Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-12-15
XXXIX. évfolyam. Pápa. 19^2. december 15. 50. szam. PÁPAI LAPOK Pápa város hatosagának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden viiárna p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldlierg Uvula papírkereskedés*, H'5-tér L'.'Iik- sz ; Teieícn. 112 szám A szerkesztésért felelős laptulajdones; GOLDBERG GYULA. Klőtizetéaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara : egész évre \'l kor., íélévre k., negyedévre :! Nvilt-tér soronként 40 Kayes szám ára .10 tili A vágóhidról. A nagy port felveri Geiringei-ügyliek a héten két ujabb szenzációja van. Verosszerte sokat, beszélnek a mi küzvágóhidunk építése körül felmerüli szabálytalanságokról; legutóbb ez a sok mendemonda annyira elfajult, hogy indíttatva érezzük magunkat a sok üres. légből kapott beszédnek utjál vágni azzal, bogy a dec. S-i és 12-i események igaz tényállásai közreadjuk. December 8-án délben a helyszínén megtörtént a vizsgálat. Ez alkalommal jelen voltak Dr. Beke József, miniszteri műszaki főtanácsos, Molterer János, a veszprémmegyei m. k. államépítészeti hivatal vezetője, Dely Béla, a pápai ni. k. felmérési felügyelőség vezetője. Krislóffy Gyula, máv. osztálymérnök, mint felkért szakértők, hivatalból pedig Kévész Arnold, városi mérnök és ('soknyay Károly, városi főjegyző. Utóbbi, mint a/, ügy előadója s a tanács képviselője. A vizsgálat csekély megszakítással teljes Ö órát vett igénybecs csak a vasbelonniiinknlatokra terjedt ki. miután a bizottság ugy vélte, hogy a lobbi munkálatok átvizsgálását csak az átvételnél lebet eszközölni: de különben is, mert az igen sok időt vesz igénybe, a mi jelenleg nem áll rendelkezésükre, el kell ettől állaniok. Kijelentette azonban a bizottság, hogy a vasbetonmunkálatok megfelelnek. Ennyi az igazság. December 12-én a városi tanács rendkívüli tanácsülésből kifolyólag a a Geiringerügy egy másik fázisára egy véghatározatot hozott, melynek alapjául szolgált a városi mérnök jelentése, bogy (Jeiringer Gyula küzvágóbidi vállalkozó sem a betonozási, sem a keramit, sem a műkő. sem pedig a mázoló és lestö munkákat a 2373. sz. tanácshatározatban megállapított 48 óra alatt meg nem kezdette. Ezt a véghatározatot íme szószerint leközöljük : Minthogy Geiringer Károly építési vállalkozó szerződósét megszegte, — ennélfogva a vele kötött szerződésből folyó összes jogai fentartása mellett a v. tanács a közvágóhíd padozat és falburkolati munkáját Stiszkalek Károly és Társa pápai lakos vállalkozó cégnek adja ki beadott ajánlatában foglalt egységárak mellett, nevezetesen a padlóburkolást keramitlapokkal megfelelő vastagságo betoniaj a negvsz«•gmeferonkent 12 K-ért. a falburkolati műkőmunkát a megfeleli'i alapbeton munkával együtt négvszüginéterenként 14 K öli f. mellett. Felhívja a v. tanács Stiszkalek és Társa céget, hogy a padlóburkolási munkálatot azonnal kezdjo meg. — Egyidejűleg a v. tanács Geiringer Károlynak a Magy. Kerámiai Gyár r. t.gal 1912. november 4-én kötött k*itlóveiét magára átvállalja azzal, bogy a keramitlapokat Pápa városa nevére tartozik a cég azonnal szállítani, a szállítás befejeztével a v. tanács a keramitlapok átvétele után azok kötlevélszeiititi árát azonnal ki fogja fizetni. A keramitlapok árát azonban Stiszkalek Károly és Társa vállalati összegéből levonja, Ertesiti egyben vállalkozó Stiszkalek Károly és Társát, hogy a falburkolati munkát csak akkor kezdje meg, ha a Sclick-gyár a szerelési munkát befejezte. — A mázoló és festő munkák elkészítésével Dattler Szilárd szobafestőt és mázolót bízza meg' a tanács, ajánlatában foglalt egységárak mellett, felhiván őt a munka azonnali megkezdésére. Meghagyja a v. mérnöknek, hogy a most kiadott munkálatokat Geiringer Károly vállalkozó kereseti költség-kimutatásából tőrölje. tekintve, hogy ezért munkálatokat helyette más vállalkozóval kell elkészíttetni. Végül megbízza a v. mérnököt, bogy a forrázó kádak és kocsialáhajtó vasoszlopai aláfalazását házilag; készíttesse el. ("tasitja ez alkai-unu d i-a v. mérnököt, hogy a must kiadott munkálatok terv és ajáulatszerü elkészítését »zigoruau ellenőrizze s a keramitlapokat leszállítása után nyomban vegye át s azokat bocsássa vállalkozó Stiszkalek Károly és Társa rendelkezésére s ennek megtörténtét a karamitlapok ára kifizetése védett azonnal jelentse. Megjegyzi a I ináos. hogy a kerainillapok szállítási dija is Stiszkalek Károly és Társa vállalati összegéből levonandó lesz. — Végül a Magyar Kerámiai Gyár r. t. távirati utón TÄRCÄ, Köd előttem . . . barnán és husan butítja be a köd Mint költök mondják : lelkemet. S mint, kusza fátyol, ringva röpköd Tetők alatt és told felett. Mindabból pedig az a lényeg. Hogv egyébb «iszi jóval együtt, Tegnap reggelre s mára téuyleg A téli köd. a köd is meggyűrt. Ks mig a köd : e szürke büz — — Mert még a köd is büdös itten Tova kerget, messze üz. Meggyötri lelkem és a testem. Ks/.etube jut, hogy minden bajban Van valami jó dohig Ks áhítattal mondja ajkam : Kik ködben járnak boldogok. Sok hitelezöm, kiket telve vártam, Jöhetnek most inár akárhányan. Mert most aztán mar igazán van Köd előttem és köd utánam. Tolsztoj nyomán. Rajz. Irta : Fényes Samu. Egy úriasszony járt nálam tanáesért. Az ura — gazdag, sokat olvasott ember - Tolstoj proselytaja lett. Elhagyta családját, házát, darócot és mimkazuhhonyt öltözött és kiköltözött a fővárost környékező miMikásféazkek egyikébe, ott heti szobát b. ; re i és napszáinri járt. Az asszony gondnokság' alá akarta férjét helyeztetni. A vagyon nagv része uráé lévén, nem rendelkezett sem a vagyonnal, sem gyermekei nevelése dolgában. Egyéb is bántotta a szép és élte delelőjén n'ló nőt. Ilyenkor legbujab-: bak az asszonyok. Némelyik asszony esak Öti éves ! korában kezd élni. A helyzet nehéz volt, kényes a kérdés. A férfi régi barátom és uemesak szerettem, de nagyra is becsültem fényes tehetségét. Hogy ilyen ember épp napszámmal keresse meg a kenyerét, aki annyi-1 féleképp érvényesülhetett volna, az előttem is szörnyűségesnek látszott Kelkerestem. Egy dunai hajóról zsákokat hordott. Alig görnyedt meg a nyolcvan kilós huzazpak terhe alatt. De nem akarta magát zavartatni luiiu{kajában. < > becsületesen meg akarja kenyerét keresni. Vártam hiit, míg az ehédi pihenője bekövetkezett, akkor egy földrevetett zsák búzára mellé telepedtem. Kgy kicsi iszákból egy darab tekete kenyeret meg lőttszalonuát vett ki és bicskájával vagdosva falatozni kezdett. — Embertársam — szólalt meg lakomája befejeztével — mit kívánsz tőlem ".' — Barátom, a teleséged küldött. — Mi a mondanivalód? — Az, hogy módfelett ostoba dolgot esimilss te itt. Harmincezer korona az évi jövedelmed *s te itt zsákot hordói, amibe elóhb-ntöhh belepusztul ehhez nem sxokott szervezeted. — A test lehet felelt szárazon, de a ltlek megépül. Ks ami a tó, megtisztul a hiiutöl. — Ugyan, hagyj fel a bün emlegetésével — feleltem kissé idegeseu — miféle bi'möd volna sskfd? — Minden es semmi. Ez az egész társadalom, amit ti kultúrának neveztek, a bün hálózata. A szegény ember kiaknázása, a munka kizsakmáuv >láxa. Ks ez az elzsákmányolt muukahozadék néhány kevcek kezébe kerül, hatalommá sűrűsödve. Ks -z a hatalom képtelen egyébre, mint a bün termelek^re. Ks mindenki, aki osztakozik e zsákmányban, az tette e bűnben és aki tűri e bűnt, az részes a bűnben, — Ks te igy aksrod megtisztítani az embereket, hogy elmegy zsákot hordani? Ka ha mind zsákot hordanátok, megszűnne a hűn eme háijza'a? Hisz én beismerem, hogy ez a termelési rend a visszásságoknak, a nyomornak rettenetes gy.arel-