Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-03-31
XXXIX. évfolyam, Pápa, 1912. március 31. 13. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula papirkereskedéHe, Kő-tér :>:j-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelős lat tulajdonos GOLDBERG GYULA. Klölizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre 19 kor., félévre 6 k., negyedévre :t Nyilt-tér soron ként 4 0 fillér. — Egyes szám ira 30 fiII' Jönnek a színészek. Szalkay Lajos színigazgató és társulata husvétvasárnapján ismét megkezdi előadásait — Pápán, a városi sziliházban. Székesfehérvárról jönnek színészeink, kiket városunk falai között mint régi, kedves ismerősöket üdvözlünk. Régi ismerősök, mert a társulat törzse nem változott már több idény óta s kedves ismerősök, mert minden alkalommal helyt állottak, kielégítettek bennünket. A társulatról és egyébb tudnivalóról a falragaszok úgyis tájékoztatják a nagyközönséget s igy a mi tisztünk csak az, bogy a nagyközönséget, a midőn figyelmessé tesszük a színészek jövetelére, egyszersinint animáljuk a színházlátogatásra. A fiatalságot, különösen a deákságot nem kell biztatni; az, ha pénze és engedélye van, megy hűségesen, mert ugy van nevelve, hogy a színházban tanuljon. Lásson és halljon, irodalmi, történelmi, társadalmi ismeretei bővülnek, sőt művészeti érzéke is finomodik, különösen a zenét illetőleg, melyet a jelen esetben, katonazenéről lévén szó. a honvédek kitűnően exeeutálnak. Máskép áll a dolog a város többi lakóival, itt eltér egy kis biztatás. Tinijük ugyan, magunk is érezzük, bogy a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett anyagi áldozatot követel a szinházbajárás. Mégis: oly aránytalanul nagy műélvezetről van szó, melyet még áldozatok árán is meg kell szerezni. Különösen a középosztály, az iparos- kereskedő és hivatalnoki osztály, mely a színházlátogatók zömét képezi, ma már nem lehet el anélkül, hogy időközönkint (hisz évente csak néhány heti szezonról van szó) meg ne nézze a szinielőadásokat, melyek bivatvák felfrissíteni az élet küzdelmei között elfáradt idegeket, feledtetni a gondokat. Ma már közszükséglet a szinházbajárás. Odatatartozik a műveltséghez. Szeretnők, ha városunknak jó hírnevét, melyet a szinpártolással szereztünk, megtarthatnék, sőt növelhetnek. Elég buj az. hogy rendesen azok. kiknek anyagilag leginkább állana módjukban állandóan látogatni a színházat, más kicsinyes etekből távol tartják magukat s csak néha-néha tesznek kivételt. Okét ott kellene látni mindig, mert csak ugy várhatják el a többiek, kiknek áldozatba kerül a szórakozás, hogy az előadó színészek jó kedvvel, hévvel, örömmel, passzióval játszanak, a mi nélkül sokat vészit az előadás az értékéből. Reméljük azonban a legjobbat. A lelső száz (a felső tízezrek városunkra eső arányszáma) bizonyára nem fog távol maradni. Megfogja tölteni a páholyokat és az első széksorokat. Ekkor már csak a színigazgató és társulatán múlik a siker. Nem kell egyébb, mint gondos betanítás, kifogástalan előadás. „Kifogástalan" szót a kritikus ugyan nem ismer, de a nagyközönség elnézőbb, ő a jóakaratot is beszámítja s ha ínég a külsőségek is kielégítők, ha a díszletek, jelmezek s egyébb más dolgok is megnyerik a nagyközönség tetszését, akkor nyert ügye van a társulatnak. Kzt kívánjuk mi is s ezzel üdvözöljük Szalkay ékat. Isten hozta! A modern iparfejlesztés eszközei. A nemzetállam kiépítésének nagy munkája szempontjából az ipart illetőleg s tán legfontosabb téladata szakoktatás kellő szervezése. Az iskola, fegyvereknél és ágyuknál is erösebb védelmi eszköze a nemzetállamnak. Tanult, iskolázott kisiparos osztály, egyrészt ipari termékeinek előállításánál nagyobb eredményt tudhat elérni, s igy könnyebben versenyre kelbet a belföldi gyár- és külföldi iparral szemben, másrészt iskolát, járt, müveit iparos osztályban sokkal éberebb a nemzetállam tudata. Tanult iparos sokkal inkább tud felemelkedni az osztályérdekek felé, s mint ilyennek sokkal magasabb és szélesebb TÁRCA. STRÓFÁK. I. Búvárként merülök el fájdalmaimnak Mély, nagy tengerébe . . . S fenekéről húzom tői dalaim gyöngyét Lelkem gyöngyére. A sok csillogó gyöngy, a sok esengő dal mind Tört szivem egy része . . . B az utolsó dallal, ugy hiszem, hogy elhal A szivem verése. II. <> szörnyű vón' a lét, ha mindég A zord valónak rabja lennék . . . S nem nyilnék e nagy pusztaságba' Az eszményegy-egy friss virága. 0 szörnyű vón' a lét ha mindég A tündér-álom rabja lennék . . . S gyönyörről szálva képre, üdvre, Leikein a sorssal soh'se kü/.dne. 0 jól van elrendezve, bölcs n, Hogy éltem' igy megosztva töltsem; — Békében, harcban, — gondban, kéjben, — Félig álomban, felig ébren. Szelényi József— A .1' á |> a i I. a p o k" eredeti t A r c a j a. — Irta : Bálint Lajos. I. A kis korcsmában ültünk, a cirkusszal szemben, fáradtan és kimerülten és valami nagyon hideget ittliuk. valami sárga folyadékot, amelynek olyan volt a szaga, mint a rózsának, amely bervadásuak indult. Ittunk nagy mohósággal és szenvedéllyel s a szeiniiuk előtt már lila karikák cikkáztak tarka seredben. Fred Stonel, az erőművész pedig meséit. Először beszélt, amióta közöttünk volt. Talán két hónapja jött boz/ánk csöndes szomorúságával, halvány, kissé kopaszodó szőke fejével, l'dvarias volt és szolgálatkész. Velünk járt étkezni, velünk volt előadás után a kávéházban, de beszélni alig hallattak. Néha véletlenül egy-egy szót közbevetett, de mintha utána a saját hangjától ijedt vojna meg. Elhallgatott és mi mindig ugy éreztük, bogy valami nagyon szomorú titok el benne. Valami nagyon (élelmes titok rejtebnessége kisértet körülötte. Most hogy ezen a bágyasztó tavaszi éjszaka.i neki adtuk magunkat az ivasnak, megoldódott a nyelve. A zavaros, bánatos szemében valami fény csillant meg és ajka pirossága szinte mérgesen világított a sárga folyadékon keresztül, amint a hosszú poharat az ajkához emelte. Az elmúlt életéről beszélt. Az elmúltról, az ifjúságról, messze északi hegyek ködös völgyei között, ahonnan kiszakadt. Az első artista évek vándor keserveiről és aztán a sikerekről, amelyek eljöttek, a munkáról, amelyben testét sanyargatta és MII mind a jól ismert dolgokat azzal a várakozással hallgattuk nagy türelemmel végig, hogy jönui fog valami, ami ebben az emberi életben elhatározó. Valami, amit el fog mondani, hogy megszabaduljon a terhétől. Valami, arm megváltoztatta egész életét. Hárman ültünk együtt a sarki korcsmában és \alami nagyon hideg sar/.i italt ittunk, amelynek olyan volt a szaga, mint a hervadni kezdő rózsáé. 11. — A bátyám, a bátyáin is artista volt, ő is trapézen dolgozott, mint én azelőtt — mondotta akadozva és a hangjának megrezdülésén éreztük, hogy most elérkeztünk ahhoz, amit vártunk. Emlékszom biztosan, hogy akkor valami félelem fogott el, mint mikor valaki a villamos kocsi előtt uiegv el és megrettenik, hogy aiája kerül, — valami ideges és megmagyarázhatatlan félelem attól, ami következni fog. Hirtelen megtorpant a beszédben, mintha belefojtotta volna a szót az, amire emlékezett. A ki\ánesi szemünk azonban belétapadt a lelkébe es kikényszerítő kíváncsisággal vártuk, hogy beszéljen. Reggelizés előtt félpohár Kapható Pápa ÉS VIDÉKEN M'NDAN gyógyszertarban és JOBB TIISZERIIZLFITBPN keserűvíz Schmidhauer-féle Használata valódi alűas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek. As elrontott gyomrot S«l oraalall teljesen reiidbehn/z ,i Kis üveg 40 fillér Nagy üveg 60 fiil-
