Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-12-21

1913. december 21 és kereskedelem érdeke megkívánja, lmgy a városhoz vezető utak jók legyenek. Dr. Hotíner Sándor nem szavazza meg. Alépítménye* ntra nem vagyunk kötelezhetők, ezt a közigazgatási bizottság is elismerte az annak idején beadott felebbezés elfogadásával. Miután az alispán nem akart* törvén) hatósági utunk átvenni, nincs joga a mi bőrünkre, elren­delni az alépítményt. Ismeri az utat, nem rég járt arra, tudja, hogy rossz, bogy ott kátyú van, kérdi azonban, hát csak ez az egyetlen rossz u'? Attól nem tart. hogy a bérlők pert. indititajiak kártérítésért, mert ha Magyarország összes rossz utjai után a kárt szenvedők kártalanitandók vol­nának, akkor Dárius kincse is kevés volna azok kifizetésére. Kapuvár is csak mumus: Áosid, Görzsöny sohase fog Kapuvárra gravitálni. A pénzügyi bizottságjavaslatához szobán hozzájárul Klein József, irint érdekelt, fél nem szíve­sen szólal fel. 0 kérte a bírói szemlét, de csak olyan utat akar, a milyen azelőtt volt. Majd ha fagy. meg lehet bordani a fedanyagot. Régente e gy tejes kocsi hozta be tehenei tejét most hárommal alig bírja s/.állitani a rossz utak miatt. Dr. Kende Ádám : A pénzügyi bizottság számí­tását, 1800 K-t nem érti dr. Hottner közbeszol: #00 kocsi kavicsi A mérnök jegyzeteiből sem tud eligazodni. Csak atinyit lát, hogy az uti bizottság 50 darab 2 köbméteres kőhalmát ren­delt el, ezt az utibiztosnak átadta a város, igy jogilag nem követelhetnek semmit többet. De mégis, mivel a város jól felfogott érdeke, ámbár moiden uijavitás sárba dobott pénz s igy iniu­den hatosért kár. megszavazza az útjavítást, de csak tavaszra, mert különben örökös harc elé jutunk. Felkérendők az összes Görzsöny kör­nyékbeli községek, hogy ök is a várossal együtt kérjék az útnak a törvényhatósági közutak so­rába való felvételét, s ezt az agilitás melyet most a várossal szemben kifejtenek, a megyénél fejtsék ki. Halasztó indítványt tesz. Dr. Scheiber Jenő. Révész Arnold rövid felszólalása után dr. Fehér De/sö hangoztatja, hogy az utat járhatóvá tenni kell — de ezt a törvényhatóság tegye. Az alispán ukázát nem togadja el. mert jogtalan. Baranyay Zsigmond elmondja, hogy ö mar rég ismeri az utat; hisz a régi most is jó volna, csak az uj rossz, ezt pedig nekünk kell megcsi­nálni, hát. várjunk vele a tavaszig s aztán, mint mikor Pápa „császárt várt", nagy kövekkel hor­dassuk meg az utat. Pápai lapuk Klein József ujab i felszólalása után, mely­ben azt is hnngoztMttii, hogy (5 ezer koronáéit o is megcsinálja, polgármetter bezárja it vitát s megjegyzi, hogy Klein javaslatát li(HH) K esak Írásban fogadhatja el a tárgyalás alapjául. Osz­| szegezi a vita eredményét: 1. a tanács 10 ezer ] koronát kér, 2. a pénzügyi bizottság lXtXJ K-t javasol a javításra fordítani, H/. állandó vá­lasztmány véleménye teles, megoszló, 4. Kende halasztást ajánl, addig azonban a város saját ; fogataival tegyen a mennyit, lehet, hordassa az (anyagot, s a tanács a községekkel s a helvör­j seggel egyetemben írjon fel a megyéhez, tegyék közuttá, ,"). Baranyay tavasszal, ti. Klein még a télen akarja meghordatni az anyagot. Szavazás alá csak Kende indítványa került I melyet Jő-tel 16 ellenében elfogadták. V. A hivatalvi/.sgulatból kifolyó alispáni I leirat, bemutatásával kapcsolatban a képviselő­' testület Győri Gyula ama felszólalása után. mely­Iben az alispán és tanács álláspontja közötti kii­|Ifimbeéget matatja i>i. kimondották, hogy uj j városházát most nem építőnek, a rendőrség ki­helyezésére a polgármester javaslatát elvárják, |a hivatalos órák pedig megmaradnak ugy, a hogy | most vannak. VI. Az Arok és Tüzoltó-utca rendezéséből kifolyólag szükségessé vált ház vét elek szerződé­seit. i#0ölX) Ki a főügyész bematatja. Sarudy György a tolyoszainU kölcsön he­lyett, a városmajor telkének értékesítését aján'j.i. Dr. HotVner Sándor szerint a parcellázásból meg­térül az összeg jórés/... de addig nem várhatunk azért takarékpénztári kölcsön. Beotey Ferenc a 41)00 K-s hál arat magáznak tartja, mert tulaj­donosa csak nemrég vette 3800 K-ért. Keivsztes Gvula ajánlja hogy in- idegen pénzt, hanem alapítványit vegyen igénybe a város (polgármes­ter felvilágosítja, Ii 'gy a város az általa ké/,e,t alapítványokat nem kaphatja meg kölcsön.) Mali Józset ajánlja a rendezés, parcellázás, építés sürgetését, mert az építőipar ugy is pang. Név­szerinti szavazással csaknem egj hangulag elfo­gadták mind a 7 h.izvételi szerződést. IN. Kisler Mór kérésére, most a •) pontot tárcyalták. Wittmann és társai pápai iparosok a Geiringertöl visszatartott NtiOO K bírói letétbe helyezését kérték, de a jogügyi bizottság nem ajánlja, inert a város jogokról nem mondhat le, mivel igv a Geiringerrel szemben esetleg meg­induló per alkalmával pervesztes lehetne. Dr. .1. Scheiber Jeuö szerint a jogügyi bizottság jogilag helyes, de méltányosságból nem. A letétbe he­lyezési okmányban ki lehet nyilatkoztatni a jo­gok fenntartását. Dr. Gyürke Sándor is ugy ta­lálja, hogv az összeg kifizetheto, mert 6000 K értékpapír és KHX) K készpénz ovadek meg megmarad a városi pénztárban. Dr Birtok Vil­mos szerint, a jogügyi bizottság elé helytelen beállításban jutott az ügy. a miért, csak ily ja­j vaslatot tehetett. QeiríngetTe nem kell revolvert 'szegezni, mert uem fogadta el az egyezséget, pedig akkor ung Hi.UOO K-t űzetett volna ki a város. Mig Geiringer ezi nem fogadja el, a ha­tározat tennáll, addig tehát más határozat nem hozható. Dr. Fehér D>-z-ü Hirsche! polemizál. 'Fz nem revolverszegezés. A per legalább W00 \ K-ba kerül, mert ujabb bírói szemle kel . Kikeli tüzui a következő ülés napirend|ere s addig az iparosok adjanak kötelező nyilatkozatot, bogy I állják a várost, érö esetleges kart egyetemlegesen. [Dr. Hirsch Vilmos szerint nem. lein" az iparo­soktól várni, hogy es.'tleg 40 ezer koronát tize*, senek. íjegieljebb csak perköltséget. Mull József 'itt is hangoztatja, hogy az ipar pang. az iparo­sok rászorulnak pénzükre, mert. nyomorognak. Fizessük ki. Polgármester bezárja a \itat. Dr. Fehér , Dezső tzemélyéskérdétben foglalkozik dr. Hirsch ét dr. Kende felszólalásánál, végre szavaztak éa 11 szavazattal 10 ellen elfogadták dr. K• In i ha­lasztó indítványát. VII A központi választmány három évre újra megalakítandó lévén, polgármester elrendeli a szavazást és s/avazatszedö bizottságnak ki­küldi dr Kende Adam eluöklete alatt dr. Saáry Tibor és Langráf Zsigmond v, képviselőket, mire la közgyűlést felfüggeszti. I'jia megnyitván az IIllést, dr. Kende jelenti, bogy lb szavazat ada­tott be. megválasztattak a régiek: dr. Antal, Galamb, Hajuóczky, dr, Hirsch, dr. Kende. dr. Kluge, Saáry I... dr R-ohnitz. dr. Hotíner, Sült, dr. Kupossy és dr. Körös. VIII. Schlesinger Oszkár és Tóth Jánosét gyermeke pápai illetőségét megtagadtak. , A közgyűlés ezzel háromnegyud 7 úrékor véget ért. Kitpeu akkor bujt k' a nap Soiliiwensteiu felől. Csodás látvány volt. Szikrázva törtek meg a csillogó napsugaruk a hóval fedett büszkén magasba nyúló osueson, mely ererszeresen verte vissza vibráló fényüket a felfelé haladók szemébe. A lány hirtelen megállt; elcsodálkozva gyö­nyörködött a főuséges látványban s tágult tüdővel szívta be a tViss hegyi levegőt. Kádár kissé türelmetlenül intette: — Siessünk Margitka mert gyorsan múlik az idő s mire feljutunk, nem marad valami sok időnk a ródlizásra. — De siet Aki.s megszabadulni az én társa­ságomtól — válaszolt incselkedve a lány— ugyan mi dolga van, pedig számitottam ám ma magára! — Nincsen semmi dolgom, de ha nem sietünk uns lesz semmi a mai sportolásból, pedig azt hi­szem ez volt a célunk, ezért kínlódunk fel a hegy­nek ezzel a nehéz jószággal, — felelt nagyot rántva szánján hoszanáodását s türelmetlenségét cseppet sem rejtő hangon Kádár. A lány ettől a hangtól megsértődve szótlanul előre sietett: a fért) iitánna. Keserű gondolatok s érzelmek szorították össze a lányka szivét; ez a fiatal orvos volt az egyotlen az egész társaságban kit igazán kedvelt s most ilyen leplemet lenül mutatja ki, hogy megakar az i"> társaságaiéi szabadulni. Ugy látszik a férfi is már megbánta előbbi udvariatlanságát s utolérve lágy hangon kérlelte: — Csak nem haragstik Margitka, azt hiszem felteszi rólam, hogy nem akartam megsérteni: ugyan ne esináljon ilyen haragos, durcás arcot, na neves­sen egy kicsit ! Ezen kedvesen eugesztelő hangra osak elne­vette magát a lány s szent volt köztük a béke. Örömriadallal fogadta a társaság a fiatal part s ők is csakhamar beálltak a ródlizók közé. Yig kacagástól sikoltozástól volt hangos a pálya. Margit ép a kacagástól, mulatságtól nekipi­rulva érkezett fel a tetőre, midőn körülnézve Ákost kereste. — Hol vau Kádár? — fordult oda hirtelen egy barátnőjéhez. — Kádár az előbb ereszkedett le; ugy lát­szik hazamehetett, mert elbúcsúzott a társaságtól. A keserűség fojtogatta a lányka torkát: sirni szeletett volna dühében. Leverten ereszkedett le ló.lhjával a lejtőn. Leérkezve hátára kapta a szán­kót s ugy sietett hazafelé. Egy meredekhez ért, melynek megkerülése ily fáradtan majdnem negyedórát vett volna igénybe dacosan kapta le a ródlit s ráülve vaamerően le­ereszkedett a meredeken. Szerencsésen leérkezett; maga után rángatva szánját szaladt hazafelé nem törődve semmivel csak alig várta, hogy szobájában, lehesseu s jól kisírhassa magát. Üres volt a nagy szálló hall-ja. Végig sietett a léptek zaját elfogó puha szőnyegeken. Már rsjta volt a keze a kilincsen, mikor hirtelen megállt. Hangos kacagáa hallatszott a szobából. Megismerte anyja hangját. Elborzadva állt meg. midőn meghallotta a férfi hangját. Megismerte: Kádár volt. Egy pillanat alatt megértet te türelmetlensé­güket, jelentős pillantásaikat, a buesuzás nélküli távozást s keservet nem tudva tovább visszafojtani hangos zokogásban tört ki. Össze-vissza szaladgálás hangzott a szobából. Hirtelen megnyílt az aj lő s azon Imit halvá­nyan lépett ki anyja. Megrémült a zokogó leáuy­tól s odalépve kedvcskedöen végigsimítva arany haját kérlelte: — Mi történt, miért sirsz? no i.e sirj annyira! A lány hirtelen kitörve durván eltaszította magától anyja karját • szaggatott hangon válaszolt: — Megismertem . . . ő volt . . . Kádár . . . mért éppen ő . . .! E pár szóból megértett anyja mindent : itt nem az anyja becsületét féltő lány állt vele szem­ben, hanem a vetélytársnö akinél még nincs min­den elvesztve. (Idahajlott láuyához, gyöngéden karjába tárta s nem is tagadva semmit kérdezte: — Mért nem mondtad miudjárt. Mért nem szóltál anyádnak ; hala ;s en még ugy sem történt semmi. De ugy-e nem szólsz erről apádnak'.'Majd eliutezem éu Kádárral a dolgot. A lauy megszűnt e biztatásra zokogni. Kiegyezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom