Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-04-21

XXXIX. évfolyam. Pápa. 1912. április 21. 16. szám, PA PA I L A POK Pápa város hatóságiinak es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Hegjelenik minden v a s á r n n p. Szerkesztőse^ és kiadóhivatal GoldlieiK Gyula papirkereskedése, Kfl-tér L'.'t-ik szám. Hirdetéseket egyezség mt felvesz a kiaUóhivutal. A sztrki - lésért telel"* liintuliíjdoiios: GOLDBERG GYULA. Kl.'flzei.'-si'k é« hirdetési dijak a )a;> kiad'iliivat«!4,!cz iliidetidők. A lap ara: egész évre 12 kor., félévre »í k., negyedévre ! Nvilt-tér soronként V> lillér. — Egyen szám ara •'•> Iii;TÄRCÄ» Egy pillanat. Áprilisi tél. Azt a «>k zöld tavaszi verser. amit az idén összeir'atn. ma tiszta szivból megutáltam. Az április vad *z.-|.- kerget. s mit tagadjam, l>". 111 nyíltan: fogain vacog s ludhörös hátain. Peilig oly j«i volt rem nykedni. sütkérezni a nap melegbe, s nézni, min' ;\ t.tlv rügyeznek. S e snk jóitól im nem lett semmi, havas esö csapkod most szembe, s befellegzett a kikeletnek. Tavasz nem is \ 'lt 'alán az idén. és hogy éreztem már a ni>[i hevét, ugy hiszem ez csak bűbájos állom. I'e nem, nem. még:- < -id. '-védek én, hisz hantin volt egy csöpp tavasz se méj hogy nincs akkor már télikabátom?! Camill. — A V ii ni |. ;i i. n k" •• r e d e I i t A r .- a • a. — 1 Irta : Fcnye-; Samu. Magda befejezte a toalettjét, még egy s/ál krizantéméi tűz ,1 hajába és nieliet az. esküvőre a pap ele. Pedig in ír másféléves asszony, de az. egyházi esküvői esak ma tartják. Milyen változás a rövid i |."i aiatt. Másfél évvel ezelőtt a poklát Imzta ebbe i a házba és ma — tele \uu illattal a levegő, valami I jobb jövő megrendít hetetlen bizalmával a lelke. A pokol pedig elleniéivé. \ ajjoll igazán el van-e leniéivé'.' Klteiin-theti-e az ember n poklái egyáltalán? .Von igen meri nagyon kutatni, Itouoolni ezt a dolgot, őszintén megvallva, a lelkébe i- alig mer tekinteni. Elhiteti magával. hogy eltemette a multat és minek zavarjon tél halottakat a megsemmisülésből. Mai lelkével képteli n i- megérteni, 11.• LT>" kerüllieteti i, ali,ni a pokolim. A szegénység? Hál nem erősebb ö. semhitgv a szegénység megej hesse? \ agy a szerelem? Hiszen soha sem szerette azl az embert. Voltaképp nem is szentelt senkit akkui ' meg, csuk must. e másfél év alatt tanulta meg. Hiszen szegény volt, as iga/.. Kegyeletnkenyeret evett annál a gonosz, zséiubes asszonynál. Mert Gáspár - a rokona iiuig.i is esak a feleségén élősködött. O tehát az é|o«ditiek vili az él ;

s,|ije. De megkereste, legalább megérdemelte azt a kegyeleiukenveret. Azt i beteg, /.ette" - ásni ínyt, akit u beifgsége nyoin ii'i'kk.i tett, éveken ,if, I i nem is szeretettel, de annál nagy >Mi óntél ildoi -»al ápolta. Ks nein kapott érte, •» ik gyötrelmet. V/. örökös féltésével k'nozta, üldözte, J íjt.igatta, jr al pirította. Azzal a félzüllött Gáspárra ' Nem ." iz embert nem szerette volna, lia azégye''iii léi!: !••»i volna. Ks mégis karjai közé esett. N- 11 mege|ter.ték. í tuaga szinte öntudatosau link • éi.p ennek ti félziillötl embernek a karjaiba. De miért, ha nem szerette? I'.dá;i talán mert az a gonosz, iieteg '.«»/. m •. re .i/i...I gvanu-itotta. amit el nem követett . . Ki tudná azt megmondani. Kgy»zei - k ki Iveno lett, akaratlanul, szinte vletleiiii', • .argás Inján, eeak inert tudta, hogy a :i Ti oltliaiai .n'il vágvili rá és az asszony ! . . . Nem volt gyönyörűség inján az a véletlen, előre nem látott, vágv nem készítette ./leién — lii»z olvuu halst éi/.ot a í«.i rl ir.int, aki éltben .1 gyönyörben részesítette, hogy a kezét tsókolta meg — .|

A a szivének nem volt része benne, még abliau :i pere lien sem szerette, egy aounyet sem ejtett volna érte, ha ott a karjaihuu, a gyny >r oiaja után meghal. . Huszonnégyével lett anélkül, Imgv az életReggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Hasznalata vaiotíi aldas gyomorbajosoknak, szeks zorulastian szenvedőknek. Kapható Pápa és keserűvíz 1/ elrontott írj ónról -J-:tóraalatl 1.1ji'M'it reiitlhehozza Kis iiveq tOfiher Nígy üveg 60 fül. vidékén minden gyógyszertárban és jobb niszerüzlßthen. 1 (

> A kisgazdák irányítása. A kisgazdák az emelkedő közterhek és igényei fokozása által nem is ugy gazdálkodik, mint apáitól lattá. Már pedig megfelelő gazdasági eszközök nélkül silány igavonókkal a földet jól megmunkálni nem lehel ; a gondosan meg nem tisztított vetőmag gazt terem : csekély szánni marhaállomány után u i'»; 1 dekből kivont táperő nem pótolható. Nem vádként hozzuk fel ezeket a kisgazdák ellen, csupán rámutatunk ezen jelenségekre és hozzátesszük, miszerint természetesnek találjuk, hogy a kisbirtokon való gazdálkodás belterjesebb irányban nem fejlődött. Természetesnek találjuk, mert a kisgazda nem igefr olvas szaklapok.tt. szakkönyveket, melyekből a gazdálkodás fejlesztéséről tudomást szerezhetne, nem látogat kiállításokat, nem hallgat felolvasásokat, melyekből ismeretei! gyarapithatuá, nem tagja egyesületeknek, melyek a kisgazda gazdálkodás';'...! «V •it?;..?kHrftir«-zit^tíTrh foglalkoznak és végül : nincs olyan szervezet, mely a kisgazda irányításával foglalkozik, s a i'"'kének a gazdaságba való jövedelmező befektetése megtanítaná. Az illetékes körök már sokai tettek u múltban a kisgazdák érdekében. Füldmives iskolákat, baromfi-tenyésztési kiképző iskolákat állítottak fel. mintha ez nem lett volna elég. tovább mentek. Minta-paraszt gazdaságokat szerveztek és az állattenyésztési, tejgazdasági. 8ZŐlőszeti felügyelőségnek mind olyan intézmények, melyeknek hivatása, rendeltetése a kisgazda gazdálkodásának fejlesztése. I >e a füldmives iskolákból kikerülők nagy része a nagyobb gazdaságokban igyekszik szolgálatot keresni és ismereteit nem hasznosítja a saját gazdaságában a köz javára. Gondoskodni keltene tehát olyan szervezetről, mely :i helyi érdekekből kiiolyőlag kizárólag a helyi gazdasági ügyekkel foglalkozzék, mely a gazdákat egy érdekcsoportba tömörítse és a gazdálkodás fejlesztésére éppen u tömörülésben rejlő anyagi, értelmi és erkölcsi erővel közreműködjék. A falusi gazdakörvezetői a faluból kerülnek ki és igy hiányozni fog a szellemi képesség a vezetésre és a gyakorlati irátív hYtsr.i. ]•'/.'. •fí.'piiat'rioic T

l

rre"^leletül. Kz nem áll. Szervezzünk csak falusi gazdaköröket. Feladatuk ezeknek, hogy fokozzák a gazdák szakértelmét, gazdálkodásukat fejlesszék! Mindenekelőtt igyekezzünk a kisgazdákat falusi gazdakörbe csoportosítani, fejisiik ki előttük a tömörülésben rejlő erőt. s győzzük meg őket, hogy anyagi boldogulásukat egymás kölcsönös támogatásával sikeresebben mozdíthatják elő. A mezei munka szünetelése alatt tartson léi a gazdakör alkalmas helyiséget, járasson földmivesekuek való szaklapokat, szerezzen be hasznos olvasni valókat és nyújtson alkalmat arra. hogy a gazdák tz olvasottak lelett eszméiket kicserélhessék. Igyekezzék a gazdákat téli foglalkozásra buzdítani, keresse és jelölje meg annak irányát és fejlessze azt. A hol az iparnak csirái, ha mégoly jelentéktelennek is látszik azon házi ipar, igyekezzék azt a gazdakör fejleszteni és a házi ipar termékeinek keressen helybeu, vagy vidéken elhelyezést. Foglalkozzék a vezetőség a lakosság gazdálkodási rendszerével, annak hátrányaival; jelölje meg a javítandók it. figyelje, bogy a szomszédos község* k gazdálkodását, annak általános erdinétiyeit, a jót igyekezzék a helyi viszonyokhoz képes! meghonosítani a rosszra miül intő példára rámutatni : l'oglaltoizzrHr n-"-TTé^r*Vr^,iíir^gi HrrMdgtrl 15 I gátló szokásaival, mutasson rá általánosságban annak következményeire es igyekezzék a bajokat egyesült erővel >rvosolui. Szerezzen be baromfiakat, mozdítsa elő a baromtenyésztést : léjlesze a niarhatenyésztést és igyekezzék i ni ii vegyes uiariiaállományt nemesebb fájtukkal felcserélni és buzdítsa a gaz-