Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-03-30

191H. Báréin ,'10 Papui l.apuk Nem mondom azt, hogy hozzám jöjjön, A helyzet ezt nem engedi, Hanem lnkását, Ind kívánja, Tetszés szerint választja ki. Berendezzük majd kényelemmel: A legpompásabb butorok ! Szűkkeblű nem voltam soha, Uh én gavallér s ur vagyok. Mehet versenyre, bálija gyakran. Tárcám mindenkor nyitva van, Talán —• majd később megbeszéljük — Fogat, sem lesz haszontalan. Nyáron fürdőzni mind a ketten Amerre óhajt — elmegyünk: Ennyit talán csak meg nem adhat Kis szürke verses emberünk?... Magamtól annyit: nem vagyok vén, Több birtokom van szerteszét, Négy század vonta át zománc al Az őseimnek ;íinerét. Egy kis ledérség volt idáig, Hogy vonzott, minden szép leány : De most e sjiortot unni kezdem, Nincs vágyam már, csak egy után. Igaz ni! Majd hogy elfeledtem: 111 óhajt, színpadon marad. Művésznő lesz. éu protezsálom. Hisz számos [iáit fogóm akad. — Minden nap reggel tél kilenckor Várom cicám lakásomon ; Reméllem, késni i em soká fog, Nincs mindig ilyen alkalom! NEGYEDIK LEVÉL. Dalnokomnak. Kedves Barátom! Kincs az élet, Melyet nekünk használni kell: Ki olyan kába, hogy daróeát Selyemmel nem cseréli el? A gyors időnek szárnya csapdos. A pásztor óra véget ért, Nem tartozunk egymásunk semmivel A tarka-barka multakért. Két éve mult. h i jól tudom már. Hogy boldogságról álinodánk Es mégis mindig oly hideg volt Szegényes, rongyos kis szobánk. En is, ön is légvárat raktunk S hittünk, remélt link szüntelen Egy szebb jövőt, mely fényözöut szór S mosolygó, szép rózsát terem, S mi lett a v.'ge? Önnek ajakán Khség miatt a csók fagyott. AZ én SZELNEM. — az én szemem meg A könnyektől NEM ragyoghatott. Végtére én vagyok okosabb: Foiilitok egyet sorsomon ; Ezentúl, látja csak barátom. Naponta kétszer jóllakom! Ön is. ön is okosan tenné, Ha sutba dobná verseit, Van izmos karja, munkaképes Nem szégyen az. ha dolgozik! Feledje el a sok bolondos, Atálinodott, bohó mesét, Kelé Ije el elsi. - • relinét, Hisz szép az élet, óh be szép . . . A lim-loniot. minden ruhámat Ajándékképpen i't. hagyom. Az AI án I -ti\ha majd • ladt« — Lakjék jól egyszer dalnokom. Es — hogy meg mindig gondolok rá, Annak bizonysága: adom: Majd néha egy üveg jó pezsgőt Küldök magának dalnokom. az interpretálás nehéz művészetében való határozott tökéletességének. Akinél a játszani és játszani küzt. levő külömbség bemutatása is csak játék, annál, készüljön bármilyen pályára, a miivészi pálya betiltása elmaradhatatathin. Meglátszik minden mozdulatán, bogy hangszerével öszeforr, hogy mint szereti azt. az instrumentumot, akár testéből és seréből volna, kövétkezésképpen tehát rövid idő múlván művészete ki log lopni a mai s/.ük keretből, szárnyra lóg kelni és be fogja járni ha másként nem. hát hír alakjában a világ legtávolabbi sarkait is. Fényes, dicső jövőt jósolok tehát a doktormüvésznek. Sziráki kisasszony szereplése a hangverseny művészi értékét nagyim emelte A művésznő nemcsak elbájolóan kedves, behizelgöeii lágy, tiszta és csengő hanggal rendelkezik, hanem az énekművészei minden titkát is ismeri. Hajszálfinom intouálás, a legváltozatosabb nűanszirozás és értelmes szövegkiejtés jellemzik énekét. Maga a hang, mely különösen a középregiszt.erekben oly végtelenül bájos, már ugyan magában is képvisel értéket, de igazi kinccsé isak akkor válik, ha előbb emiitett művészeti kellékekkel ki van stafiro/.va. Tisztán ily szempontból fogva fel a művésznő szereplését, kétségtelenül megállapítható a tökéletes siker, marta művészet az internacionális. Más lapra tartozik azonban, hogy egy a magyar (óvárosban élő pápai származásit hölgy Pápán csak nemet dalokat, adjon elo. Ezen a ponton ugyan eléggé engedékenyek vagyunk, de csak idegenekkel szemben. Ha egy Svärdström svédül énekel Pápán az fel sem tűnik. Sőt hallott az öreg í-íriti' már traucia meg olasz szövegű éneket is eleget. A nemet dalozás se ritka minálunk . . ., de egy magyar ajkú művésznőtől egy-egv magyar dal hallásában is szerettünk volna gyönyörködni, , Steiner llu^ó hegedűművészeiét e lap hasábain már eléggé méltatták. Mikor még pápai diák volt s mint, ilyen egyre-másra aratta legszebb sikereit a hangversenytermekben, a Pápai Lapuk szinte elöljárt a leendő mii vész játékának a helyes megítélésében és nagy jövőt jósolt számára. Nem tudjuk, hogv h<d tog megállani a művészeti pályán, de annyi bizonyos, hogy már jól benne van az útban. — messzire jár. Szép tőle, hogy útjában nem feledkezik meg rólunk s néha visszatekintget, szülővárosára. Virtuozitása kétségtelen, MERT iskolázott-ága is alapos. Jó hangszer, jó fül és az a meleg érzés kellelt még hozzá, a mi meg van most mar. Igen. az érzés, a kompozíciókba lehelt lélek felismerése és kiemelése adja meg különösen a begediimüvészetnek az abszolút értékét. I'jjtekuika, helyes vonókezelés és lilás eféle jó tulajdonság ugyan szintén elkápráztathatja a szemlélőt, de a hallgatóra csak akkor tud hatni a miivész, ha játékába érzést tud fektetni. Steiner Hugó pláne eldioaekedbetik vele, hogy minden tó- és minden melléktiilajdoiisággal van felfegyverkezve. Kitűnő hangszere megelevenedett a miivészkézben, sirt, zokogott, ujjongott egyaránt. A közönség alig tudott, belelui a gyönyörű játéktól. Kis József linómul kisérte zongorán a hegedűművészt, kit szeretnénk minél többször viszontlátni a papai deszkákon. Dr. Ráez Dezső olvasott tel ezután a renais-auce leghíresebb müvészkalaudoráról, Benvenuto (.Vilimről. Felolvasása, mint bevezetésé* ben jeiezte, egy tejezete a „Művészet és Művelődés" budapesti előkelő kultnregylet megbízásából készülő nagyobb művészettörténeti munkájának. Dr. Rácz nagy szeretettel és odaadással hatolt be a rendkívül érdekes téma mélyére, elénk színekkel ecsetelte Benvenuto Cellini változatokiban gazdag életét es a renaissauce kor viszonyait. Ivégül biztos Ítélettel kijei,"p||e ,\ sokoldalú mŰVÓSZ j helyét a történelemben. A nagy művészettörténeti tudással niegirt. magas' sziuvonalu előadást, közönségünk müveit rész,' osztatlan figyelemmel és tetszéssel togadta: fájdalom azonban elvezetük nem leheteti zavartalan, amennyiben néhány túlságosan éiénk hallgató nem elégedett meg azzal, hogy maga nem figyelt, de az érdeklődőket is oly éktelen lármával b—izantotta. aminői | még a legutolsó falusi mulatságon sem tűrnének, Természetesen a joizlésü közönség sem akarta ezt szótlanul tűrni és következtek erre oly viharos jelenetek, mely-k Pápa koncerttörténetéuek legnagyobb szégyenfoltját képezik. A helyzetet nyílt botránytól csak a felolvasó nagy tapintat* és önuralma mentette meg, ki a legnagyobb zavargások alatt is az olvasást egy pillanatra seir. hagyta abba és igy elejét vette annak, hogy as ingerültség erösebb kitörésekhez vezessen. Két | szeresen szomorú, bogy egy a fővárosban mái elismert fiatal, Íróval sajá' szülővárosa bánjon ig; és merjük állítani, hogy I rendetlenkedik éppen seggel nem érdemelték NI*'g azt a nobilis visel keilést. mellyel hibájukat dr. Iláoz elsimította Szóval gyönyörteli estélye volt az izraelit; nőegyletuek és általa a hangversenyen jelenvo! taknak, kiknek nevében meghajtom az elismeré zászlaját a Pápáról elszakad', de büszkén m.I guukénak vallott művészek előtt. Sz. S. Városi közgyűlés. - 1913. márc 20. — Mult heti számunkból kimaradt a nagycsütörtöki rendkivüli városi közgyűlésről szóló reterádánk, melyet most a következőkben adunk le: Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt mintegy t

VII városatya tanácskozott a hosszú tárgysorozat felett. Polgármester, miután pont í{ órakor a gyűlést megnyitotta a jegyzőkönyv hitelesítésére teikérte Dr. Kapossy I.u< láut, Lic. Rácz Kálmánt, Langraf Zsigát. Keresztes »íy ulát és Nagy Sándort, es felolv stalta a mult ülés jegyzökönyvét, elparentálta Altstädter Jakab és Polgár József elhunyt városi képviselőket és bejelentette, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága Pápa város szervezeti szabályrendeletének módosítását, a marhalevelek kezeléséről, a ligetutcai csatornázásról szóló szabályrendeletet, a Hungáriagyárnak biztosított kedvezményeket, s az Osvald-téle hagyaték megszerzésére vonatkozó képviselőtestületi határozatot jóváhagyta. Becsei Ferenc a színháznak vasárnapon műkedvelői előadásokra való át, nem engedése miatt interpellál. A polgármester hivatkozik a tanácshatározatra s arra. hogy a színházaiap ' kell növelni, vasárnap mozi tartatik. Dr. Körös Endre indítványozza, bogy vasárnap dupladijért, tiO K-ért mégis csak engedtessék át a színház. Ezt, az indítványt polgármester a tanáccsal tárgyaltatni fogja. Sarndy György tanügyi tanácsosi állás szervezését indítványozza. Polgármester a nagy költségekre hivatkozik, ellenben felhívja Sarudit, hogy indítványát írásban megokolva nyújtsa be a tanácshoz. Muli Jó/.set többrendbeli interpellációira polgármester azt válaszolja, hogy a Zárda-utca telektulajdonosa szerződés kötés előtt meghalt, a Geiringer-féle pénz a Papa városi és vidéki .takarékpénztárnál; lett. engedményezve, a llimgáriagyár építésénél oda tog hatni, hogy helyi 1 iparosok elsőbbségben részesüljenek s végül az Erzsébet-ligetben felállítandó illemhely tervét és költségvetésé' legközelebb a közgyűlés elé i terjeszti. A llapiiei: 1 folyamán a f<dsóh osszuutcai korcsma bérletére apr. 17-re árlejtést hirdetnek; — a rendörlegéuységic k ÖUUU K-t, a mult évi pénstármaradváuy terhére családi pótlék oiméu kiutalnak. Özv. Fodoruót kérelmével elntatitják azzal, hogy a nyugdijszabályzat revíziója alkalmából Úgyis nagyobb nyugdíj lesz biztosítva részéra is;