Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-08-10

költségelőirányzatának ós zárszámadii sainak felülvizsgálata. Kzek a község előirányzatok és számadások eddig jó fórnál) csak számszakilag lettek felül vizsgálva; maga a megyei közgyüléi legtöbb esetben en bloc,, végzett a köz ségi számadásokkal, A jövőben a járás bizottságnak lesz a feladata a község számadásoknak behatóbb lelülvizágálása A járásbizottság tagjai ugyanis, ismer vén a körzetükbe tartozó községekuoí ügyeit, nemcsak érdeklődéssel \iseltet nének azok iránt, hanem közvetlen M pasztalataik alánján behatóbban is tud nák mérlegelni a községek igényeit éí szükségleteit." Tehát mégis történik valami ezen a téren. Nem sok. Csak egy terv. Ajá RÉSBIZOTTSÁG szervezése UGY

aü uiég nem lehet betetőzése a teljes reformnak, dc MINDENESETRE egy olyan fokozata ez az előrehaladásnak, amit örömmel kell I további fejlődés érdekében üdvözölni, Az időpontra vonatkozólag természetesen még nem lehetett nyilatkoznia az államtitkárnak és bizonyos, hogy jó néhány év MULTÁN lehet csak szó a törvény teljes keresztülviteléről. Egyelőre várjuk be a telje? konszolidáltságot, a nyugalmat, az üzletek rendes meneteléi, a pénzpiac MEGJAVULÁSÁT. Majd csak azután lehet szó a vármegye megrendszabályozásáról. Tisztes ipar. Városnak tahd között ma szép ünnepség folyik le. Amiről már hetekkel ezelöu mi is több izben en>litést tettünk s amiről fővárosi lapok, továbbá a megyebeli hetilapok ugyancsak ismételten megemlékeztek: a Pápai Kathoiikus Legényegylet há/.felavatása és zás/.lószentelése ma les/.. Dicséretükre legyen mondva, bárkinek az érdeme, de a zaszlószenteléssel kapcsolatos ünnepségek reklámozásához kitűnően értettek és ugyancsak nem sok nagyitás voltra abban, ha A belügyminiszter halála Nemsokára ezután nekem kellett a/, „újdondászt" helyettesítenem. A főszerkesztő cgvazerüeii kiteu lelt a szabadságra ment Korda Imre helyére, Ment is valahogy a munka, pedig akkor sok mellék: ivat tartóz 'tt még az újdonságok lőrovatáhot. Egy szép napon ilsT'.t szeptember '.». beróhat li izzani a főszerkesztő : — Olvasta-e • Pesti Napló estilapját? — Még ne in. — Hát nézze meg. l'enne van, hogy Knjnei Pal voll beltigyniiuin/ici iontói birtokán 5ngyilkoi int. Sseresten akárhonnen, ha a fold alól is ress* - tudős'tást. Krti: réaaletes tudósítást. Mindenfelé eleaalajtottam • segédcsapatokat, magam is lótottam-Uitottain az illetékes minisztériumokból, politikai kliibboklio/. rokonukhoz, ismerőaőkbóz: mind hiába. S.nki se tudott egy kukkot se. í'-iik a szoinoni tenvt magát tudták konstatálni, L •ütő Bont meg \ eben egy akkor csak keletkezőben lévő község volt, távíró állomás nélkül; oda tehát hiába fordultára volna. Hamm Bsp is betellik vala, míg va'asz megérkezett volna. Már-már elérkezett • lapzárás ideje, a többi szerkesztőségek •*> iu kaptak semmitéle ét tii• sí eigy ne,,, is adhattak. Kkknr nekiálltam és i \ abrupto kaeból Irtan egy részletes tudősiiast. Leírtam a sz il'.inak a iiereielezéset. a lioldogull Utolsó beszélgetését a házvezetőnővel, leírtam, miként rendezte iratait, az íróasztal melyik tiókjába helyezte végrendeletét., végre hogyan vánszorgott kimerülten a pamlaghoz, mily meghatottsággal búcsúzott el a* • . azt áilitanók, hogy országvilág szeme ma Pápára j van irányítva. Annyi azonban tény és valóság, hogy az egylet szervezetéből kifolyó két nevezetes tár"isadalmi tényező, a kathoiikus társadalom és az I iparosvilág, városunk összlakosságának e két. - számottevő rétege, melyet az ünneplő egyesü-íléthez annyi kötelék füz, annvira bele vau vonva [[az érdekeltségbe, hogy legkevésbbé sem szabad {csodálkoznunk a lefolytatandó ünnepségek szo|kottásai nagy méretein és a biztosra bejósol-1 iható óriási sikerén. Fényt, díszt és súlyt kölcsönöz egyébbkéut: a zászlóauyai tisztséget vállalt Esterházy Pálné | 'grófnő és a veszprémi piispokhelyett.es személyes' Ijelenléte és szereplése. E két méltóság körétisz-' tes intelligencia csoportosul, továbbá sziiiejava. az iparososztályuak s csak azután következik' maga az egyesület, melynek tagjai a inai napon j öröm mámorba n úsznak. Felületes bírálattal az események fölött 'hamarosan napirendre térhetnénk, do ha jóakaIróan és eltogulatlauul vesszük kezünkbe a tollat, 'lehetetlen, hogy ne szépet és ne jót írjunk az |abg 18 éves, de igen viharos múlttal rendelkező ! Pápai Kathoiikus Legényegyletről. Nincs meg két évtizede, 1895 május 96-áa voh. hogy Neger Ágost, most veszprémi kanonok az egyesületet megalakította. Beiügyminiszjterileg jósahagyott, dapasabályob szerint ólt (azóta a mai napig ezen egyesület, melynek törItéuete látszólag egyszerű és sablonos, a valóságj bau azonban változatos és jellegzetes, hogy abból Ibizony sok tanulságot vonhat le magának az, 'a ki akar. Nem szabad elfelejtenüuk, hogy azok az (alapelvek, melyek szerint a kath. legényegyletek felépültek és melyek szerint azok élnek, nem holmi gyorsgondoikozóknak szappanbuborékáé' ötletei hanem egy, korának a legnagyobb tehet-j ségei között is előkelő helyen állott világhírül filozófus és emberbarát lángelméjének a gyümölcsei. Nem nagy bangón kiabáló stréber, hanem J janibor gondolkozású bölcs agyában szülemlettek meg azok az irányelvek, melyek az egész világ kath. iparositjiiit vaio ak hivatva egy táborba vonni, hogy innét vehessék fel a küzdelmet az egész világrendet felforgatni akaró erőszakos s' Iépp azért veszedelmes ellenálamlattal, a szocialIdemokráciával szemben. A milyen messze vannak egymástól Kolping és Marx, oly távol állanak egymástól a kathoiikus legényegyletek és a demokraták. Tán egy oélt szolgálnak, hisz mindJfölött log«') női arcképtől s miiy gyorsan, miféle revolverrel végzett magával stl>. A hasálxM tudósítás óriási szenzációt kelteti, a viliig valamennyi lopjanak ruegtelegrafálták. A főszerkesztő nagyon me^ volt elégedve. Egy hét múlva megjelent egy hir ugyancsak ia Pesti Hírlap esti lepj bau. Azt akarta a világgal i í elhitetni, hogy Raj ser Pál a kertben, a körtefa alatt lőtte magát agyou. Persze senki se hederített rá. i El se hitték. Hiszen akkor ez az ügy már le volt tárgyalva s az én tudósításom alapján véglegesen I elintézve . . . Kossuth Lajos hires turini beszéde. Az 1889. párisi világkiállítás alkalmából ai í régi írók és művészek köre testületi kirándulást I i tervezeti, melynek Pái,s csak niellekeelja voll. A főcél Kossuth Lajos meglátogatása Turinban. Természetes ll igN i||. i, kita'tllllllasra lolliegese.il j... leutkezttk a magyarok. Nyolcrzáznegyvenöt emberrel indultunk utunk, két hosszu-hosszu vonalon. Utunk diadalul volt, I iriubau üuui pélyeaen foga-1 ' dott bennünket a varos, de a magyarokat, mindez csak mellékesen érdekelte. Mindenki lázán tiirelmetlcedtedeseel varia a Kossuthaál való láinaeláet llis/en alig volumk ötrii-hatan. akik szerencsések voltunk a via dei inillc i házban már több más alkalommal is tiszteleghetni. •árnap a Pő pultján elterülő óriási kiailitási • •-ai nokliaii nagy bankett volt Kos.-nlh tiszteletére. Ismétlődött a magyarok lelkesedése, rajongása, melv. Ivel a „szent öregei" korál vettek. Es a hivatalos tt ikos/.öiitü után felállott Kossuth és tartott egy kettő az iparosifjuság helyzetéuek a javítását célozza, de eszközeikben oly merően ellentétesek, hogy a közeledés, pláne találkozás lehetőségének már a gondolata is ki vau zárva. Vegyük mindezekhez, hogy még az ujabban keletkezett u. u. keresztény muukásegyesületek, a politikailag is izolált, másszőval különálló keresztényszocializmusnak a folyton erősbödő hajtásai minden hasonlatosságuk mellett is annyira elütnek a kath. legényegyletektől, mintha nem is test vérek, hanem riválisak volnának, előttünk áll a kép j egyedül vau a kath. legényegylet, magara vau hagyatva. Árvaságában küzdenie, szenvednie és tűrnie kell. A létléutai tás küzdelmei között elszenvedui azt a sok méltatlan mellőzést és eltűrni azt a sok gúnyt, mellyel untalau illetik. Hazafísága, vallásossága miatt szinte lesajnálják a mai világboldogitók, sőt még ennél ie szomorúbb, hogy minden hazafísága és vallásossága mellett meg akarják ölni. Nohát gúnyoljak ki, sajnálják le a kath. legényegyleteket a mint tetszik, de őket megölni, az igazán kár volna. Hiszen ha uem volnának ilyen kath legényegyletek, hát ma, most, tüstént és hirtelen teremteni kellene őket, mert soha nagyobb szükség nem volt arra mint korunkban, hogy ideálisabb és célravezetőbb gondolkodás uralkodjék az iparososztályban, hogy ne a széthúzás, hanem az összetartás, nem a nemzetellenes pogány, hanem hazafias vallásos érzés üssön tanyát az iparosok szivében, s ne politika, hanem társadalmi szükségletek irányítsák minden lépésüket. Lesz idő, mikor az általános kavarodásban, melynek folyamán a leges kártyavárak össze fognak omlani, erős szirtként egyedül a kathoiikus legényegyletek tudnak csak megállani s a jövendő fejlődéshez innét, fogják meríteni az anyagot. Ámde tegyük félre ma ezeket a sötét gondolatokat. A mai nap legyen az öröm napja. Üdvözöljük városunk falni között a vendégeket, nagyokat, kicsinyeket, elökelöeket és egyszerűeket egyaránt! Érezzék magukat köriinkbau jól, távozásukkor pedig vigyek magukkal innét a legszebb emlékeket! Isten áldja a tisztes ipart! Sz.— A vidéki sajtó feladata. Bámulatos, mily rohamos haladásnak indult a mult század második teléközel másfél óráig terjedő fenomenális beszédet. Mi újságírók körülfogtuk, hogy egy szavat se veszítsük el. Mindnyájan megcsináltuk a magunk jegyzeteit. Mikor a beszédnek vége volt, én, aki az Egyetértést képviseltem a kirándulásban, rohantam haza a szállodámon és nekifogtam a uagysrabásu beszéd leírásának Az első részt németül küldöttem a láviróliivatailia, de küldöncöm azzal hozta vissza, hogy a távirótisztck nem tudnak németül, szívesebben veszik, hu magyar nyelven küldöm n szöveget, mert igy legalább a szerkesztőségben sokban megköiinvebbül a munka. Délután négy órától este fél !>ig szakadatlan ügy elmés munkával feldolgoztam Kossuth beszédét közel ezer lira költséggel. Fel is adtain a távirőliivntalba, ahol különös kérelmemre sietve továbbították az öt telegrammra felosztott nagy beszédet. Sietnem kellelt ezzel a munkával, mert este 9 őráia volt kiii'uve a tutin; ("avoiir-páholy díszmunkája a magyar „testvérek" tiszteletére, melyen nekem is részt kellett veunein. Hajnali 4 órakor erős r.örgctés vert tol álmomból a Diiano-szállodabau. A távíróból jóit egy sürgős üzeuet, hogy egyik táviratnál egv lira éa m-i lany cculcsimőval kevesebbel fizettem, tehát tessék pótolni. Oda voltam és ast hitlem, hogv fáiadságos munkám kárbaviszett. távirataim egv ré-se ittmaradt és njságiró-kollégáiin lefőztek. Parisig nem láttam magyar lapot. Ott tudtam meg, hogy mind az öt táviratom, az akkoii nagy Egyetéétésbrn közel két koluiunányi terjedelemben megjeleat. Es hogy milyet szenzáció volt a Kossuth