Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-04-20

Nem lesz \IM nedves lakás! j&l lem lesz többé nedves pincze! " mert a „3ISEE" absolut vízhatlan szigetelő, lehetővé teszi mindennemű nedves és vizállásos helyiségek tökéletes szárazzá tételét. ..BIBErV-rel bármely kőműves végezhet szakszerű szigetelést. • RIRFR MÜVEK" Qfrüonolnpnnitnin „BIBER" megoldja a beton és vasbeton vizhatlanitási kérdését is. » Plptn ' wu ' El ^ (J)J )fDUoidrOSllO]a Prc3pe ^^ s ^^T KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. ket a SOK tanintézetek között különösen A leány­iskolák rendeznek. Valahogy meglátszik a rend­kívül gondos rendezés bizonyos tinotneizék, u gyengéd 1101 kezek sznue utolérhetetlen és MIN­denre, legkivált a külsőségekre kiható tigyelme, • legyen azután az ünnepély ilK ar allaun, akar felekezeti s legyen az akar apácák, akar világiak által rendezeti., az érdeklődök abban a biztos tudatban tódulnak a terembe, HOGY ott szép, érdekes és tartalmas, minden zavarólag ható hiányosságtól mentes előadást élvezhetnek végig. Így volt ez e bo lti-au este * pápai niter­nátusban. Bár az előadás a vidékről jött előkelő vendégekre, mint államtitkár, miniszteri tanácsos stb.-re való várakozás miatt a kitűzött időnél egy kis félórával később kezdődött, már jóval a kitűzött idő előtt megteltek a hatalma* és pa­zarul kivilágított díszterem széksorai \ árosunk intelligenciájával, mely már napokkal megelőző­leg sietett jegyváltás vagy előjegyzéssel helyet biztosítani magának. Örömmel állapítjuk MEG azt is, hogy a jelenvoltak között minden telekezet igen erősen volt képviselve, ami eklatáns bizo­nyíték amellett, hogy a ret. egyház ünnepe egy­szersmint Pápa városáé is volt. A hangverseny műsora lenyes VOLT. Meg­látszott rögtön, HOGY hozzáértők közös megálla­podásán szűrődött keresztül ÉS kizártnak tartjuk hogy a jelenvoltak közül csak egy egyén is bár­mely szam végig hallgatása ALATT ne talált volui kielégitö élvezetet. Maga A prológ, Di. Körös Endrének, aa intézet minden tekintetben rátermett, de 01 SZA­gos írói névvel is rendelkező igazgatójának reméli költeménye, mely A műsort bevezette, különösen abban A kifogástalan deklainálásban, MELLYEL Kér. T. előadta, MÁR eleve ünnepi hangulatba EJTEUT a közönséget. Gazdag zenei tartalom volt A? intézet egyik zenetanárának Kis. J.-nek ÉS egyik növeudekének, Maurer J.-NEK két zongorán elő­adott hosszú, nehéz, do szerzőjének, Katinak egyik legnevesebb müvében. Végtelenül kedves volt 9 növendékének .'J szólamn karéneke, NEM­különben öyimóthy A. gyönyörű szavalata. A> országszelte elismert zenepedagógus, Gáty Zoltán intézeti zenetanár is kiáltott a pódiumra és tinón; árnyalata, ezúttal nem csillogó teknikáva), hauen; mély érzéssel telitett hegt-düjátékával SZEREZTT meg egy ujabbal.de TÁN legkedvesebbel bahérait Végül pedig, mint piece resaistanca bemutattál egy káprázatos daljátékot,, a Hamupipőkét, Me­sés volt AZ előadás minden tekintetben. Szivet lelket, szemet, fület egyaránt kielégitö volt EZ Í darab, MERT A szereplők biztos játéka, csillogé jelmeze, bajos ÉNEKE, tündéries tánca A SBÓSZOROT értelmében óriási hatassál ragadta magával i jelenvoltakat. Lehetetlen, hogy a tündérjátéi, bemutatásáért minden EGYES jelenlevő keblében a rendezők ÉS előadók iránti kösaönetérzése ne támadt volna, mert el KELL ismerni, hogy sok idő, sok fáradság, sőt pénzbeli áldozat kellett, hogy EZT A NEIN éppen könnyű, BÁR hatásos daljátékot ilyen pazar kiállításban előadhattak. Felejthetetlen lesz az ünnepély mindnyá­junknak, kik ott voltunk. Legyen EZ jutalom ugy a tanári testületnek, mint a szereplő növendékek­nek, kik bizonyára nem sajnálják a fáradságot melyet ilyen mesés siker koronázott. Az opera rendezője Kutasy Mária tanárnő volt A fölolvasó-ünnep a dunántúli relorniátiu egyházkerület közgyűlése keretében FOLYT le. mely nz ünnepséget, összekapcsolta Czike Lajos főis­kolai gondnok ötvenéves lelkészi jubileumával JK kinek a nönevelö-intézet létesítése és kifejlesz­tése körül nagy érdemei vannak. A közgyűlésen melyen Pápa város egész intelligenciája is JELEN volt, Antal Gábor püspök ós Chernél Antal LEG­idősebb egyházmegyei gondnok, a ki az ÉDES­anyja betegsége miatt megjelenésében akadá­lyozott Tisza István gróf helyett, működött elnököltek. A közgvülés mindennekelött sajnálatát, fe­jezi ki Tisza István gróf tögonduok távollétén Fölavató beszédet, Antal püspök mondott, nag} ékeszólással fejtegetve a nönevelö loutosságát Rámutatott az áldozatokra, amiket a kerület e? uj iskolaért hozott és kegyeletesen emlékezett meg néhai László Józset lelkészről, ki HíO G*XJ koronás alapítványával az intézetet megterem­tette és végül üdvözölte a vallás­es közoktatás­ügyi kormány képviselőjét, Benedek államtitkait. Szűnni nem akaró ováció közepette emel­kedett Benedek államtitkai szólásra és a tanítónői képző-intézet kalturális hivatásáról mondott mag­vas beszédet, melyet a hallgatóság nagy tetszés­sel fogadott. Körös hűdre igazgató gondozásba VETTE az intézetet, a mivel a fölavatás ünnepe véget, ért. Következett a ('zike-juhileum A jubilánst a kerület nevében Antal püspök, a főiskola és a nönevelö-intézet részéről Beöthy Zsolt főiskolai világi gondnok, az esperesi kar részéről Nagy­Lajos, az egyházmegyei gondnokok nevében Cher­nél Antal, a főiskolai ifjúság nevében ünnepi ódával Szabó Imre, a nönevelö-intézet tanuló­nevében Bardossy Marwka üdvözölték. Antal püspök átadta a ktrül-t emléktárgyait: ütvös­müvü bibliát éa ezüst írókészletet. A jubiláns meghatottan, lendületes ékesszólással válaszolt az üdvözlésekre. ítélheti a tanítónőképző ebédlőjében dísz­ebéd VOLT. Délután Benedek Sándor államtitka:' meg­tekintette a nagyszerűen tölszerelt, hatalmas ud­varokkal Ós parkokkal rendelkező intézetet, mely­ről a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott. Az államtitkár látogatást, tett. a református töis­kolábau, a benedekrendi katolikus főgimnázium­ban és az állami tanítóképzőben is és fogadta a tanát i karok tisztelgését. Az államtitkár az esti vonattal utazott vissza a fővárosba. Méhészhangverseny. — 1913. ápr. 6 — Kissé elkésve számolok be arról a hangver­senyről, melyet a „Dunántúli Méhész-Egyesület 1 ' rendezett fenti napon Pápán, a Griff ben, Bár vé­letlen oko/.ta (a rákövetkező héten ugyanis sza­badságon voltam), de most -xintc nem IS sajná­lom, hogy igy történt,, mert személyes tapaszta­lataim mellett a közönség véleményét és három laptársunk kritikáját is ismerem. Könnyen azért, még sem megy a bírálat, mert jómagam is résstvettem a hangverseny ren­dezésében, la műsoron az én nevem IS szerepel, ha nem is mint, execntiv előadó, csak mint szerző,] mindazonáltal megkísérlem a tényleges állapotot megközelíteni. A V gére is hagyhattam volna ugyan, de mindjárt, az elején állapítom meg, hogy a hang­versenyen először is nagyon kevesen voltuk, u jeleuvoltak pedig bizonyos tekintetben csalódtak. Nem tudom okát adni sem egyiknek, sem másik­nak De nem is érteni miért voltak kevesen, azt sem, hogy miben csalódhattak? A mehészhang­versenynek utóvégre is az ujsag ingerével kel­lett volna hatnia, ilven még nem volt Pápán. Már pedig, ha Pápán minden egyóbb újság való­ságos lázba tudja ejteni a közönséget, ezen a címen ugyan megtelhetett volna ezúttal is aGritl­terem. Nem értein a csalódást sem. Hiszen nem világkömtról Papára tévedő művészek, vagy világ­hírre szert tett szerzők szerepeltek a műsoron. Voltaképpen nem is hangverseny akart, ez lenni, hanem a méhészetről bemutatandó, ismeretter­jesztő, vetített képekhez egy kis keret, lehetőleg méhecskékről szóló zene és énekszámok, melyek­ben ugyancsak szegény a zeneirodalom. A vetí­TETT képek is nem az Uránia, vagy más eféle in­bésmények által voltak bemutat and ók, hanem lel­kes méhészek által, kikben nem a tudás, nem a tárgy iránti előszeretet, hanem inkább a gyakor­lat, it. i. a felvételekben és vetítésben hiányzott, mert, hisz ebben amatőrök. Már pedig aki tanulni vágyik és nem pusztán élvezni, az bátran eljöhe­tett volna. Ne méltóztassanak félreérteni, do ki kell je­lentenem, hogy a magánvélemények sokkal őszin­tébbek voltak", mint a lapok kritikái. Egyetlenegy jelenvolt sem állította legalább, hogy valami rend­kívüli módou el lett volna ragadtatva a sikertől, ellenben az újságok, mintha összebeszéltek, volua, alaposan kidicser'.ék az előadást. Pataki bátyánk, iiz estély főrendezője, ki eiott egyesek elhadgat­ják véleményüket, de ki a lapok bírálata u'áu ítéli meg az erkölcsi sikert anyagi hiszen ugy sem volt , meg van elégedve és bár nehezen fogja ráadni a fajét, hogy valamikor Pápán megieiöé­;elje, boldog öntudat bau nyugszik babéraíu. Kny­nyit azért a tengernyi lelkesedésért es fárado­zásért, meg pénzáIdozatért, mit hozott, ugyan­csak megérdemelt, Igazan rosszleikü«ég volna ölem, ha magam emelném ki ebből a jóleső ér­tésből. He hát hogyan is folyt le a hangverseny? Fraueudienst Mariska énekelt — saját ton­gorakisérete mellett. Bátran, mint aki tul \au már az első lámpalázon énekelt és játszott még pedig sokkal jobban es szebben, mint kezdőtől várhatná aa ember. Végtére is most. készül, most tanul csak. Kz esti sikere biztató a jövőre. Egy költeményt, kellett elszavalnia azután Szabó Ede tanítójelöltnek. A költemény Pataki Béláé volt és tartalmat gondolatmenetével igen nagy hatást keltett volna, ám ie a szavalónak a költeményt elsősorban meg kellett volna tanulnia. Akadozással, bensUléssel a legszebb költemény is kárba vész. Krizmaiiits Klárika zongorajátéka kirepe­rálta az előbbi csorbát. <> is kívülről, de hibát­lanul produkálta magát. Nem művésznő, de az lehet, meit határozott tehetségnek mutatta be magát. Még a fellépés körüli külsőseteket kel­lett volna jobban bttartani. szóval ki<sé komo­lyabban, higgadtabban fellepni, leümi ós felkelni. Az a lázas, ideges sietség, kapkodás visszatetsző. Tán nem haragszik, hogy ezt. megemlítem, hisz volt tanárától elfogadhatja: valamikor majd meg fogja köszönni, mert hogv n-'in ez volt utolsó sze­replése arról szegül meg vagyok győződve és lesz idő, mikor a siker teljes es tökéletes lesz. Pataki Ödön monológjának egyik baja az volt, hogy nem s/.olt a méhről és nem azt adta elö, mit a műsor igért, a másik baja pedig. bőgj' az előadott monológnál sokkal ktilömbeb is van­nak a világon. Ha már ugy kell kierőszakolnia nevetést, az a nevetés mar ••Késztette az abszo­lút értéket. Szépen énekeltek a teológusok. A főiskolai énekkar mintegy ;{(> tagja Tóth zenetanár veze­tése mellett egy alkalmi szerzeményemet adta elő. Tudni kell, hogy az egyébként elég hosszú karéneket azon héf, elején kezdték kezdhették csak tanulni, mert elébb a kompozíció meg sem volt, de meg ők sem voltak Pápán. Nagy élte­ket kölcsönzött az előadásnak, hogy a szöveget szépen m»g lehetett érteni s hogv a költemény szövege magában véve is jó hatassál volt a hall­gatóra. (A méh U. i. tanácsot ad az embernek, hogv legyen munkás, békeszerető és hálas.'I Végül jöttek a vetített képek. Néhány kis gikszertől eltekintve szépen sikerültek ezek a ké­pek, nielvekhez magyarázó szöveget olvastak lel. Nagyrészt eredeti felvételek voltak ezek • mind­untalan találkoztunk Szemethy Gyula, bakony­iam.'isi tanító és Pataki Béla, méhésztanár foto­gráfiájával is s különösen utóbbit ily alkalommal lelkes ovációban is részesítették Legvégül pedig jött a táncmulatság. Azon már nem vettem vészt, de ugy ballom, hogy bár kevesen, de jól mulattak. Szentgyőrgyl Sándor. A nasLänhivatalnolcak szervezkBúBse. A nagy szociális átalakulás, amely az utóbbi évtizedben az egész művelt világban az összes néprétegeket meg­mozgatta, a bérmunkásoktól eljutott végre a művelt középosztály legkevésbbé független és leginkább lekötött remijé­hez, a magánhivatalnokokhoz is. Az utóbbi években Németországban és Ausztriában nagy agitáció indult meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom