Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-02-02

része megszűnvén, (I és 11. oszt. kereset i adó vagy csökkentvén í földadó, töke kaniar és járadékadó) az igy megkevesbedett állami adó összege* szolgáltatta volna az alapot a községi pót adó kivetéséhez, melyet, természetesen magasabb %-kal kellett volna kivetni, hogy az eddigi községi adóösszeg kikerüljön. Igy, hogy csak egy tételt említsünk, inig az eddig községi adómentes altalános jövedelmi pótadó 42.-104.000 kor. összegben volt felvéve a mult évi költségvetésbe, ennek helyébe a legnagyobb részt községi adómentes jövedelmi adó a folyó évi költségvetésbe .~>4.404.000 koronával lett előirányozva, tehát a leszamitandók levonásával körülbelül 1«>.0(K).(KXJ koronával nagyobb összeg vouatuék el a jövőben attól, hogy a községi pőtadó kivetésnél alapul szolgáljon, mint amekkora összeg attól eddig tényleg elvonatott. Hasonb'i pénzügyi nehézségekkel küzdenek a kézségek is, melyeknek terhei a községi rendes kiadásokon kivül még egyébb szolgáltatásokkal is tokoztatnak Pedig, hogy maguk a községi terhek is jelentékenyek, azt mutatja az a körülmény, hogy ezelőtt 20 évvel 00% ós annál nagyobb községi pótadót 2120 község fizetett, az összes községeknek kerek '/Í'

1- Valószínű, sőt, bizonyos, hogy az alatt a 20 esztendő alatt, moly e kimutatás elkészítése óta ehnult. a községek pótadója nemcsak hogy nem csökkent, hanem emelkedett. Ezenkívül fizetni kell kis és nagyközségekben megyei pótadót. melynek átlaga kb. ~>"o, útadót, 10%, orsz. betegápolási pótadót 5°,'<>, igen sok községben iskolaadót, kisdedóvás céljaira szedett pótadót és ezenkívül nagyon sok községben vízszabályozási járulékot, melyek közül természetesen majdnem a legtöbb adónem a törvényhatósági városokat és a r.-t. városokat is t erheli. Mindezek a tények elkerülhetetlenné teszik, hogy komolyan foglalkozzunk a helyhatósági közszolgáltatások kérdésével és az a körülmény, hogy az adóreform életbeléptetése, mint fentebb mondottak, ezekre a közszolgáltatásokra is kihat és pedig — jelentékenyen eltolva az eddigi terheket — '"gyes rétegekre mentesitöleg, másokra súlyosabban terhelöleg. komoly feladatunkká teszi azt. hogy az alatt, inig az életbeléptetés elhalasztása tart, számoljunk mindezekkel a körülményekkel és a helyhatósági közszolgáltatások nagyfontosságú kérdésének minél sürgősebb s minél gyökeresebb rendezésével tegyük lehetővé, hogy a közigazgatás elkerülhetetlen reformja elhordozhatatlan teibeket ne rójjon a községekre és városokra. mindketten s egv pillanatig sem mentek el a ravataltól. Éjfélkor, mikor Cser csaknem összerogyott a fáradtságtól, igy szólt a feleségéhez: — Fáradt vagyuk. Kgv pillanatra leheverek. Te addig maradj itt . . . Bement a másik szobába - behúzta maga után az ajtót. A két szobát üvegajtó választotta el, uielvet vékonv vászonfüggöny takart be. hogy ne lehessen átlátni. Cser azonban, maga sem tudta uiiért, nem feküdt le. Végigment a szobán, azután megállott az ajtó előtt. A vaszonfüggönyön rftemilogtak a ravataigyertyák karesu nvngodt lángocskái. Csend volt. Cser nem mozdult a helyéből es tágra nvitott szemekkel nézett a másik szobába. Azután óvatosan íélrehuztu a vékony függönyt, de csak annvita, hogv a keskeny résen egyik szemével átkukucskálhasson. Felesége ott állott a ravatalra könyökölve. Sápadtan vergődött és nem tudott sirtó. Egvs/.erre azonban odavilhuit rémült tekintete az üvegre s meglátta a férje kémlelő, sötét szemei. Area erre sötétpirosra gyulladt s fejét lehajtotta, (.'ser lábujjhegyre állt s ugy figyelt. Az aszHZOIIV sírt. A színpadon zokogott 'gy, emlékezett, tudta, érezte, egészen igy sin. Most már nem kellett kételkednie. Cser megragadta az ajtói. A rozoga rézkilinc* kezében maradt. Még látta a szobát, a koporsót, a gyertyákat H ugy tetszett neki, mintha a ravatal egvszerre tűzbe borult volna. Azután elsötétült előtte a világ. Városi közgyűlés. 1913. janutír 27. Mult hétfőf) délután igen látogatott, közgyűlése volt a város képviselőtestületének-. Csaknem KKl-an jelentek meg a közgyűlési teremben, hogy megvilássák a 12 pontból áll') tárgysorozatba felveit közügyeket. Rövid kél órán belül el is intézték a szőnyegen fekvő ügyeket, melyek közül csak a vágóhídra és a Felsőhosszuutcára vonatkozó tanácsjavaslalok keltetlek nagyobb érdeklődést és vitát. .\ többi pont elég simán lett elintézve. Íme a részletek: Megnyitás. Mészáros Karoly polgármester pont 8 órakor megnyitotta a re -dkiviili közgyűlést sa felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte KAmár Károly, Edeiényi Szabó József, ifjabb Eitler ! Mór, Acs Ferenc és KOVÁCS Sándor v. képviselőket. Ceokuyay Károly, v. főjegyző felolvasta a mult gyűlésről szó ó jegyzökönyvet. Napirend előtt Polgármester bejelentette Fodor István, városi reiidörbiztos halalát. Javaslatára a képviselőtestület a volt tisztviselő emlékét jegyzökönyvében megörökítette s elrendelte, hogy az özvegyhez részvétirat, intéztessék. Halász Mihály három interpellációt terjesztett elő. Egyikben a rendőrök, másikban néhány tisztviselő családi pótlékát, a harmadikban viszont az alkalmazottak munkasbiztositását. tette szóvá, Polgármester válaszában interpelláló! mindhárom ügyre nézve arra figyelmeztette, hogv ajövöe\i költségvetés tárgyalása alkalmával kell és lehet ezt keresztülvinni. Keresztes Gyula a Szarvas-utca áhilólago* megnyitása miatt interpellált, de a polgáfmestei ezt nem tekintette interpellációnak és min szabálytalanul előterjeszteti dolgot válaszra seu méltatta. Így járt Nagy Sándor is. ki a vásártél ügyével huzakodott elő. Út is leintették. Végül Dr. l.övvv hasaló kérte a polgármestert, hogy a 12. pontot tárgyaljak elsőnek. Igy is lett, mire áttérhettek a napirendre. Napirend Mérnök elreferáija a Felsöhosszu-utcai lakosok, Acs Ferenc és társai ama kérelmét, hogy a Pápa— Gürzsönyi ut áthelyezésén kivül még i Hungária-gyár nyugati oldalán is építtessék k az ut s vezettessék be a íelsóhosszu-utozába. Ao> Ferenc kérelmére a beadott kérvényt Sgéss ter jedelmében (elolvassa a mérnök. Dr. I.öwy I.ászlt ugyan méltányosnak tartja a Felsöváros ledenditését, de fel a nagy kiadástól, mely szerinti még a prelimiiialt 24 ezer koronánál is többi fog kerülni. A közgyűlés elfogadta az államit választmány javaslatát, hogy t. i. az egész terv kivitelét jobb időkre halasztják. Főszámvevő reterádája alapján elfogadtál az elhagyott gyermekek segély alapjának 1012 évi zárszámadását. Főjegyző előadja, hogy Dr. Kende A lám v. képviselő különböző bizottsági tagságáról le mondott. A tanács ajánlja, hogy a lemondást sajnálattal vegyék tudomásul, egyben a megttr&lt tagsági helyeket töltsek be. Dr. Fehér De/.st Kende Alain dr. közéleti szereplését sokkal nagyobbra becsüli semhogy tanácsos volna inéjj csak meg sem kísérelni öt a lemondás visszavonására bírni Polgármester szerint ez nem Fos célra vezetni Dr. Körös Endre is a mellett vau hogv a képviselőtestület kérje fel Kendét, hogv megmaradjon a bizottságban. Dr. Fehér mégegyszer az ügyrendhez szól, Hajnóczky Béla is ajánlja, hogy jagysököny

vi kivonatban értesítsek Kendét, miként a képviselőtestület egyhangú óhaja, hogy a lemondását visszavonja, mire polgármester felteszi a kérdést, szavazásra, • a közgyűlés ily értelemben határoz. Deiner Ignácot azon kérelemmel, hogy a Celli-nton levő telekért 20 K. helyett 24 K-át fizessen ölenként a város, elutasította, a niemök referádája alapján. A Lajos-Utca tervbe vett megnyitása' mer* • ők elreferáija. Hal áss Mihály ajánlja a kisajátítási eljárás megindítását. Becsey Fereuo is szükségesnek tartja, inkább, mint. a vasúti ut iliadalkapnit, melyek szerinte ugy festenek a városban, mint a cilinderes emberek mezítláb, Dr. Lövy László is a kisajátítás mellett vau, igyszintén Kiss József is. Főjegyző szerint a kisajátítást meg kell elo/.nie'az uteanyitás kimonlásauak, ehhez térkép kell, sőt iniiiisz'ei i határozat. Miután még Kiss József a kérdés feltevéséhez szólt a közgyűlés az utcaityitást nagy ISOtöbbséggsI kimondotta. A viaszutcai csatornázás .'148 K. köit»égg-l elkészíttetik. Mayer Adolfnak a városházán birf bohbéi letet ev i 280 E. összegben ujabb ti évre meghosszabbítják. Most áttérnek a Geiringer-ügyie. Mérnök előadja, hogy a cég tényleg teljesített, munka után járó összeg kiutalását kéri. Dr. Fehér Dezs.> ezt az ügyet a tárgysorozatban levő másik vágóhídi üggyel egyszerre óhajtja tárgvaltatui. Miután ezt polgármester eiieuzi. Dr. Fehér érdemlegesen tárgyalásba bocsátkozik s azt óhajtja, hogy a bírói szende után a főszámvevő al'.e.l megállapítandó követelés helyeztessék bírói letétbe. Egyébként a jogügyi és pénzügyi bizottság elé kívánja utasítani az egész ügyet. Ezt. mondja a mérnök is. Dr. Csoknyay János. v. tiszti főügyész szeriül a város tartozik a szerződés szerint eljárni, melytől nincs joga és nincs oka eltérni, Geiringer kérelme idóelotti. Bsoséy Ferenc a kisiparosok érdekében kéri a pénz legalább resz.eges kiutalását. Fischer Gyula, Böhm Samu, Dr. Sol't»iber Jenő rövid felszólalása, után Steinberger Lipót Geiringert elutasítandónak tartja. Polgármester azt ajánlaná, hogy aa esetben, ha a Pápa városi és vidéki takarékpénztár, mint engedményes kérné az Utalást, mégis ki kellenlie fizetni a járandó összeget s ez esetben a szemle után S—10 n pia közgyűlést fog e célból összehívni, mely utóbbi értelemben a. közgyűlés Dr. Fehér Dessönek a zarószéi jogán tett ujabb felszólalása után batárosott is. Azután vita nélkül tudomásul ve'ték a kereskedelmi miniszter leiratát a tervezett, felsőbb épito-iskola ügyében, továbbá a vágóhíd megvizsgálására kiküldött bizottság beadott jelentését. Elhatározták Lippert Sándor egy rövid felszólalása után még pedig névszerinti szavazással Kovács Sándor kivételével egyhangúlag, hogy amint olcsóbb lesz a pénz. megveszik Usvald Daniel hagyatékát képező Ziiiiinerinann-utcai házat nz árvaháztól. Bérb • adták a katiszteii bérházat ujabb 0 évre évi .'!77ö K-ért. Végül elintéztek két, illetőségi ügyet. Ezzel a közgyűlés véget ert. mely után a a polgármester másnapi íicvünnepe alkalmából sokan melegen meggratutálták. Papán lézengek Ks zengek < llvasóim < biöknek <»dát, Hogy tőle Óda lesznek, Ha vesznek Egy ilyen lapot. De in kapok, ha kapok A szel'keS/.tótöl Egy néhány koronát. S egynehány BOTOU át Humorizálok. Hímeket, kínosat Faragok.