Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-10-27

XXXIX. évfolyam. Pápa, 1912. október 27. 43. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal . Goldl.org Oy.

.la | apirkereakedése, h'ő-tér 'j:;-ik szám. Telefcii 112 szára. A szerkesztésért felelős lap tulajdonsa: GOLDBERG GYULA.. RlSflzetétwk és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre 1- kor., félévre ti k., iie/yedévr-> :i Nyilt-'.ér sorunk-ut t'i fillér. — K/yos <«áu ár* :!U fül — özvegy Rosenthal Mórnénak. A Pápai Leányegyesiilel nemrég elbúcsúzott özvegy Rosenthaluétől, voll elnökétől, ki a napokban elhagyja városunkat. Igazán háládatlanok volnánk e nő irányában, ha most, midőn dicsőségesen befutott 40 éves pályájának célját, elérte s a piheuésnek az ideje következik, csak ugy szó nélkül hagy nők mindazt, mit városunk szellemi és anyagi ügyeinek előmozdításában tett. Hiszen a leátiyegyesiiletnek is nemcsak elnöke volt,hanem mindene: lelke ós éltetője. A tagoknak nem elöljárója, hanem testvére, anyja volt, ki ha kelleti feddett, dorgált, de mindig oktatva, nevelve és tanítva, és ki, ha arra alap volt, dicsért és elismert mindent nyájasan, szívből, de oly mértékben, hogy a megdicsértnek ne legyen módjában elbizakodni. Micsoda nagy vonások ezek egy vezetőszerepben ! Az élet tapasztalatain leszürődött pedagógiai aranyszabályok, a neveléstan legsarkolatosabb igazságai és tételei! El tudjuk képzelni, hogy e nő a kis gyermekek nevelése körül milyen intézmény az associatio-idearum, a képzeteik társulásának törvénye alapján egyszerre jiu eszünkbe. Méltóbb emléket nem alkothatnak sem márványtáblák", sem obeliszkek, mint a milyent saját magának állított Rosenthalné a népkonyhával. Mig,' az obeliszkok ki vannak téve háládatlan vagy rossz érzésű emberek esetleges lekicsinylésének, addig a szóban forgó jótékony intézmény őrükké élő hirdetője és áldója lesz alapitója szívbeli nagyságának. A humanizmus erénye, sajnos nem minőén embert őiszit. Ha csak ugy nem, hogy sokan azt hiszik, ha abból a sok földi jóból, mit a sors iilükbe hullatott, másnak is juttatnak, de ugy ám, hogy az minden helyi lapban pontosan nyugtázva legyen, akkor ők már jótékonyságot gyakoroltak. Semmiből is lehet jótékonyságot _y.-.kni.'.hő. lő van RoSWifhahió. ú nein az anyagot adta, ő a lelket. De milyen lelket! Lelket, mely teremt,lelket, mely éltet. Ezek a gondolatok tolulnak előtérbe akkor, midőn özvegy Rosenthal Móniétól kell bucsut vennünk. Tollúnkat abban a tudatban tesszük le, hogy leróttuk tartozásunkat oly formáHm. XrfidLÓXX. — A „Pápai La ím k" eredeti tárcája.— Irta : Lederer Mor. (Az 1912. év szeptember havában Olaszhonban tett tanulmányútról.) Az olasz Velencének liájos és romantikus kirándulóhelye a Lidó. Ezen szó magyar értelme: tengerpart. Tulajdonképcn földnyelv, mely a tengert és a lagtitiákat ketté osztja. Venosin köztársasági ünnepélyeit a Lidiin ünnepelte és az ily üuneoekről azt szoktak mondani, hogy ez az eljegyzés a tengerrel. A sok nép szép ünnepi ruiiálian ;ihitattál hallgatta az Ünnepi istentiszteleten szereplő szónokokat ~ ezután következett a világraszóló dinom-dánon.. Majd a sok nép táncraperdült, as idősebbek eiteráztak — hárfáztak én énekeltek — a másik része pedig ének-zeneszótól kisérve a gondolákba szállt és ujry jártak -- a tengett. Kontos és általánosan ünnepelt nagy uap volt az ..égbetiienés napja." Ezen egy ünnep nz. melyei még évente július haváliati megünnepel Velence a Lidiin. De nem a tradíció — hanem inkább a küllőidről nagy számban odnseregh'í néptől húzott haszon kedveért. Ilyenkor a hajóstársaságtól indított külön járatok szazával öntik a világ minden részéből a kíváncsiakat én tanulnivágyőkat. Az ünnepélyt — tekintve az anyagiakat — meg is ismétlik és kedvezőtlen idő esetén Velencében tartják meg azokat. Lidó most folyton terjeszkedik, épül a szárazföld felé és fekvésénél, épületeinél fogva, • olyan romaatiktll — mint a iöbbi szép és látogatott tengeri fürdő. A szép, modern szállodákban, a remekül és kényelmesen berendezett villákban a legkényesebb mágnásvilág is minden tekintetben kielégítést nyer. Ott persze az árak is mágnásokhoz vannak szabva — igen magasak. A nyaralók nagyrésze Velencében lakik és onnét járnak ki naponta a Lidóia. Az összeköttetés persze igen jó és kellemes — no meg olcsó is. Több vállalat tart fenn közlekedést és a konkurencia szüli az olcsó árt. Így pl. az egyik vállalat — melynek omnibuszhajója iiii

ii'I• • 11 4;') percben fordul Veience és Lidó közt — 30 fillérért (80 centisimi) ide-odaviszi n kirándulót. Ezen hajójegy mellett van még egyszeri fürdésre szóló lürdőjegy és fürdőrnbaszelvény — mellyel a tengeri fürdőben megfürödhetni. A fürdő igen célszerűen van épitve. A tengerparttól 20-150 méternyire vannak a fürdőházikók, melyektől a partig jö meleg homok van — melyben igen kellemes homok — és népfürdőket lehet venni. A tengerből kiálló 1-2 méteres sziklákra, a homokban „kifürdött" ráfekszik és a csapkodó hullámok meleg (24-2.) fokos' vissel locsolják a vendéget. Ezt tala'ja mindenki kellemesnek és egészségesnek. Itt ismertem meg az olasz nép egy faját — mely visszaemlékeztetett a magyar pákászra — vagyis esak a volt pákászra. Hisz ő is már kiveszett — már kevesen emlékeznek rá. De ép ugy mint Hermann Ottó nagy tudósunk leírta a pákász életét — tengődését, szinte viszontláthatjuk itt vesződségében a kenyérkereső olasz képében, ki kagylókat, rákot szed a mélységből. A tengermellékén persze olcsó is a szép tekervéuyü, természetes szinti és hangosan bugó kagyló. — Akad is vevő bőven — hisz kagyló nélkül senkiseui jön haza. Keserves — de szép, nagy jövedelmet biztosit ezen kagylójövedelem az olasznak — ki ezen utón szedi „Kenyerét" a tengerből. A halászbárkák is sürün kerülik egymást. A legnagyobb szél, vihar nem tartja őket vissza, hogy ne járják körül a kitűzött teraiut. Gyakran szinte azt látjuk, hogy a hangos tenger egész erejével leakarja rázni a hátán bátran vitorlázó halászokat — de ők bátorsággal legyőzik azt és eloszlatják a hajóról tekintő utas félelmét és abbeli aggodalmát, hogy az életével játszó halász elbukik a tengerrel való háborúban. Ami az iden sajnos gyakori is volt. A halászat kétféle módon történik : vagy ugy mint a dunai halászoknál hálóval, vagy pedig halásziéiraval. A dunai halászat ismeretes lévén, inkább a Reggelizés előtt félpohár Schmidhauop-féle hasznalata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszoruiasban szenvedőknek. Kapható Pápa A/, elrontott -vom rot •-'•:{ ma alatt teljesen rend In- hozZA Kis üveg 40 fillér mmmmmmmmummm Nagy üveg 60 fii. és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. Igmándi keserűvíz i finomra csiszolt pszikologiai tapintattal élt, midőn már a felnőttek nevelésénél is gondosan került mindent, mit az ő lélektani éleslátása ugy bírált el, hogy vagy egyik vagy másik oldalon túllő a I célon és nem használ, csak árt. E sorok írójának egy alkalommal, egy szereplést; után, mindőn humoros előadásával a hallgatókat több ízben mosolyra késztette, nyilvánosan azt mondotta, „az emberiség legnagyobb jótevője az. ki mosolyt csal arcára, Ön pedig az összes jelenvoltakat állandó mosolygásra bírta, köszönöm ezt önnek!" Mennyi jóérzés e néhány szóban ! Mily fényes jutalom néhány percnyi fáradságért ! Rosenthalné pápai működése azonban nemesak a nevelésben és tanításban, j nemcsak a leány egy létben és iskolábau I merült ki. hamun a társadalmi téren, s különösen a szegéuyügy, a jótékonyság mezején virágzóit teljes pompájában. A 'teljes lelkinagysag ott mutatkozik a maga jigaz világításában, hol a rugók, az inspirációk, az érzések titkos rejtekhelyéből, mélyén a sziv fenekének intézik az ügyet, gyakorolják a jótékonyságot. Az izraelita néphonyha létesülése, annak gyarapodása, lejlődése, áldásos működése Rosenthalné nevével oly szoros összefüggésben áll, hogy e név és ez