Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-01-12

A temesvári kereskedelmi és iparkamarát illeti meg az elismerés azért, hogy a maga ille­tékességének a súlyával azok mellé állott, akik látni szeretnék, mint nyitnak meg a középisko­lák kapui a közgazdasági irányok előtt és mint törnek utat az itjtiság nevelésének alapvető té­nyezői között — a reális tanulmányok. A temes­vári iparkamaráé az érdem, amiért egyik ülésén határozattá emelte azt az indítványt, hogy föl­terjesztést intéz a közoktatásügyi miniszterhez, amelyben a közgazdaságnak a középiskolákban való tanítását javasolja. Az iparkamara ezáltal döntő érvényt szol­gáltatott azoknak az óhajoknak, amelyek a he­lyesen gougolkodó emberek egész légiójában élnek és a melyek mind a középiskolai oktatás­nak — az éle, a gazdasági fejlődés szellemében való — újjáalakítása elé irányultak. Fontos mo­mentumot latunk az iparkamara állásfoglalásában, mert beune a nagy területek viszonyait ellen­őrizni a nagy tömegek érdekét istápolni és egy jelentős országrészt materiális fejlődésében irányt­mutatni hivatott intézménynek a tapasztalatok sorozatából leszűrt meggyőződést véljük telfe­dezni. Lépéseket fog tenni a kamara javaslatának érvényesithetésére és alkalmasint eltaláltuk ezek­nek a lépéseknek az irányát, amikor ugy gon­doljuk, hogy a temesvári iparkamara az ország valamennyi kereskedelmi és iparkamaráját is fel fogja hívni hasonló álláspont elfoglalására. Es ha mindegyik iparkamara a maga országrészének kereskedelmi és ipari érdekeltségét ebben a meg­győződésben, ebben a határozatban egyesíti, amiben ne,, kételkedhetünk, mert a városokban, tehát a reális tudományok avatott területén, az iparos és kereskedő társadalom adja a lakosság adóbiró gerincét, akkor kell, hogy méltánylásra találjon a legfőbb forumok előtt is az a felfogás, amely a jövő nemzedék nevelésében az uj és a valósághoz, a jelenhez, az élethez közelebbiek vő rendszer életbeléptetését tartja — erőteljes hala­dásunk szempontjából — célravezetőnek. I Nem tagadható, hogy a középiskolai okta­tás reformja és közgazdasági ismeretekkel való kiszélesítése ma már egyik legelsörangu szük­sége és érdeke az országnak. Es tagadhatatlan, hogy az erőteljes gazdasági haladás utja telé csakis az terhelheti a nemzetet, ha az ifjúság gyakorlati nevelését életre hivjuk. A reális tu­dományok úttörése azonban korántsem jelentheti azt, hogy ezzel egyidejűleg megszűnnék a mult tisztelete és becsülése és hogy azoknak az esz­méknek a fontossága, amelyek idáig vezettek, veszítene súlyából és jeleutöségéböl. Es mind­azok, akik a közgazdasági irányok bevonulását sürgetik a középiskolai oktatásba, épen arra igyekeznek rámutatni, hogy az a tisztelet, amellyel itjuságaiik a mult, a történelem iránt adózik, kiegészítésére, sőt tokozásra szolgál. A gazdasági haladás törtéuelmének tiszte­lete az. amelynek utat kell nyitni a tudás csar­nokában. Azoknak az eszméknek a fontosságá­val, melyek a békés munkásságot irányították, kell, hogy mélyebbé, tartalmasabbá tegyék az ifjúságnak a múltba való visazaemlékezését. A közgazdasági irányok bevonulása az oktatásban nem csorbit. a történelem megbecsülésén, hanem tiszteletet követel mindazok számára, akik a nemzet fejlődésén serényen munkálkodnak. Kellő megértéshez vezethet csak a reális tudományok úttörése a történelem szempontjá­ból és arra a magaslatra, amelyen a jövő nem­zedék szélesebb látókörrel és biztosabban keres­heti föl a boldogulás útját. Bizony László. Bál igen sok mondani valónk volna, külö­uöseu azok után. hogy a Pápa és Vidéke p, lap­társunk olyan élesen nekünk rontott, hogy kü­lönösen a zsidórabbira, meg a felelős szerkesztő vallására és egyébb dolgaira is kitért, s hogy általában olyan különös előszeretettel és ha nem is éppen gyengéd, de annál következetesebb fi­gyelemmel kiséri minden sorunkat, ezúttal még elhallgatjuk véleményünket. Ráérünk választás után is beszélni, ha éppen szükségesnek találjuk. Most egyébb dolgok közlését sokkal fonto­sabbnak tartjuk. Nevezetesen figyelmébe ajánljuk a hitközség minden szivazópolgárának, hogy szavazati jogosultságának a megállapítása után holnap, azaz január 1,'3-án reggel X órától este 8 óráig a belvárosi r. k. fiúiskolában leszavazhat az újonnan választandó iskolaszékre. (A szava­vazatszedés, illetve szavazás rz ebéd idejére fel lesz függesztve.) Miután pedig a sza­vazati jogosultságra nézve a püspöki kar által elfogadott s érvénybe lépett uj rendelkezések az eddigi gyakorlat, felfogás és szokástól merően eltérnek, fontos annak a megállapítása, hogy a névsor karácsony előtt az alsóvárosi iskolában ki volt téve közszemlére, de ellene telebbezés nem adatott be. Megszűnik ezúttal az a gyakor­lat is. hogy azok, kik hitközségi adó fizetése alól tel vaunak mentve., nem választhatnak, nem is választhatók. Vagyis ezentúl papok, igy pl. a káplán, karnagy, gouduok stb. szavazhatnak. iA tanítók azonban nem. mert úgyis küldenek két tagot a saját kebelökböl az iskolaszékbe). Egyelni kell arra is, hogy a szavazólap helyesen legyen kiállítva, mert ha azon akár több, akár kevesebb név szerepel, minta mennyiről kell kiállítva len­nie, az elnöklő plébános által visszautasítandó, s illetve megsemmisítendő. Megbízásból is szavazhatni, de a megbízás csak bizonyos esetekben adható és választás előtti napon, tehát ma a plébánián bemuta­tandó. Eléggé élénknek ígérkezik a választás le­folyása, inert miül eddig? tan soha, meglehetős élénk érdeklődéssel viseltettek a hitközségi tagok a választási mozgalom iránt. így több helyen népes értekezleteket tartottak, melyeken jelöle­sek is történtek. Általában az a lá'szat, hogy békés egyetértéssel olyan iskolaszéket fognak választani, a minő a hitközségnek megfelel, vagyis megtelelő arányban lesz képviselve a hit­községi tagok minden rétege. Ami >ar az u. n. uriosztálytól általában m-g most sem várják az eddiginél fokozottabb érdeklődést, egyes körök­ben (itt nem társaskört, hanem osztályt, hiva­talt értünk 1 mégis megmozdultak. Sokkal nagyobb s a választást erősen befolyásoló mozgalmat in­dítottak meg az iparosok, kik számbeli túlsú­lyuk arányában nem lettek jelölve. Mindenesetre kívánatos, hogy bármint üssön is ki a választás. íitáuua a kedélyek ismét le­csendesedjenek, mert csak igy várhatják el az uj hitközségi elöljáróságtól, hogy a hitközség javát szolgálja. Végül megjegyezzük, hogy a plébániahiva­taltól nyert értesítés szerint, ina a plébániatemp­lomban a szentbeszédet tartó lelkész a tudniva­lókat ki fogja hirdetni a szószékről. VEGYES HÍREK. Választás előtt. A pápai r. k. hitközségi választás, mint arról már régebben és többszörösen megemlékez­tünk — holnap, január 13-án losz. — A Pápai Takarékpénztár r. t. éltessiti ugy e régi. mint uj részvénye­seit, hogy 19.18, január hó lb-tól kez­dődóleg az „Ideiglenes részvényjegyek" végleges részvényekre lesznek becse­rélve és azok Utátl Kl l!ll2. «leeeinber Bl-ig járó kamat is folyósítva lesz. Ugy­szintén ezen naptól kezdóilóleg a régi részvények nj részvényeké cseréltet­nek be. — Küzdelem az alkohol ellen Mult év április hó 21-én a helybeli munkásbiztositó pénztár népgyűlést tartott a korcsmák és páliu­kamérések vasárnapi zárvatartása érdekében. A népgyűlés határozatát városuuk orszgy. képvise­lője, dr. Antal Géza utján megküldötték a kép­viselőháznak s az illetékes minisztériumoknak. E tárgyban Beöthy László keresk. miniszter a kö­vetkező levelet intézte dr. Antal Gézához: Budapest, 1912. dec. 28. Tisztelt Barátom ! A Pipán 11)12. évi április hó 21-én tartott népgyűlés a többi között azt is el­határozta, hogy a szeszes italok vasár- é< ünnepnapokon való kimérésének rendeleti utou leendő eltiltását kérelmezi. E népgyűlés határozata iránt tanúsított­érdeklődésedre közlöm, hogy e kérelemmel az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi NHL t-e. folyamatban levő revíziója során az összes, e részben ligyelembe vehető érdekek mérlegelésével foglalkozni fogok. Szives üdvözlettel igaz hived: Beöthy László s. k. Itt említjük meg, hogy január hó 15-én, szerdán este V 2 7 óraknr dr. Kovácsics Sándor téthi járásorvos az evang. gyülekezet nagy ta­nácstermében igen érdekesnek ígérkező előadást fog tartani az alkohol káros, pusztító, nemzet­rontó hatásáról. A felolvasásra ezennel felhívjuk lapunk olvasóinak figyelmét. — A kir. tábla szaktanácsai. A győri kir. ítélőtábla szaktanácsait az HUH. évre a kö­vetkezőkben osztották be: Közpolgári és úrbéri tanács: Elnök: Dr. Hódossy Eajos kir. ítélőtáblai elnök Birák : Kun Sándor, líác Lajos, Haunig Alajos. Jegyzők : Galló István jbiró, dr. Schannen Alajos jbiró. Közpolgári, váltó, keresk. és csödjogi tanács: Elnök: Jalsovitzky Lajos kir. ítélőtáblai tanács­elnök. Birák: Kiss Gábor, Nagy líéza, Proszt János, Szirmay Béla, dr. ltédly Sándor. Jegy­zők: dr. Schannen Alajos jbiró, Makláry Dániel j"«yzö. Felülvizsgálati tanács. Elnök: dr. HódoMjr Lajos elnök, elnökhelyettes Jalsovitzky Lajos t. elnök. Birák: Kun Sándor. Nagy Géza, Itácz Lajos, Proszt dános, Szirinay Bela, lianuig Alajos, dr. líódly Sándor. Tanácsjegyzök: Gallo István jbiró, dr. Schanneu Alajos jbiró, Makláry Dániel jegyző. Büntető tanács : Elnök : Jalsovitzky Lajos kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Plukovieh János, dr. Üerö Antal. dr. Fei.htinger Ernő, ThirringBéla TtnáosjagJIMűk : Fülöp Jenő jegyző, dr. Heller Erik jegyző. Elnöki tanács: Elnök: dr. Hódossy Lajos elnök. Itendes tagok : Jalsovitzky Eajos. Kiss Gábor, Kun Sándor, Nagy (téza. Póttag >k: riu­kovich János, dr. (terö Antal. Jegyző : az elnöki titkár. Telekkönyvi vizsgabizottság: Elnök: Jal­sovitzky L?jos kir. ítélőtáblai tanácselnök, he­lyetesse Kiss (íábor ctiriai bíró. Rendes tagja: Szirmay Béla. Póttagok : Proszt János, Hanuig Alajos. Jegyző: Makláry Dániel jegyző. Dijnoki ügyekben eljáró bizottság: Elnök : Jalsovitzky Lajos t. elnök. Itendes tagok: Piu­kovich János, dr. Gerö Antal. Póttagok: Thir­ring Béla dr. Kédly Sándor. Felülvizsgálati tanácsjegyző: Plihál Dezső s. hivatali főigazgató, helyetesse (íalló István já­rásbiró. A polgári tanácsok minden héten, rend­szerint héttőn kezdik s folytatólag tartják ülé­seiket. A sommás felülvizsgálati tanács napjai: hétfő, kedd es szerda, a büntető lelebbviteii fötárgyalások át tanai süM*ek napjai: kedd és szerda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom