Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-09-01

XXXIX. évfolyam. Pápa. 1912. szeptember 1. 35. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai 8 pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ooldberg Oyv.la papirkereskeilése, Kö-tér iNl-ik szám. Telefess. 112 MKé\xa. A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klöfizetések éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldene] fik. lap ára: egész évre VI kor., félévre 6 k., negyedévre 4 vilt-tér soronként 40 tillér. — Kgyes szám ára :!0 Hl' A mi beszámolónk. Dr. Antal liéza. városunk ország­gyűlési képviselője, mint már mult szá­munkban is emiitettük, ma délután tartja beszámolóját. Erre az alkalomra városunkba érkezik több munkapárti képviselő, kik közül értesüléseink sze­rint Szász Károly, Németh Károly és Almássy László fél is fognak szólani. Városszerte nagy érdeklődés nyilvánul a beszámoló iránt s ez érthető is, inert a különböző pártállásu választókat egy­aránt fogja érdekelni Dr. Antal (Józa­nak a fejtegetése, mellyel a múltról, a jelenlegi politikai helyzetről és bizonyára a jövőről is tiszta képet kivan rajzolni. Ismervén népszerű képviselőnk finomra csiszolt retorikai képességét, bizonyosra vesszük, hogy okfejtését a meggyőző erő sikere fogja koronázni, és módjá­ban lesz még az ellentábor egyébként elenyésző csekély harcosait is meg­nyugtatni arra nézve, hogy az adott helyzetben az volt az egyetlen megol­dási mód, melyet vezérpolitikusaink követtek, hogy hazánkat megóvják sok­kal nagyobb veszedelemtől. Ezek után bízvást remélhetjük, hogy a mai beszá­moló a legszebb rendben és minden zavaró, disszonáns hang nélkül fog le­folyni, méltóan ahhoz a privilégiumhoz, hogy Pápa városa, bizonyára intelligens voltára való tekintetből, egyedül választ magának országgyűlési képviselőt. Diákjainkról. Legnagyobb ellenségeink is kény­telenek elismerni, hogy a mi városunk tanintézetek dolgában a Dunántúl leg­első városa. Pápa ugyanis Iskosságához mérten sokkal több, és sokkal többféle tanintézettel rendelkezik, s igy arány­lag sokkal inkább iskolaváros, mint a Dunántúl bármelyik városa. Ezl a tényt, midőn inai vezércik­künkben alapul vesszük, alkalomszerűen használjuk fel, mert a mai nappal meg­nyílik egy ujabb tanév, a mi városunkra, annak kül- és beléletére sokkal nagyobb fontosságú, mini más városókra. Hiszen csak emlékezzünk vissza az elmúlt két hónapra, a nagy vakációra. Milyen ki­halt volt a város! Tessék azonban a mai naptól kezdődő hetet nézni, micsoda forgalom, milyen sürgés-forgás vau az utcákon, az üzletekben, szállodákban, vendéglőkben, vasúton, társaskocsin,sőt templomokban, sziuházakban, kávéhá­zakban? Ezer meg ezer vidéki ember fordul meg ilyenkor Pápán, mert itt az iskolaév kezdete, a beiratás ideje. Való igaz. hogy idén például, miu­tán az internátus és a kath. főgimnázium építkezéseik miatt néhány héttel későbbre tették át a tanév kezdetét. valamivel meg fog csappanni a szeptember első napjainak a forgalma, mégis, sőt éppen ezért annál szembeötlőid), forgalom te­kintetében fővárosi színezetet nyer a város még idén is e napokban. A diákságot, melyet a vidéki szü­lők ilyenkor Pápára hoznak, városunk egész fejlődésére, beléletére, különösen közgazdasági szempontból oly megbe­csülendő anyagnak kell tartanunk, me­lyért csak tisztán anyagi tekintetből is. nem szabad sajnálnunk semmiféle áldo­zatot, miután a város vitális éredkeaz, ! hogy ezt a jövedelmező anyagot ne csak megtartsa, hanem a lehetőség szerint. még növelje. A megtartás, illetve a növelés tekin­tetében hiszen nem lesz hiba, mert inté­zeteink fejlődnek, időközünkiut. szapo­rodnak ; s így erről az oldalról nin­csen baj. Van azonban az éremnek egy má­sik oldala is. S ez az, vájjon az a sok diák városunkban azért a pénzért, mit szülei itt hagynak, meg ide küldenek, megkapja-e mindazt, a mi ezért az ál­dozatért ellenértékül kijár? Itt, termé­szetesen, nemcsak az értelmezés vagy a lakás minősége jöhet számba, hanem minden egyébb. ami a kultúra, s ,i ne­velési rendszer mai stádiumában és fejlettségében joggal megkövetelhető. TARCAi -£a- gT3Til3s:os­Megölte könyörtelenül. Annyi lelkiismeret fur­dalás! sem eivett. inikor megfojtotta, mint a katona, ki ellenséges bajtársát lövi le a csatában. Pedig a felesége volt, akit szeretett, imádott, bálványozott. Csak mikor már künn járt a szabadban, messze a még nem régen oly boldog fészektől, esak akkor kezdett erőt venni idegein valami sajátszerű tompa fájdalom. Olyanforma ei/és, aminőt az ártat­lanul elitélt érez a vesztAbnlyen. Leveszi a kalapjai - ugy álmodozik. Terhes képzelete végigái módja még egyszer az egeazet. Latja a bűbájos, gonosz asszonyt, aki neki mindem' volt. Volt. Most mar senkije. Magá­itól emelte a fertőbú'l mert, szerette. Megölte, uteri megcsalta. An övé volt, joga vo't hozzá. Kgv-két eve meg az egész város rajongott érte. Ö volt az aranyifjú* g ve/ere, a trfrs.iság lelke, leányos mainak szemefénye. Szép, bátor es okot* Leányok, asszonyok esak ugy törték magukat utána es mikor ő mégis ahhoz a ghui ,t, eltaszít.tt asszonyhoz szegődött, meg haragosai is sajnáltak. Hogy is feledkezhetett meg ennyire magáról egy lérli".' a híres Forgó utolsó vére? Hogy ÍM bolondul­[hatott bele ez az okos ember, abba az egykori jött Imént leányasszonyba F.s ha még jó lelek lett volna! De valóságos boszorkány volt, ak ; verni tudott n nézésével, igézni a járásával. Se szeii, se s'.ám'. akiket elbódított, elcsábított. Szinti- féllek tőle. Mekkora port vert tul, hogv egv igazi dzsentri, Biró (Időn. feleségül vette. Igaz, hogv hamar el is kergette. Ugf űzte ki a házából a hálátlan, gonosz asszonyt, mini n/. idegen kutyát. Nem fogta senki pártját, még esak nem is védelmezte senki Mindenki tudta, mi a bűne. S S kacér, rossz asszony maga nem tagadott senunil a halójába fogott, délceg Forgó gyerek előtt. Tudott ő mindent róla. Ks inégín, ha hozza simul) az a szépséges boszorkánv, forrni kezdett a vére, égni az agyveleje, lángolni minden idege. Nem tudott nelktlle eini. Alig bonyolódott I« a válópöre, feleségévé tette. Nem sokat törődött a világ lármájával, csn­I ládjn haragjává!, atkáival : vak, pusztító szenvedély emésztette lestét, perzselte lelkét. Erezte fejével is, szíveve! is. hogv nem méltó hozzá. Tudta, hogy I őrültség az amit tesz s mégis magához Kellett ennlnie azt, akit a másik már eltaszított. F-s az a esi.'si rgő, b áondos asszonyka olyan lia 1 ,-is, olyan jó, olyan szent voll. Pedig ördög volt, nem szent Arilló voll a csókja, komédia szenvedélyes ö'elése. tettelés minden mozdulata. Egyszer esak megint suttogni kezdett a világ. Eleinte halkan, később mind hangosabbnn. O nem hallotta, vagv ha hullotta, nevetett rajta. Nem is rágalom, íianem csak őrültség foghat rá oly bűnt. A magdolnák nem s/.oktak mégegyszer vétkezni. Ks mégis ... A betemetett posvány megint megnyílt es gyilkos leheletével majdnem megfojtotta a jóságában majdnem esztelen embert, ki azt hitta, hogy a mocsár helyén annál fogékonyabb lesz a talaj a jó magnak, melyet bele pazarolt. A régi történet uj lett megint. Meggyalázta őt is, mint a másikat, elpusztította őt is, mint vala­mennyit. Ugy meggyalázta, hogy nem is lehetett tagadni a gyalázatát. Nem lehetett mentenie sein a hűtlenséget. Indulatának első viharában elakarta gazolni, szét akarta morzsolni bűntársát, azt a gyereket is, ki még az iskola porát is aiig rázta le magáról, .ló. hogy idejekorán kereket oldott. Most talán nem lenne ily nyugodt a lelkiismerete. Hiszen az a tacskó nem volt, nem lehetett bűnós. A/, ass/onv csábította el. A hűvös szellő valahonnan a távolból dara­bokra tördelt, zavaros akhnrdokat lopott fűiébe. Valami ismerőst húztak a oiga'nyok s a hang vitte, vitte magával oda a zajba, a vigadók, a kacagok, a boldog emberek közé. A mulatózok észre sem vettek mikor lenit a Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek Kapható Páps keserűvíz 1/ elrontott mii­ről :••> órsalatl tel­jesen rendbe hozza Kis üveg 40fíller Nagy üveg 60 fii. és vidékén minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom