Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-09-21

PÁ PA I LA POK Pápa város hatóságának és több pápai s papa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Oyula papirkereskedése, KS-tér 'J.'S-ik szám. Telefcn 112 szájaa. A szerkesztésért feleli s iaptulajdonos: GOLDBERG GYULA Kifizetése" • ' ;J-.fA-ii dijak a lap kiadóhivatalábonldendők. A lap ára: P(-6HZ óvre iL' kor., félévro ti k., negyedévre 3. Nyil

t-tér soronként 4U fillér. — Kgyes szám ára M üli. Védekezés a kolera réme ellen. Még élnek közöttünk emberek, akik a hatvanas évek kolerajárványára viszsza emlékeznek. Olyan súlyos benyomást gyakorolt ez a betegség az emberekre, hogy sokan nem is a kolerától, hanem a kolera látásának izgalmaitól, az elkékülő, kínokban vonagló emberek horgosétól lettek beteggé. A kór ellen nem tudtak másként védekezni, mint kuruzsló szerekkel, kénnel, füstölgéssel. Még ma sein találták föl a kolera szérumát, mégis összehasonlíthatatlanul kisebb a kolera megbetegedések száma. Mert rájöttünk, hogy e fertőző járvány ellen mindössze egyetlen orvosság létezik : a tisztaság. Az orvosok ebben a betegségben rendszerint kikérik a hatóságok támogatását. Mert csak az előzetes óvintézkedések tudják megóvni az embereket attól, hogy a veszedelem közéjük ne férkőzzön. Az előzetes intézkedések azonban rendszerint egy kissé megkésve történnek. Mert nemcsak a megfertőzött vidékhez közel eső folyam vizét kell eltiltani attól, hogy a nép abból igyék, vagy hogy ruháit mossa, nem csak arra kell vigyáznunk, hogy a határok lezárassanak, hanem óvakodnunk kell még mielőtt a kék betegség gyökeret vert volna az országban. Megakadályozhatnék a járvány becipelését azzal, ha NEM az utolsó órában kezdenők meg az előzetes intézkedéseket, hanem ha a hatóság, a pap, a tanitó és mind azok a tényezők, akiknek a NÉPRE befolyásuk van, évközben figyelmeztetnék a népet a tisztaság nagy előnyére, a tisztaságnak arra a hathatos erejére, amelynél különb óvintézkedés nem létezik. Miért nincs a hollandusoknál, miért nincs az angol nép között elterjedve a kolerajárvány. Sem az egyik, sem a másik nincs s»kkal különb gazdasági helyzetben a magyar népnél, de a hollandus nem tölti életének legnagyobb részét korcsmákban nem dőzsöl és nem forgácsolja szét erejét, hanem gazdaságosan rendezkedik be. az életét a tisztaság alapelvei szerint rendezi be és ez a betegség ördögét vissza szorítja. A mi törekvésünk nem lehet más. a kolera és egyéb b*' ";s«-gek elleni küzdelemben, mint az, hogy tisztán éljünk és hogy a tisztátalanságot mindenféle eszközzel megakadályozzuk. A tesli tisztátalanság nem kevésbbé megvetendő, mint a lelki tisztátalanság. Aki nem tudja kellőképen ápolni a testét, aki a környezetét nem tudja rászoktatni arra. hogy tisztán éljen, tisztát egyék, tiszta ruhát vegyen föl, sürün mosakodjon, világos és pormentes lakásban lakjon az nem fogja megérteni azt, hogy mi a betegség ellen a legjobb orvosság. Aki erre nem képes, az mindig ki lesz téve annak, hogy egy járványnak áldozatul essen. Népünket oktassuk ki inkább a tisztaságra, mint minden más egyébbre. Tanulja meg a nép, bogy tiszta lélek csak tiszta testben lakbatik és hogy nincs NAGYOBB boldogság a VILÁGON, MINT az a tudat, hogy az ember saját akaraterejével önfegyelemmel tudott gátat vetni a kór terjedésének. Tehát ue terjeszkedjünk ki másra, mint a tisztaságnak minél szélesebb rétegben való meghonosítására. Ez legyen a célunk a kolera elleni védekezés során. Csakhogy vigyázzunk és ne későn, amikor már az emberek a járvány ittléte miatt elvesztették a fejüket, vigyázzunk, hogy ne ilyenkor kezdjük meg a baj reperálását, haueni korábban intézkedjünk. Oktassuk ki a népet arra, hogy a tisztaság nem követel okvetlenül jó módot, hanem hogy lehet — mint ahogy azt a hollandusok és angolok példája is I mutálja — még szegény sorban is tisztának lenni. Aki az északi országokban járt és ellátogatott akár egy hajómunkás TÁRCA, A látogatás után. Irta: Dánialná Langyel Laura. Klárának délelőtt volt a doktori avatója. Délben nagy, díszes társaság gyűlt össze a fiatal leány üuneplésére. Kádár és Kádárné boldog mosolyai nézték leányukat. Klára huszonkét éves korára elvégezte egyetemi tanulmányait, Kádárné ahbau reménykedett, hogy leánya most már az ő ízlése szerint fog uagyleányoskodni. Eddigi wlete tanulás én tanulás . . . Kádár büszkén mutogatta a Klára kitűnő bizonyítványait, ám az asszony szive mélyén mindig elégedetlen volt. Az ő életében mást hívtak nagyleányságnak. Es képzeletéhen feltűntek a forró levegőjű tánctermek, az éjjeli zenék, az óriási virágkosarak. És látta fehérfalu leány-szobáját sok nippel, figurával, keoses világoskék bútorzatával. Ezekről a dolgokról azonban nem benzélt Klárának. Tudta, hogy a leánya a legszeretőbb szívű, legtisztábhlelkü gyermek, ám a maga utján akar járni. Ez as ut már akkor ser. tetszett Kádaménak, mikor Klára az egyetemre beiratkozott. A gimnázium még hagyján . . . Végre is el kell valamivel tölteni az időt, mig a leány 18 éves nem lesz. Akkor majd megkezdi az uri, vagyonos leányok nagy Icányoskodáxát. Klára azonban az egyetemre akart menni és oly szelíd határozottsággal beszélt terveiről, hogy Kádárué még ellenkezni sem próbüt. A fehér leányszobából sem lett semmi Klára saját ízlése szerint rendezte be dolgozószobáját. Acélszürke, nagy karosszékek, hatalmas íróasztal, tágas könyvszekrény, egy pár metszet, ez volt minden. Kádár teljesen leánya pártján volt mindig. Kádaménak azonban sem a szoba, sem a Klára életprogrammja nem tetsieu. Am összeütközés sohasem volt közöttük. Imádták egymást, azonfelül Kádamé érezte, hogy a leánya energiája nagyobb, erősebb, mint az övék. Ezt csodálatosképen már akkor is tudta, mikor Klára mint hároméves gyermek a házukhoz került. Mert a szép, barnahajú, nyúlánk leány bölcsője nem a Nagy János-utcában ringott. Isten tudja, volt-e egyáltalán bölc.ője, vagy csak rongyokból vackolt helyen aludta gyermekálmait, mig az emberi könyörületesség ki uem szabadította a legszörnyűbb nyomorúságból. A gyermek a lelencházba került s ezt a gyermeket fogadták ölökbe Kádárék. A Nagy Jáuos-uteai palotában eleinte nagyon titkoltak a dolgot. Még cselédséget is változtattak, hogy Kiára ne sejtsen semmit származásáról. Mikor a leánvka serdülni kezdett, Kádárék elhatározták, hogy megismertetik s titokkal. Inkább tőlük tudja 'meg, mint mástól, idegentől, közömböstől, vagy ep.-u rosszakaratútól. 8 volt még egy rémük: az anya, aki élt züllötten, egy förtelmes, mocskos élet [fertőjében. Néha-néha azonban jelentkezeti, több' nyirc csak levélben és gyermekét kívánta látni. Bar semmiféle törvényes joga a kérésre nem volt, Kádárék ilyenkor mindig péuzt küldtek neki s az aszsz- iiv egy darab ideig szerencsésen elcsendesedett. Féltek, hogy ez a rettenetes asszony valaiiogy a serdülő Klárához tolakodik s ezért fel akarták világosítani a leányt. Klára azonban a harmadik mondatnál felállt és átölelte Kadart és Kádamét: — Tudom már mindezt. Ne beszéljünk róla. Látom, hogy nektek rosszul esik. — Mióta tudod ? — kérdezte riadtan az aszszony. Klára elgoudolkozott. — Igazában már nem is emlékszem. Csa'• nagyon régóta tudom, az ilyesmit valahogy megérzi az ember. Az asszony elsápadt és halkan mondta: — Lehet, hogy — igazad van. Hiába minden jószándék, gyöngédség, senki sem tud anyává lennai, ha a természet nem tette azzá. — Nem — nem, — kiáltott a leány indulatosait — ezt ne mondd ! Ti vagytok a legjobb, legszeretőbb, legnemesebb szülők. Es mert ti választottatok engem magatoknak, még százszor jobban A legjobb ét a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótsiAllal 75V. érammegtakaritáa. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰVEK-a(l. Budapest, VI., Terét-horut 36. Gjír-utcii 13.