Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-03-16

PÁPAI LAPOK Papa város hatóságának es több papai s papa-videki egyesületnok megválasztott közlönye. Megjelenik ni 1 n (1 e n \ « s a r n a |>. Szerkeszlósép és kiadoliivalal : Qolallierír Mywla papirkereskcdése, l<fi-tér '_'.'!-n; s/ám. Teleícaa. XXa cziir. A szerkesztéséit teleitta láptulajdonoe: UOLDBERG GYULA. Klőtizetések és hirdetési dijai: a lap ki.ul .hivatalához küldendők. A lap ára : egész évro 13 kor., félévre Ii I;., negyedévre 8 Nyilt-tór soronként |n till-'-r. - (Sajtéi Mám úra IM) Uli. A parcellásási üzlet. [rta : Dr. Berenyi Pál Parcellázás itt, parcellázás ott. parcellázás mindenütt. Ahol valaki csuk hallott erről az üzletágról, hozzányúlt. Ügyvédek, kereskedők, falusi szatócsok, vidéki kis szövetkezetek, takarékpénztárak ós nagy bankok, mind, de mind parcelláznak. F.gy-egy földbirtokos szobája tele van ügynökökkel, akik rábeszélik beígérve a fold holdjáért horribilis árakat, hogy parcellázom A latifundiumok urait ráveszik a nagy bankok. Mostanában pedig direkt csak azért alakultak pénzintézetek,- hogy a papi birtokokat, meg ha lehel a nagy hitbizományokat juttassák a kisbirtokosok kezére. Magyarországon, ahol a földbirtoknak több mint ölt "*-a. nagy. latifundiumokban, hitbizományi birtokokban, meg a holtkéz birtokaiban van megkötve valóságos áldás, hogy akadlak vállalk"zók, akik a földet megosztva, eljuttatják azok kezeihez, akik eddig csak áhítoztak a föld birtoka után és mivel hogy nem juthattak hozzá, vándorbotot fogtak kezeikbe és indultak kenyeret keresni idegen világba. Az európai kultúráltamok közül egyetlen egyben sem annyira égető a földbirtok megoszlásának szüksége, mini Magyarországon. Ebben az országban, ahol a lakosságnak több mint 30&-a földmivelóssel foglalkozik és lelkének egész szeretetével, minden vágyával es büszkeségével a földhöz ragaszkodik, ennek a 30 $-nak több mint 70 "o-a föld birtoka nélkül szüköiődik. Ehhez járul, hogy a uyerstermények árának néhol 1U0 v<.s emelkedése egyetlen loglalkozást sem tett Magvarországon annyira nyereségessé, mint a löldmivelésl. Szokásmondás, hogy az az ö amelyet tisztán hoz a föld, azokkal a jövedelmekkel, amelyek rendszeres számitások határain tu lesapód ik ;i földbirtokkal járó bevételekhez, felemelik ezt az 5 Vot 7 8 "»-ra is. és ha ehez számításba vesszük, hogy a földbirtok adója kontingentál! adó: természetes, hogy mindenki érthető szenvedéllyel szalad a föld birtoka után. Ks számbavéve az imént elősorolt körülményeket, azt is indokoltnak látja mindenki, hogy a földbirtok i egoszláSHtmk k":: vetítene- gyaNíiWO nagv nyereségekkel jár. lliszeii voltak egész faluhatárok, ahol a parasztság földbirtok nélkül szűkölködött és ha egy-egy holdnyi földterület eladásra került, valóságos hadviselés támadt a megszerzésére éhesek között. Ks ez a közvetítési munkálat kétségtelen, hogy csábító volt mindenkire, akinek elegendő tőkéje és vállalkozási kedve volt. Ámde miként sok minden Magyarországon, ez az üzletág is olyan túlzásokba jutott, hogy itt lesz az ideje figyelmeztetni a parcellázó vállalkozókat, hogy a birtok megoszlás is csak bizonyos határig lehetséges és azon tul lehetetlen helyzeteket teremt. Ma már olt vagyunk, hogy annak az áldásthozó munkásságnak, amely nagybirtokokat a kisbirtokosok számára is hozzáférhetővé tette, megvannak a maga kinövései. Nem szólok én itt arról, hogy már igen sok ember vesztett pénzt a parcellázási üzletben. Kz végre- is az ö dolga. Csodálkozni való nincs benne, mert a földbirtokos is tudja, hogy mi történik körülölte: és tekintettel arra a készségre, amellyel a pénzintézetek szinte unszolva kínálják pénzeiket a parcellázási műveletekhez maguk a földbirtokosok is könnyen vállalkoznak parcellázási munkákra. Ámde ettől eltekinve, számtalan példa bizonyítja, hogy az a nyerészkedési törekvés, amely a parcellázási ügyletekben jelentkezik esidő* szerint leginkább pregnánsan, olyan formátlanságokat teremt, amelyek hovatovább krizisszerü következményekkel járhatnak. Különösen is figyelmeztetjük a parcellázásra alkalmas ingatlanok eladóit, hogy ne hallgassanak a sok közvetítő ügynök besugásaira, és ha ingatlanaikat parcellázni akarják, forduljanak olyan intézetekhez, amelyek a parcellázást tőkeerővel es szakértelemmel végzik. LEVÉL. Messze idegenben, buldog csodaiuldön, Kz a pár sor irás hódolva köszöntsön, Szivemből köszönt sün. Ezer mérttöldün át, én édes szerelmein, Kbben a levélben elküldöm a lelkem, Érted fájó lelkem. Kennék sebes szellő, hej, percet se várnék, Kzer mért földön át. hozzád magam szállnék. De boldogan szállnék. írisz illatában lrt^ódzanék hozzád, Suhogó lágy szellő, megcsókolnám orcád, Halovány szép orcád. Tudom, ott tava-/ van, most nydik a rúz-.a, Itt a hervadó nyár készül nyugovói:.. Örök nyugovóra. Szivem . .. hogy ha tudnád . . . elepeszt a bánat, Kmésztö nagy vággyal hogy vágyom utánad. Meghalok utánad. Kgeföbh kin sorvaszt, pokolbeli tüzuál, Mióta elhagytál, mióta elűztél, Órökre elűztél. Nincs, hogy kinek szoljak, nincs, hogy kinek |siijak, Neked is, — jobb talán. — levelet se irjak, Soha, sose irjak ? Messze idegenben, boldog napországban, Sose tudd meg. titkon mennyit sirtara, vártam. Holtomig bog)' vártam. Gcifs Demeter. Irta: Korvin Otto. Két lány és mi férfiak, alig ismerősök és idegenek, a német lányok nyelvén töitan beszélők. Napiimid cra akiirtiink menni és egyszer elsők lenni a nagy köszönésnél, amit nj világ jöttekoi meghajtott fejjel tenni kell. Este álltunk össze : keleiről, nyugatról és északról délre szakadt, pihenésre szorult sápadt és talmit emberek. Es találtuk azon az estén a delén élő nagy napsugaraktól barnult két lányt, akik azt mondták : — Ti idegen emberek, veletek akarunk menni. Ks mi a/t mondtuk : — Mi ma megnézzük az idegen éjet és megvárjuk az ismerős, de mégil máidig uj napl'elkelést. dőljetek, de mi nagyon szomorúak vagyunk, inert itt nagyon szépek a hegyek és erdők. Ks én azt mondtam: — Minek jönnétek'.' Mi itt nem csókolunk, I mert a csókoktól van arcunk sápadtsága. Mi itt nem beszélünk, mert attól vagyunk elfáradva. Mi nem iszunk pezsgőt — hát minek jönnétek ? Ti szegények, árvák, szomorúak, akik mindig mulattok, daloltok és nevettek. A lányok komolyan kezdtek nézni és fekete szemükben nagy és mély bánatok keltek. Azt hiszem, egv nagyon szomorú zene játszott benuük. Nem sziibak, csak mellénk szegődtek és vártak, hogy mi lesz. Mi meg elindultunk : öten, négy nyelven gondolkodók. Kóborolni kezdtünk a hegyeknek feketén határolt éjszakáján és be-betértüuk kis emberek gőzös korcsmáiba szólni vagy nézni és borral egymás hazáját említeni. Ilyen helyeken mégis csak volt beszéd. Igaz, hogy a mondatok betegek és hervadtak voltak, de mindenki beszélt pár rövid szót a hazájáról! az angol Londonról, melynek Baját és ködét vissza-viszavágyja, a másik az orosz havakról, a hóról, a tiszta és fehérről, mely még nálunk is sápadtabb. A lányok a tiroli nagyék magasairól és a nagy völgyek templomairól saak én volltam a hallgató, mert nem tudtam, vagy ii.-iii akartain magyarságommal előhozakodni. Kértek, de kérésük hiába volt, az angol azt kérdezte, mert verseket irt, hogy tinlvenek és sirnak-e itt a versek, az orosz: hogy itt i» vörös-e a vörös és hogy vau-e minálunk fehér? Ez A világhírű valódi müncheni Salvator sör Schwarcz Márton sörcsarnokában naponként frissen lesz csapolva.