Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913
1913-11-23
1913. november 23 agyában. Ingyen kenyérrel és ingyen tejjel ideig-óráig el lehet némítani a népet, de a télnek egyébb kívánságai is vannak. Angolországban Lloyd George miniszter elnök mondta a mult napokban, bogy a felső tízezrek egészen elfelejtik, bogy alattuk egy tömeg nyüzsög, mely csak vár a vezényszóra, bog3 r megmutassa a hatalmát A felad tízezrek uj sportfajtákat találnak ki és a divat esztétikájáról csevegnek és elfelejtik, bogy vannak emberek, akik osak dolgozni és újra dolgozni szoktak, és akiket, nem érdekel Bemmiféle divat, tisztára a maguk és hozzátartozóik táplálkozása érdekel. Mi lesz majd — kérdezi a miniszter — ha kitör ezekből az elemekből a kérdés: nem egy Isten teremtett-e mindnyájunkat ? A kérdés pedig meg fogja remegtetni Anglia korhadt társadalmát és ki tudja nem dől-e romba az a rendszer, amely eg3 T esek számára a föld minden javát biztositolta, másoknak pedig még kenyérre valót sem juttat. Kemény, de igaz szavak, melyek minden modern társadalomra alkalmazhatók. Igyekezzünk tehát és legyünk azon, hogy bennünket ez a kérdés ne ijesztgessen. Pápai Lapok A községi jegyzők törekvése. Két évtizede, hogy Magyarországon a köz •égi jegyzők megindították a maguk aktióját, hogy állásuk méltóságához képest megfelelő munkakört kapjanak, hogy ez a munkakör ne legyen műveltségi nívójuk számára lealázó, hogy magát a kart magasabb értelmi színvonalra emeljék ; és — ami a legfontosabb — az ó érdekükből, hogy fizetésük arányban legyen azzal a teljesítménnyel, amit a köz javára ezek az emberek elvégeznek. Husz év óta csak azt tudták elérni, hogy a jegyzői minősítés egy ma-j gasabb képzettséghez köttetett, a jegyzőknek j érettségi vizsgálatot kell tenniök, egy közigazgatási tanfolyamot kell végig hallgatni és csak, egy állami vizsga letétele után toglalbat el jegyzői állást, olyan hivatalt, amelynél felelöségteljesebb, terhesebb, figyelmet és körültekintést igénylő alig van. Elérték a magasabb minösitéhez való kötöttséget, elérték, hogy maga a kar most már csak értelmes és képzett emberekből rekrutálódhatik, de nem érték el azt, hogy kevesebb munka sulyosodjon a vállukra, mint amennyit magasabb képzettségű emberek és szellemi munkát végző hivatalnokok elbirui képesek.. Egyleteik utján, lapjaik hasábjain már régóta követelik azokat a kedvezményeket és jogokat, amelyeket nekik már régéits ígért az egyik kormány, ugylátszik csak ígért, hogy ezeket NZ ígéreteket egy másik kormányra átkenje. Ezeket az embereket most mér elfogta a türelmetlenség, ezek az emberek most már nem érik be ígéretekkel, az állami tisBtviselökéhez hasonló jogokat és előnyöket kivannak, ugy szolgálati, mint fizetési tekintetben. A mostani kormány végre kezd velük is komolyan foglalkozui. IT« kutassuk az okokat, ne nézzük nem-e azért kedveskedik ez a kormány nekik, mert viszontszolgálatokra vár a községi jegyzőktől, annyi bizonyos, hogy az ország községi jegyzői mindenképen megérdemelték azt, hogy existentiájuk és működésük határai törvényben legyenek megállapítva. Ennyit megérdemeltek és ha a kormány ezt taktikából csinálja, fülkor okos tálaikat folytat, mórt be folyásosabh ember a faluban alig van a jegyző nél, akihez ügyes-bajos dolgában bizalommá fordul a nép. A falu jegyzője <*gyike a magyar nép h-g szimpatikusabb alakjainak és ez a szirnpátii visszanyúl még azokba az időkbe, amikor a jegyzi mindene volt a magyar népnek: Íródeákja, ta nácsadója, johbkeze. A függetlenségi inozgal inakban mindig ott találjuk a jegyzőt, aki biztat aki füzesit, aki áldozitra ösztökéli a magva népet. Az elnyomatás idejében is látjuk a jegyzőt hogy a magyar népet kitartásra, türelemre int és főleg vigyáz arra, hogy a magyar nép n< veszítse el szép és nemes egy eniségét, karrak terét. Egy újság, amely megemlékezik a község es körjegyzők tizetésrend-zéséröl szóló törvény javaslatról, a következőket jegyzi meg: „Igazán még ebben a sziik világban is szi vesén latjuk ennek a javaslatnak törvénnyé válását. A falu jegyzője a magyar kulturális tö rekvéseknek olyan fontos tényezője, hogy nem zeti szükséglet sorsa javítása. A nép a magi politikai és nem egyszer erkölcsi iranyitásábai jegyzője után indul. A pap, a jegyző íi n taintt a magyar falu szentháromsága. Ha ók hivatásul teljesítésében komolyan játnak ei, az ország javát mozdítják elő. Főleg pedig a jegyző, A legtöbb magyal vidéken ugy hívjak, hogy a fala pennája. Amivé kifejeződött az is, hogy uásos dolog, ami ügyesbajos dolga a falusi embernek, azt a jegyzőjén bízza. Ha tehát az ö anyagi helyzete, javitásaró gondoskodik az állani, u népjólét egyik legfontosabb szervéről gondosk' dik," Igaza van a cikkírónak. A fala p+linája legértékesebb eleme nemcsak a megyei közigazgatásnak, hanem a község kultúrájának is. Mert hiszen alig van más tényező, aki a magyar jellemre erösebb hatást, fejtene ki a jegyzőnél. A pap a lelkiek gondozását végzi, a tanító az ifjú nemzedéket oktatja ; a inegb-tl nép, a küzdő és a megélhetéséért, fáradozó parasztság vezetője: a jegyzője. Ks bebizonyította évszázadokon át, hogy megérdemli a magyar nép bizalmát. Az emberszeretet és hazaszeretet, traditio már a jegyzői karban, mely ellen igazán bűnt követtünk el, hogy mindezideig nem gondoskodtunk törvényhozásiéig az existenciájukról. Az uj törvény bízottéra uj alapköve lasz egy jobb jövőnek. A jegyző hivatásához méltón tog majd élni, nem lesz ráutalva annyira a mellékjövedelmekre, ugy hogy most már könnyebb fejjel haladhat azon a pályán, mely számára törvényhozás is, az uj törvénnyel meg fogja pecsételni azt a vélekedését, hogy érdemes volt ezt a közigazgatási szervet beemelni pragmatikai tekintetben az állami és megyei tisztviselők sorába. Mindeki nevetni fog: aki szerdán, folyó hó 26-án d. u. 4 és este 8 órakor a városi moziba megy. Színre fog kerülni: Weisz Kóbi aus Nagyvárad, nászutoní vagy Mundi Rosenkranz auf der Hochzeitsreise! humoros elsőrangú sláger, 1500 méter. Főszereplők: Ilerreufeld testvérek, a világhírű komikusok és Hanny Weisse, a legszebb és legbájosabb berlini színésznő. Azonkívül KI A TETTES? dráma íl felvonásban és SHANGAI természetes kép. A miisor teljes 2 éréig tart. Kincses Kalendáriom 1914. A legcsodálatosabb madárhoz, a „poraiból megéiedett Funi\ u-hez hasonlít a Kincses Kalendáriom, mely nem megy át az enyészetbe, lumen) évről-évre újjá születik. Kétszáz esztendeig úgyszólván egyetlen olvasmánya volt n magyar családnak a Lőcsei vsgy a Komáromi Kalendáriom — és ina nűndan müveit magyar családiak olvasmánya a Kincses Kalendái ion). Micsoda változása aa időknek! — Ks micsoda változása a kalendáriumoknak! Régente elég Volt, ha a napok egymastit.auját, a planéták bolygáaát, nz országos vásárok jegyzékét és a posta járását megtalálta az olvasó a kalendáriomban. Mi azonban ? — A KÚlOMfl Kalendáriom valóságot tudománytár: meteorológia, história, geográfia, csillagászat, fizika, emberi és állati élettan, fejlődéstan, inüvészei- és irodalomtól ténet. politika es pénzügytan es a többi a tudományoknak valóban összessége: csak maga a tartalomjegyzék hal aprobe'üs lapra terjed. Szinte nem is volna túlzás, ha azt mondanók róla, hogy minden van benne és azonkívül még Sok egyéb. I>e Inába a \iiág minden tudománya, — bt) tőlünk idegen. Hiszen van elég tudomány a lexikonban is, mely a könyvtárnak tftritblt kivonata: élvezhetetlen a maga tömegében : legföljebb egy-egy osipetnyit ha kiveszünk belől*, — azt egy kissé megfigyelve és földolgozva azután élvezhetjük, ismereteink kö/é beraktarozhatjuk: asszimilálhatjuk. A Kincses Kalendárium ellenheu nem a lexikonok te|egráf--tilusában, — nemcsak érthető, de egyszerstuiiid élvezhető nyelven közvetíti a tudást és nem cseppenkint, bánéin valósággal tömegben. Magyarországon az iskola után mindjárt a Kincses Kalendáriom az ismét et terjesztésnek legjelentékenyebb faktora. Ma, mikor a Kincses Kalendáriom jól ismert ós közkedveltségü piros kötetei ismét megjelentek a könyves boltok kirakataiban, szeretettel köszöntjük a könyvpiacnak e legnépszerűbb újdonságát mi is, akiknek műhelye a Kincses Kalendáriuméval szomszédos. Mert haszonnal fogjuk forgatni mi is és vajmi gyakran fordulunk hozzá információért A Kincses Kalendái iom sikereinek egyik titka: a bámulatos sokoldalúság, sőt azt. mondhatnók: a mindeuoldaiuság. Nincs senki, aki meg ne találuá benne az emberi tudásnak azt a terrénumát, a mely éppen öt érdekli. A természettudós megtalálja benne a szúrNI a zast an inai állasának előadását és kritikáját, — UHU. novemberig terjedően, — az aviatikáért rajongó gimnazista megtalálja benne az aviatika mai helyzetének ismertetését, — őnagysága a női divat alakulását (éa a mi a fő: képekkel,) — a pénzügyőri szemlész ur a söradóval kapcsolatos dolgokról olyan tájékoztatást kap, mint sehol másutt, — Hárczy polgármester ur alkalmasint meglepetve fogja látni, hogy mennyi szép műemlék vau Budapesten. — a tisztelendő urak egészen hiteles és pontos adatokat kapnak Jézus I Krisztus földi alakjáról, — a politikusok elolvasI hatják, hogy hogyan olvasztotta be a magyarság a nemzetiségeket hajdanában, a fiatal urak tetszéssel fogják nézegetni Xewyork legszebb asszonyainak és leányainak arcképeit — és mindnyájan érdeklődéssel fogjuk olvasni az első hiteles, részletes és könnyen érthető felvilágosítást mindnyájunk réméről és Ilerczel báró mindennapi kenyeréről: a vakbélgytiladásró'. (Utána mindjárt föl is LEIEK/AINK : nem is oly rettenetes ez ti vakbél!) Szóval: a Kincses Kalendáriom egy modern boszorkánykonyha terméke. Akik csinálták, mindenkire gondoltak és mindenki tudásvágyának a kielégítéséről gondoskodtak. Aki megszerzi a Kincses Kalundárioraot két koronáért, — jó üzletet kötött; mert két koronát gyümölcsözőbben elhelyezni még ma sem lehet, a mikor pedig már a felhőkben jar lábaival a Kamat.
