaira. — Tahin egy liványt hozzak ide, hogy kényelmesebb legyen neved? Te ökör, szeretnék két lábbal a hasadba igraui, hogy a falhoz ragad-/ ! Te utálatos állat! Pfuj! Es az őrmester visszament az asztalához. Vitus Mayr Bartsch őrmester szakaszához artozott. A 128-as számú szobában, ahol a szakasz iludt, ma este nagyon sokat és titokzatosan sutogtak. Mikor a legénység lefeküdni készült, a (áplar kimcuöruháhan jött ki a szobájából és ugy ucllékesen megjegyezte: — Éjfél előtt uem jövök haza! És Mavrra ilyan pillantást vetett, miutha azt mondaná: S'o most! A szobatársaktól a szakasz marhája sok durva megjegyzést hallott, de mindet az ő szokott moolyával és egy csöndes, haragos pillautással föladta, különben azoubnn hatástalauok maradtak, dayr feküdt le először és hortyogott, mielőtt a fsapát elfújtak volna. Rieglet a kürtös, eloltotta a lámpást és a 5tétben a szakasz hozzáfogott ahhoz, hogy Mayrbo ,z őrmester recipéje szeriut katonai beosületérzést ntsön. A delikveaa erejét azonban nagyon kicsire lecsülték. Mayr nagyon hamar kiszabadult a taaró alól és a leghevesebb támadóját, a kürtöst, an.ar elintézte egy rúgással, amely azt a gyomrán ulálta, ugy hogy nyögve röpült a sarokba. A iibbiekre pedig olyan erővel és oly kíméletlenül iimadt iá. hogy a verekedés kimenetele reájuk ézve nagyon kétes lett Azalatt a kürtös, akinek szája habzott a dühtől, kissé magához tért. Nagyehezen föltápászkodott, egy vizes korsót vett le I egyik polcról és még uiiudig összegörnyedve a
