Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-12-21

1913. december 21 és kereskedelem érdeke megkívánja, lmgy a városhoz vezető utak jók legyenek. Dr. Hotíner Sándor nem szavazza meg. Alépítménye* ntra nem vagyunk kötelezhetők, ezt a közigazgatási bizottság is elismerte az annak idején beadott felebbezés elfogadásával. Miután az alispán nem akart* törvén) hatósági utunk átvenni, nincs joga a mi bőrünkre, elrendelni az alépítményt. Ismeri az utat, nem rég járt arra, tudja, hogy rossz, bogy ott kátyú van, kérdi azonban, hát csak ez az egyetlen rossz u'? Attól nem tart. hogy a bérlők pert. indititajiak kártérítésért, mert ha Magyarország összes rossz utjai után a kárt szenvedők kártalanitandók volnának, akkor Dárius kincse is kevés volna azok kifizetésére. Kapuvár is csak mumus: Áosid, Görzsöny sohase fog Kapuvárra gravitálni. A pénzügyi bizottságjavaslatához szobán hozzájárul Klein József, irint érdekelt, fél nem szívesen szólal fel. 0 kérte a bírói szemlét, de csak olyan utat akar, a milyen azelőtt volt. Majd ha fagy. meg lehet bordani a fedanyagot. Régente e

gy tejes kocsi hozta be tehenei tejét most hárommal alig bírja s/.állitani a rossz utak miatt. Dr. Kende Ádám : A pénzügyi bizottság számítását, 1800 K-t nem érti dr. Hottner közbeszol: #00 kocsi kavicsi A mérnök jegyzeteiből sem tud eligazodni. Csak atinyit lát, hogy az uti bizottság 50 darab 2 köbméteres kőhalmát rendelt el, ezt az utibiztosnak átadta a város, igy jogilag nem követelhetnek semmit többet. De mégis, mivel a város jól felfogott érdeke, ámbár moiden uijavitás sárba dobott pénz s igy iniuden hatosért kár. megszavazza az útjavítást, de csak tavaszra, mert különben örökös harc elé jutunk. Felkérendők az összes Görzsöny környékbeli községek, hogy ök is a várossal együtt kérjék az útnak a törvényhatósági közutak sorába való felvételét, s ezt az agilitás melyet most a várossal szemben kifejtenek, a megyénél fejtsék ki. Halasztó indítványt tesz. Dr. Scheiber Jenő. Révész Arnold rövid felszólalása után dr. Fehér De/sö hangoztatja, hogy az utat járhatóvá tenni kell — de ezt a törvényhatóság tegye. Az alispán ukázát nem togadja el. mert jogtalan. Baranyay Zsigmond elmondja, hogy ö mar rég ismeri az utat; hisz a régi most is jó volna, csak az uj rossz, ezt pedig nekünk kell megcsinálni, hát. várjunk vele a tavaszig s aztán, mint mikor Pápa „császárt várt", nagy kövekkel hordassuk meg az utat. Pápai lapuk Klein József ujab i felszólalása után, melyben azt is hnngoztMttii, hogy (5 ezer koronáéit o is megcsinálja, polgármetter bezárja it vitát s megjegyzi, hogy Klein javaslatát li(HH) K esak Írásban fogadhatja el a tárgyalás alapjául. Osz| szegezi a vita eredményét: 1. a tanács 10 ezer ] koronát kér, 2. a pénzügyi bizottság lXtXJ K-t javasol a javításra fordítani, H/. állandó választmány véleménye teles, megoszló, 4. Kende halasztást ajánl, addig azonban a város saját ; fogataival tegyen a mennyit, lehet, hordassa az (anyagot, s a tanács a községekkel s a helvörj seggel egyetemben írjon fel a megyéhez, tegyék közuttá, ,"). Baranyay tavasszal, ti. Klein még a télen akarja meghordatni az anyagot. Szavazás alá csak Kende indítványa került I melyet Jő-tel 16 ellenében elfogadták. V. A hivatalvi/.sgulatból kifolyó alispáni I leirat, bemutatásával kapcsolatban a képviselő' testület Győri Gyula ama felszólalása után. melyIben az alispán és tanács álláspontja közötti kii|Ifimbeéget matatja i>i. kimondották, hogy uj j városházát most nem építőnek, a rendőrség kihelyezésére a polgármester javaslatát elvárják, |a hivatalos órák pedig megmaradnak ugy, a hogy | most vannak. VI. Az Arok és Tüzoltó-utca rendezéséből kifolyólag szükségessé vált ház vét elek szerződéseit. i#0ölX) Ki a főügyész bematatja. Sarudy György a tolyoszainU kölcsön helyett, a városmajor telkének értékesítését aján'j.i. Dr. HotVner Sándor szerint a parcellázásból megtérül az összeg jórés/... de addig nem várhatunk azért takarékpénztári kölcsön. Beotey Ferenc a 41)00 K-s hál arat magáznak tartja, mert tulajdonosa csak nemrég vette 3800 K-ért. Keivsztes Gvula ajánlja hogy in- idegen pénzt, hanem alapítványit vegyen igénybe a város (polgármester felvilágosítja, Ii 'gy a város az általa ké/,e,t alapítványokat nem kaphatja meg kölcsön.) Mali Józset ajánlja a rendezés, parcellázás, építés sürgetését, mert az építőipar ugy is pang. Névszerinti szavazással csaknem egj hangulag elfogadták mind a 7 h.izvételi szerződést. IN. Kisler Mór kérésére, most a •) pontot tárcyalták. Wittmann és társai pápai iparosok a Geiringertöl visszatartott NtiOO K bírói letétbe helyezését kérték, de a jogügyi bizottság nem ajánlja, inert a város jogokról nem mondhat le, mivel igv a Geiringerrel szemben esetleg meginduló per alkalmával pervesztes lehetne. Dr. .1. Scheiber Jeuö szerint a jogügyi bizottság jogilag helyes, de méltányosságból nem. A letétbe helyezési okmányban ki lehet nyilatkoztatni a jogok fenntartását. Dr. Gyürke Sándor is ugy találja, hogv az összeg kifizetheto, mert 6000 K értékpapír és KHX) K készpénz ovadek meg megmarad a városi pénztárban. Dr Birtok Vilmos szerint, a jogügyi bizottság elé helytelen beállításban jutott az ügy. a miért, csak ily jaj vaslatot tehetett. QeiríngetTe nem kell revolvert 'szegezni, mert uem fogadta el az egyezséget, pedig akkor ung Hi.UOO K-t űzetett volna ki a város. Mig Geiringer ezi nem fogadja el, a határozat tennáll, addig tehát más határozat nem hozható. Dr. Fehér D>-z-ü Hirsche! polemizál. 'Fz nem revolverszegezés. A per legalább W00 \ K-ba kerül, mert ujabb bírói szemle kel . Kikeli tüzui a következő ülés napirend|ere s addig az iparosok adjanak kötelező nyilatkozatot, bogy I állják a várost, érö esetleges kart egyetemlegesen. [Dr. Hirsch Vilmos szerint nem. lein" az iparosoktól várni, hogy es.'tleg 40 ezer koronát tize*, senek. íjegieljebb csak perköltséget. Mull József 'itt is hangoztatja, hogy az ipar pang. az iparosok rászorulnak pénzükre, mert. nyomorognak. Fizessük ki. Polgármester bezárja a \itat. Dr. Fehér , Dezső tzemélyéskérdétben foglalkozik dr. Hirsch ét dr. Kende felszólalásánál, végre szavaztak éa 11 szavazattal 10 ellen elfogadták dr. K• In i halasztó indítványát. VII A központi választmány három évre újra megalakítandó lévén, polgármester elrendeli a szavazást és s/avazatszedö bizottságnak kiküldi dr Kende Adam eluöklete alatt dr. Saáry Tibor és Langráf Zsigmond v, képviselőket, mire la közgyűlést felfüggeszti. I'jia megnyitván az IIllést, dr. Kende jelenti, bogy lb szavazat adatott be. megválasztattak a régiek: dr. Antal, Galamb, Hajuóczky, dr, Hirsch, dr. Kende. dr. Kluge, Saáry I... dr R-ohnitz. dr. Hotíner, Sült, dr. Kupossy és dr. Körös. VIII. Schlesinger Oszkár és Tóth Jánosét gyermeke pápai illetőségét megtagadtak. , A közgyűlés ezzel háromnegyud 7 úrékor véget ért. Kitpeu akkor bujt k' a nap Soiliiwensteiu felől. Csodás látvány volt. Szikrázva törtek meg a csillogó napsugaruk a hóval fedett büszkén magasba nyúló osueson, mely ererszeresen verte vissza vibráló fényüket a felfelé haladók szemébe. A lány hirtelen megállt; elcsodálkozva gyönyörködött a főuséges látványban s tágult tüdővel szívta be a tViss hegyi levegőt. Kádár kissé türelmetlenül intette: — Siessünk Margitka mert gyorsan múlik az idő s mire feljutunk, nem marad valami sok időnk a ródlizásra. — De siet Aki.s megszabadulni az én társaságomtól — válaszolt incselkedve a lány— ugyan mi dolga van, pedig számitottam ám ma magára! — Nincsen semmi dolgom, de ha nem sietünk uns lesz semmi a mai sportolásból, pedig azt hiszem ez volt a célunk, ezért kínlódunk fel a hegynek ezzel a nehéz jószággal, — felelt nagyot rántva szánján hoszanáodását s türelmetlenségét cseppet sem rejtő hangon Kádár. A lány ettől a hangtól megsértődve szótlanul előre sietett: a fért) iitánna. Keserű gondolatok s érzelmek szorították össze a lányka szivét; ez a fiatal orvos volt az egyotlen az egész társaságban kit igazán kedvelt s most ilyen leplemet lenül mutatja ki, hogy megakar az i"> társaságaiéi szabadulni. Ugy látszik a férfi is már megbánta előbbi udvariatlanságát s utolérve lágy hangon kérlelte: — Csak nem haragstik Margitka, azt hiszem felteszi rólam, hogy nem akartam megsérteni: ugyan ne esináljon ilyen haragos, durcás arcot, na nevessen egy kicsit ! Ezen kedvesen eugesztelő hangra osak elnevette magát a lány s szent volt köztük a béke. Örömriadallal fogadta a társaság a fiatal part s ők is csakhamar beálltak a ródlizók közé. Yig kacagástól sikoltozástól volt hangos a pálya. Margit ép a kacagástól, mulatságtól nekipirulva érkezett fel a tetőre, midőn körülnézve Ákost kereste. — Hol vau Kádár? — fordult oda hirtelen egy barátnőjéhez. — Kádár az előbb ereszkedett le; ugy látszik hazamehetett, mert elbúcsúzott a társaságtól. A keserűség fojtogatta a lányka torkát: sirni szeletett volna dühében. Leverten ereszkedett le ló.lhjával a lejtőn. Leérkezve hátára kapta a szánkót s ugy sietett hazafelé. Egy meredekhez ért, melynek megkerülése ily fáradtan majdnem negyedórát vett volna igénybe dacosan kapta le a ródlit s ráülve vaamerően leereszkedett a meredeken. Szerencsésen leérkezett; maga után rángatva szánját szaladt hazafelé nem törődve semmivel csak alig várta, hogy szobájában, lehesseu s jól kisírhassa magát. Üres volt a nagy szálló hall-ja. Végig sietett a léptek zaját elfogó puha szőnyegeken. Már rsjta volt a keze a kilincsen, mikor hirtelen megállt. Hangos kacagáa hallatszott a szobából. Megismerte anyja hangját. Elborzadva állt meg. midőn meghallotta a férfi hangját. Megismerte: Kádár volt. Egy pillanat alatt megértet te türelmetlenségüket, jelentős pillantásaikat, a buesuzás nélküli távozást s keservet nem tudva tovább visszafojtani hangos zokogásban tört ki. Össze-vissza szaladgálás hangzott a szobából. Hirtelen megnyílt az aj lő s azon Imit halványan lépett ki anyja. Megrémült a zokogó leáuytól s odalépve kedvcskedöen végigsimítva arany haját kérlelte: — Mi történt, miért sirsz? no i.e sirj annyira! A lány hirtelen kitörve durván eltaszította magától anyja karját • szaggatott hangon válaszolt: — Megismertem . . . ő volt . . . Kádár . . . mért éppen ő . . .! E pár szóból megértett anyja mindent : itt nem az anyja becsületét féltő lány állt vele szemben, hanem a vetélytársnö akinél még nincs minden elvesztve. (Idahajlott láuyához, gyöngéden karjába tárta s nem is tagadva semmit kérdezte: — Mért nem mondtad miudjárt. Mért nem szóltál anyádnak ; hala ;s en még ugy sem történt semmi. De ugy-e nem szólsz erről apádnak'.'Majd eliutezem éu Kádárral a dolgot. A lauy megszűnt e biztatásra zokogni. Kiegyezett.