Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-09-14

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a s á r n a Szerkesztőség és kiadóhivatal: fs\ T GoldlierK Gyvda papírkereskedő', Kö-tér Jil-ik szám! Telefon 112 szám erkesztésért fol-l."» laptiilajdono-,: % ^OLDBERG GYULA. Kl/ilizotések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához kiildendök. A lao ára : egész évro 12 kor., félévre <i k., negyedévre ,i, Nyilt-tér loroBktqt 4 1 ) fillér. — Kiryei szám ára :>0 111/. A legjobb és a legtartósabb drótszalas lámpa. Huiott drótszállal 75°/o árammegtakaritás. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanyteicpeken es a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVfcK-nei Budapest, VI.. Teréz-korut 36. Gyár-utcii 13. A sümegi vasútról. Nekünk vidéki újságíróknak, kik­nek a körülfekvő városok helyi lapjai­ból cserepéldány jár, üres óráinkban sokszor kedvünk támad tüzetesebben átnézni ezen újságokat s ezzel nem egyszer olyan eseményekről értesülünk, melyek dacára annak, bogy közvetlenül érintenek bennünket, elkerülték volna a figyeltnttnket. Igy történt ilyen eset nemrég is. Olvastuk egyik zalamegyei társlapban, hogy a tervezett pápa—sümegi VASAT engedményese miután az előmunkálati engedélyt ismét meghosszabbította egy évre, egész komolyan és nyíltan fog­lalkozik azzal a gondolattal, miként vasulját PÁPA—Devecser teljes mellő­zésével pusztán csak Devecser és Sümeg között épitse meg. Siettünk ezt a hírt hamarosan leszögezni, a mint hogy a mult számunkból az olvasható volt. Hogy ma njca visszatérünk » DOLOGRA csak amellett bizonyít, hogy e BÍRNÉK f-okkal nagyobb fontosságot tulajdoní­tunk semhogy ugy könnyedén átsikla­nánk rajta. Mert nézzük csak! Ugyebár megszavazolt a város kép­VISELŐTESTÜLETE 100 ezer koronát egy PÁPA­SÜMEG között MEGÉPÍTENDŐ helyiérdekű vasút céljaira, illetve ennyi pénzért törzs­TÁRCA, Fa,li "bácsi. Tősgyökeres magyar einher volt Krnnszki Pál uram, vagy amint közönségesen liivta a néji „Pili bácsi." Magyar volt kívül-belül. IVilig ugy ötven esztendő előtt még a Miatyánkot wem tudta el­mondani magyarul. Ugy szakadt ide valahonnan messze idegen országból, mint szegény vándorló le­gény, kinek se országa, se hazája. I ><• uem is volt más hibája ezen kivül, mert becsületes, iparkodó, jóravaló ember volt. A mesterségében meg éppen ritkított* a párját. A falu vénei még emlékeznek rá, miként fogadta szolgálatába néhai Majoros Ist­ván, az alszegi hires molnár, kinek két vízimalmán sohasem pihentek meg a nagy zakatoló kerekek. Nem volt a határban jnbhinódu ember nála Malmán kivül voltak lelkei, földei, szőlei, rét­jei s vagyont érő igás és lábas jószága. De ami mindezeknél sokkal többet ért, volt neki egy haj­nalképű, tüi.ről pattant. buzavTág •zeniü, szép egyetlen leánya. Eszter volt a neve. Nem fakadt olyan rózsabimbó bálom vármegyei., n. Hat maga a lelke! 01/1»n szelíd voll, mint a galand) és olyan jószívű, akárcsak a mesebeli tünderkisasszonyok Bezzeg szelelte is mindenki, kiváltkép az apja. Nem részvényeket fog venni? De mennyire megszavazta! Sőt kikötések nélkül sza­vazta meg. (Kikötést tett ugyan a kép­viselőtestület, ettől azonban később a kereskedelmi miniszter óhajára elállott. A szerk.) Ezzel tehát elismerte, hogy a Pápa-Sümeg közöli létesítendő köz­vetlen és rövid összeköttetés a város előnyére van s minden áldozatra érde­mes. De tovább megyünk. Krausz Samu felebbezése dacára a felsőbb fórumok is elismerték azt, a miért azután a ha­tározatot jóváhagyták s ezzel jogerőre emelték. Ugyebár nemrég megszavazott a város képviselőtestülete ujabb 90 ezer koronát hasonló célból, sőt még azon­• i kívül 10 ezer koronái, hogy a Pápa— Sümeg közölt megépítendő helyiérdekű vasút utvonalának tervezett irányától eltérően ujabb irány állapíttassák meg, miáltal városunk olt, hol leginkább! szükség van rá, az Alsóvárosban állo­mást nyerjen. Ezt,. ; s megielabbasUaJ Krausz Samu s igen valószínű, hogy azért a felsőbb fórumok még ezt a ha­tározatot is jóvá fogják hagyni. No tehát, ha már ennyire bőkezűek vagyunk az áldozathozatalban s az ál­dozathozatalt még a felsőbb fórumok minden felebbezésnek a dacára megen­gedik és szankcionálják, akkor kézen­fekvő igazságnak kell tartanunk, bogy tudott olvast kívánni, AMIT egyetlen szavára meg ne cselekedett volna. S mégis egyszer ugy lotdnlt. hogy majdnem kiűzte A házából. Aza szegény vau­dul hí molnár-legény volt az oka mindennek. Mert hiit ugy történt a dolog, bogy Esztiké­nek nagyou megesett A szive, amikor a szegény vándorló bekopogtatott hozzájuk. Hogyne, mikor, még kérni sem tudott az istenadta. Olyan INRESA l nyelven beszélt, hogy MÉG a pap sem értette MEG, pedig az már csak eleget tanult. Deltát AZÉRT TE­remtette a jó Isten a szivet, hogy megérezze, amit j meg nem értett az EMBER. Bizony nem szegyedé' hátától leemelni a batyut melyet azután nem is KÖTÖTT tél soha többé. No meg az igazat megvallva, szép egy szál legény volt. Ha nem sütötte volna meg annyira a nap, királyfinak is beillett volna Mi tagadás lenne, RAJTA is felejtette egy párszor a szemét Majoros URAM leánya, miközben az ételt és egv POHÁR jó borocskát odarakta eléje. A legény is utána pillantgatott, DE ESAK ugy lopva, mert meg­ijedi A sr.ive dobogasálól. — Hej! ha itt maradhatnék — gondolta ma­gában — BÉRT so kiváiinék éu. Pedig er. A kivan- , Nága csakhamar BELELJ teedett. Esztike előszólította j édesapját és megkérte szépen, hogy fogadja BE a malomba, ne őbotoljoii tovább a ezegény lélek. Az ÖREG molnár DÖRMÖGÖTT ugyan egy kicsit, DE ; ..u.L: ii..v linirv ><i.iil;i SE lial ia. Mit. IOC ő KE/DENI a vasút nekünk kell és nekünk javunkri van, szóval kívánatos a Pápa-Süme| közötti létesítendő vasút kiépítése. Kérdjük mindezek utáu szeretettel Hogyan lehet ölbe tett kézzel nézni annak a tervnek a megvalósítását, bogy a vasutat esak Devecser és Sümeg kö zött építsék ki? Hogyan lebet némán tűrni, hogy Devecser, mely eleinte sem mit sem szavazott meg. utóbb pedig mikor már igen noszogatták, meg a/.za is fenyegették, hogy Somló vásárhelyei keresztül épitik a vonalat, megszavazd egy pár ezer koronát, egv oly csekély séget, a mi a vasúti „Moloch"-uak éppet egy fogára is kevés, hogy ez a Deve cser egyszerre vasúti végállomás les> Pápa rovására? Ám vádoljanak mim ket irigységgel, de az végtére még sincs rendén, hogy mi kaparjuk ki a süli gesztenyét mások számára! Végül pedig ínég feltesszük azt i kérdést is, hogy helyt állhat e az a; indokolás,mellyel az engedményét nj.dd szándékát megalapozza, hogy t. i. V'eszp rém vártnegye hozzájárulására nem szá mithat ? Miesoda következetlenség volm itz egy törvényhatóságtól, ha évtizedekei ít dívott szokásától eltérőleg éppen el lől a vasútvonaltól tagadná meg egy szersmindenkorra a szokásos kilomete renkinti (í(KHI koronát ? Hiszen meg meg tagadta, arról van tudomásunk, átndt ezzel az emberrel, akinek a nyelvét sem érti'.'Bi; L'leinte nehezen is ment a dolog, ugy kellett nek kézzel-iábbal mutogatni m'iideiit, hogy mit e«inál­ion Hogy a fránya vitte volua el a nyelvei | Ha­lem az erős akarat lassan-lassan legyőzte n nehéz, légeket, Néhány bet tulliva nem keltett inat inte jetni. elvégezte az uj legény magatol is a dolgát Sem esett se baj se kár semmibe. Jobb keze let tz öregnek, aki most mar legalabo liebe-korba ki liheulieite magát. Egv fél esztendő múlva már mégis értettél •g aast. Ugv ragadt a nyelvére a magyar >/ó nint az ingére a liszt. Vasárnap reggelenként inal nagyar köszöulésstd nyújtotta át Eszternek uz e 1 naradiiatatlan virágbokrétát és nem sokára már i einplombati is az ó buzgó hangja verette a féri lép ájtatos énekét. A lalnbeli leántok sem néztek rea mar olj ;őgösen, imnt az első hetekben. Egyik sem adoti ,'olna mar kosaiat a ^Kamasz muszkának.'' lgj :sufolták, mikor a laiul.a került. Nemis tudta ez inkáig inegboesalani nekik, mikor megértette. Mer iát mondhatnak nagvobb o-ntságot egy limitálni izo._'énv lengyelnek? Később azonban ez is elfetej ódott és ugv összeszokott a legénységgel is, minthi "gyiitt nőtt volna lel valamenyifikkel. Csak egvet eu-egy ellensége volt, biró urain fia. Pintér Báliét ti folyton ..ti legyeskedett az Eszti leánv mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom