Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-03-17

csodadoktoroknak megvan ugyanis az az enyhítő körülmény és az az elfogadható és erkölcsihez hasonló alapjuk, mint a spiriüziimsiiak, hogy éppen ugy hisznek önmaguknak, mint ahogyan nem jelenik meg az idézett szellem semmi áron ha csak egyetlen egy hitetlen ember ül is ott a saance áhitatosai között. Es ebben nemcsak szubjektív igazság, hanem objektív valóság is rejlik. Az embertársa lelkén csak az tud úrra lenni, aki a maga tudásában és erejében vakon hisz. Ez a titka az agitátorok képessegeinek és a iiépaaónokok hatásának is és ez a titka a csodadoktorok csodatevő erejének is. Tulajdonképen eddig tehát becsületesek is ezek a csodadoktorok. A másik működési feltétel azonban rosszhiszeműségen alapszik. Ez pedig a külső motívumok csoportosítása. Néha a természet is segíti őket azzal, hogy fekete szakállal, hajjal és szúró szemmel „áldja" meg a csodadoktort, de szobájuk, „műtermük'

4 berendezése már egyenesen rosszhiszemű. A magyar csodadoktorok pedig felhasználják a jó és rosszhiszeműség minden eszközét működésükhöz. És az a tény, hogy ezek az emberek itt nálunk működnek és működhetnek, nagyon szomorú világot vet ránk. És talán nagyon szomorú hatással lesznek. De az ö hatásuk nem olyan nyilvános és hamar mutatkozó, mint a népszóuokok, demagógok, agitátorok hatása. A csodadoktorok mételye csak néhány év múlva íog mutatkozni, vagy talán soha se fog nyilvánosságra kerülni, csak az egészségi statisztika romlása, az oláh tálukból az orvos kiverése fogja mutatni, hogy a lelkekben történt valami, megmozdult valami, vagy talán fel is iordult egy egész generációnak a gondolkodása a testi épségről. Hogy a csodadoktorok valóban tudtakecsodát is csinálni, azt nem hisszük. Ez egyiktől azt mondják, hogy egy asszonyt, aki három évig szenvedett vesegyulladásban és egyenesen a budapesti klinika boncolóasztaláról ugrott le, hogy Kanizsára meneküljön, és gyógyulást keressen, meggyógyította volna, azt merjük tagadásba venni. És aki ezt el is hiszi, azt már nagyon furcsa epitetonnal diszitenök tel. Hogy egy másik csodadoktor annak idején megjövendölte látnoki tehetségével, hogy a Kereskedelmi Bank egyik sikkaszti.ja liauer-Bajor Lajos Amerika telé menekül, az nem kívánja a csodadoktorságot, de annál inkább hat az alsórangu népnél. Mindezek nagyon szomorú eredménnyel járhatnának. Tudjuk, hogy a magyar törvény szerint . Nem azért, iiogy el ne szökjem. Erre ugyan nem lett volna erőm. No, de jöttek a brassói népek. Látták, hogy huszár vagyok. Csúfoltak Bem-kutyának, Kossuthkutyának kiöltögették a nyelvüket; akadt köztük császári katona is, az szembeköpött. En a kardomat a meglevő kicsiny erőmmel szorítottam, de haj, annyi erőm már nem volt, hogy a kardomat felemelhettem volna. Tűrtem, mint Krisztus urunk a zsidók csúfolódáaát. Egyezer eaak a nsgy sárga ház kapuján kilép egy kozák ezredes. Ölee ember volt, nagy kék szeme volt. Meghallja, hogy Bem- ée Koetuth-kutyának csúfolnak, odalép és a császári katonái, aki a legoudarabbul bánt velem, ugy pofoosiriti, hogy háromszor megfordult a sarka körül és ugy esett le a földre. Urameesém, ei a pof esett nekem a legjobban világeletemben. Es a pofon volt a világon a legigazságosabb. Az ezredéé azután odaintette a kozákot, aki mellétem állott t kezdett neki valamit nagy mérgeséé magyarázni a minden magyarázó szónál egyetegyet koppintott a mutatóujjával a szegény kozák orrára e közben rám mutogatott a kezével. Aa Utoa népe ugy eltakarodott onnan, mintha puskából lőtték volna ki. Engem aztán kát kozák felvitt a katonekórházba. Egy csomó nyavalyáé német meg másféle csak a kuruzslás ellen lehet eljárni, s ez ellen sem mindig, de ha egy törvény hiányos és a törvényhozás annyira akcióképtelen, hogy csak az obstrukcióval foglalkozhatik, akkor egy törvény tpótló rendelettel kell a törvény hiányait kifoltozni és megakadályozni azt, hogy talán külföldi hatás alatt, talán ideges elfajulás következméiiyeképen néhány ember egy egész generációt megrontabn, megtévesszen ésíejlődéeében, művelődésében, az országot pedig művelődései niveaujának emelésében megakadályozza. Városi közgyűlés. — 1912. márc 14. — Mait csütörtökön délután ,'1 órakor Pápa város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése volt, mely iránt igen nagytokú érdeklődést tannsitottak a városatyák. Közel 100 képviselő jelent meg a tanácsteremben, melyben a hőmérséklet is oly nagyra szált, hogy alig lehetett kibírni. Élénk vita is volt, különösen a Kemetickyféle indítvány felett, mely a Jókai-utca utcavonalának a megváltoztatására irányult. Negyedtél órai tanácskozás után a képviselők szétoszlottak. Részletes referádánk ez: Mészáros Károly polgármester pont ÍJ órakor megnyitotta a közgyűlést s a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Béri Zsigmond, Kluge Károly. Braun Amin, Wachsmaun János és Keresztes József v. képviselőket. Napirend előtt Dr. Hotfuer Sándor a Budapest—Grác közötti vasúti forgalomnak tervbe vett áthelyezése, Somogyi Józset az adóellenörzöbizottság működése és Becsei Ferenc a rendorruli,i szállítása érdemében interpellált. Polgármester válaszát, mely szerint a városra esetleg kárral járó vasúti intézkedést tőle telhetőleg figyelemmel fogja kísérni, tcvábbá, hogy az adóügy nem ide tartozik s végül a reudörruha szállítása körül szabálytalauság nincsen, ugy az interpellálok, mint a közgyűlés tudomásul vette Polgármester bomutatja Néger Ágost, veszprémi prelátuskanonok köszönő levelét, melyet örvendetes tudomásul vettek. A napirend folyamán elfogadták a vadászatijog bérbeadására vonatkozó árverési feltételeket ; teljesítették a Deák Ferenc utcai lakosok az utca aszfaltozására vonatkozó kérelmét; szakértők kiküldésére utasították a tanácsot az Annatéren levő domb aláfalazását illetőleg; utasították katona jajgatott, ha a doktorok jöttek fiirésszel, késsel és egyéb doktori masinával. No, ez szomorú dolog volt. Tejet adtak innom Megittam egyszerre két kúpot, olyan szomjas voltam. Harmadnap bevarrják a gégémen a bőrt. Másnap megkívántam a kenyeret. Alig, hogy az első falatot bevettem a szájamba s le akarom nyelni, nem megy a' . . . Megered a vér. Hát a gegéui is keresztül volt vágva. Jöttek másnap a doktorok. Egyik megfogta a jobb kezemet, másik a balkezemet, két krsnkefutter — mert így hívták az ápolót — a lábamat, aztán hozzáfogtak a munkához. Eosémuram, én Mátyás-huszár voltam. Egy kiesi gégefoltozáa mián csak nem fogok óbégatni! No nem is! Mert öesteezoritottam a fogamat e egy pissz sem jött ki a szájamon. Hanem azt láttam, hogy az a doktor, aki a jobb kezemet fogta, intett. A doktorok megálltak s az öt ujjamat erővel feesitették le a keséről. Mikor pedig a epitálból kieresztettek: nem volt orrom, de nem volt már szabad Msgyarország sem. Orrot faragtattam fából, nem ékes, nem cifra, de jó, mert sselel... a a ezegény hasa is felépült aa 6 halálos betegeégéből ... de eosémuram. ha a kotákok nem lettek volna embereégesek, Kóré Keretiéből sem lett volna Káré bácsi. a tanácsot, hogy az aszfaltkeverő dobokra nézve ujabb ajánlatokat szerezzen be ; levették a napirendről Keinem kv indítványát, melyet az építészeti szabályrendelet tárgyalása alkalmával fognak figyelembe venni ; megszavazták Egresi'g János, Zsilavy Sándor és (.Jergely Ferenc tanitóknak az ipariskolai szaktanfolyam hallgatására a kért 100—100 K. segélyt; a vásártéren üres jártató hely fentartására utasították a rendőrkapitányt ; utasították a tanácsot, hogy a heti állatvásártér dolgában az érdekeltekkel az iparosok és kereskedők bevonásával tárgyalásokat folytasson ; ujabb tanulmányozás céljából kiadták a tanácsnak az Antulháza puszta, s illetve az egész Pusztagyimót határának Pápa város határába való átcsatolási ügyét : elutasították az Esterliázyutca jobb oldalán fekvő házhelyek tulajdonosainak abbeli kérelmét, hogy ott zárat sorokban építkezhessenek ; tudomásul vették a tanács abbeli intézkedését, hogy a Kossuth-utca asztaltozásának még a folyó évben való betejezhetése céljából egyik pénzintézettől folyó számla hitelt kért és nyert ; végül elintéztek ti illetőségi ügyet, melyet lapunk a múlt hetek folyamán már ismertetett, a tanács javaslata alapján. Ezzel a gyűlés véget ért. Jótékonycélu sziniielőadás. F. hó 9-én egy műkedvelői társaság a pápai izr. ingyen népkonyha és az izr. jót. nőegylet javára a városi színházban pompái színielőadást tartott. Az előadást megelőzőleg Weisz Kenée szavalta el tőle már megszokott jó előadásban dr. Körös Endre „Az Ur könnye" eimü prológját. A prológról magáról és szerzőjéről azt hiszem nem kell kritikát mondanunk! A virágok hódolata című élőkép Herz Dávid finom ízlését dicséri. Felejthetetlen látványt nyújtott a szebbuél szebb bakfisok művésziesen elrendezett csoportja a paradicsommá alakított pódiumon. Utoljára maradt az est cinje. Szinre került Horceg Ferenc kitűnő vígjátéka a Gyurkovics leányok. A pompás összjáték frappáns előadás és mintaszerű rendezésért első sorban Kemény Bélét illeti a dicséret, másodsorban pedig a szereplöket. Főbb női szerepeket Kovács Mariska (Kata) Lázár Boriska (Micii kreálták. Kissé meg is lepődtünk a hölgyek színészi talentumán. Enynyiü még sem vártunk, bárhogy tudtuk is hogy gyakran szoktak szerepelni a pódiumokon. Nagy sikerük volt. Úgyszintén nagyon jó alakitást nvitjtott a bájos mama szerepében Braun Dezsöné is. Ügyesek és kedvesek voltak még Koréin Ady és Weisz Franci, úgyszintén a 3 kis leány Klein Jolán, Goldschmid Jucika éz Lázár Klári. De nem volt kisebb sikerük a szerepük eljátszásában Dienes Sándornak fezredes) és Hirsch Jenőnek (Horkai). Előbbi töröl metszett katona volt mig utóbbi a bohém Horkait temparamentumosan és kész színészi fogásokkal játszotta meg. Gnth Emil, Vathy Gábor, Székely Béla és Gombkötő Gyula járultak szép játékukkal a kitűnő előadáshoz és méltóan egészítették ki a fényes ensemblet. A rendezőt és a szereplöket sok tapssal jutalmazta a közönség, aki egy felejthetetlen est emlékével távozott a színházi.ól. VEGYES HÍREK. — Személyi hír. Hunkár Dénes, vármegyénk köztiszteletben álló főispánja tegnap hivatalos ügyben városunkban tartózkodott. Látogatást tett Gyurátz Ferenc, ev. püspöknél is, később pedig a plébániára ment, hol a polgármester és más előkelőségek jelenlétében átadta Kniest Jenő esperesnek a Ferenc József rend lovagkeresztjét. Délben a plébános vendége volt s az> esti gyorsvonattal visszautazott székhelyére.