Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-09-01
XXXIX. évfolyam. Pápa. 1912. szeptember 1. 35. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai 8 pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ooldberg Oyv.la papirkereskeilése, Kö-tér iNl-ik szám. Telefess. 112 MKé\xa. A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klöfizetések éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldene] fik. lap ára: egész évre VI kor., félévre 6 k., negyedévre 4 vilt-tér soronként 40 tillér. — Kgyes szám ára :!0 Hl' A mi beszámolónk. Dr. Antal liéza. városunk országgyűlési képviselője, mint már mult számunkban is emiitettük, ma délután tartja beszámolóját. Erre az alkalomra városunkba érkezik több munkapárti képviselő, kik közül értesüléseink szerint Szász Károly, Németh Károly és Almássy László fél is fognak szólani. Városszerte nagy érdeklődés nyilvánul a beszámoló iránt s ez érthető is, inert a különböző pártállásu választókat egyaránt fogja érdekelni Dr. Antal (Józanak a fejtegetése, mellyel a múltról, a jelenlegi politikai helyzetről és bizonyára a jövőről is tiszta képet kivan rajzolni. Ismervén népszerű képviselőnk finomra csiszolt retorikai képességét, bizonyosra vesszük, hogy okfejtését a meggyőző erő sikere fogja koronázni, és módjában lesz még az ellentábor egyébként elenyésző csekély harcosait is megnyugtatni arra nézve, hogy az adott helyzetben az volt az egyetlen megoldási mód, melyet vezérpolitikusaink követtek, hogy hazánkat megóvják sokkal nagyobb veszedelemtől. Ezek után bízvást remélhetjük, hogy a mai beszámoló a legszebb rendben és minden zavaró, disszonáns hang nélkül fog lefolyni, méltóan ahhoz a privilégiumhoz, hogy Pápa városa, bizonyára intelligens voltára való tekintetből, egyedül választ magának országgyűlési képviselőt. Diákjainkról. Legnagyobb ellenségeink is kénytelenek elismerni, hogy a mi városunk tanintézetek dolgában a Dunántúl legelső városa. Pápa ugyanis Iskosságához mérten sokkal több, és sokkal többféle tanintézettel rendelkezik, s igy aránylag sokkal inkább iskolaváros, mint a Dunántúl bármelyik városa. Ezl a tényt, midőn inai vezércikkünkben alapul vesszük, alkalomszerűen használjuk fel, mert a mai nappal megnyílik egy ujabb tanév, a mi városunkra, annak kül- és beléletére sokkal nagyobb fontosságú, mini más városókra. Hiszen csak emlékezzünk vissza az elmúlt két hónapra, a nagy vakációra. Milyen kihalt volt a város! Tessék azonban a mai naptól kezdődő hetet nézni, micsoda forgalom, milyen sürgés-forgás vau az utcákon, az üzletekben, szállodákban, vendéglőkben, vasúton, társaskocsin,sőt templomokban, sziuházakban, kávéházakban? Ezer meg ezer vidéki ember fordul meg ilyenkor Pápán, mert itt az iskolaév kezdete, a beiratás ideje. Való igaz. hogy idén például, miután az internátus és a kath. főgimnázium építkezéseik miatt néhány héttel későbbre tették át a tanév kezdetét. valamivel meg fog csappanni a szeptember első napjainak a forgalma, mégis, sőt éppen ezért annál szembeötlőid), forgalom tekintetében fővárosi színezetet nyer a város még idén is e napokban. A diákságot, melyet a vidéki szülők ilyenkor Pápára hoznak, városunk egész fejlődésére, beléletére, különösen közgazdasági szempontból oly megbecsülendő anyagnak kell tartanunk, melyért csak tisztán anyagi tekintetből is. nem szabad sajnálnunk semmiféle áldozatot, miután a város vitális éredkeaz, ! hogy ezt a jövedelmező anyagot ne csak megtartsa, hanem a lehetőség szerint. még növelje. A megtartás, illetve a növelés tekintetében hiszen nem lesz hiba, mert intézeteink fejlődnek, időközünkiut. szaporodnak ; s így erről az oldalról nincsen baj. Van azonban az éremnek egy másik oldala is. S ez az, vájjon az a sok diák városunkban azért a pénzért, mit szülei itt hagynak, meg ide küldenek, megkapja-e mindazt, a mi ezért az áldozatért ellenértékül kijár? Itt, természetesen, nemcsak az értelmezés vagy a lakás minősége jöhet számba, hanem minden egyébb. ami a kultúra, s ,i nevelési rendszer mai stádiumában és fejlettségében joggal megkövetelhető. TARCAi -£a- gT3Til3s:osMegölte könyörtelenül. Annyi lelkiismeret furdalás! sem eivett. inikor megfojtotta, mint a katona, ki ellenséges bajtársát lövi le a csatában. Pedig a felesége volt, akit szeretett, imádott, bálványozott. Csak mikor már künn járt a szabadban, messze a még nem régen oly boldog fészektől, esak akkor kezdett erőt venni idegein valami sajátszerű tompa fájdalom. Olyanforma ei/és, aminőt az ártatlanul elitélt érez a vesztAbnlyen. Leveszi a kalapjai - ugy álmodozik. Terhes képzelete végigái módja még egyszer az egeazet. Latja a bűbájos, gonosz asszonyt, aki neki mindem' volt. Volt. Most mar senkije. Magáitól emelte a fertőbú'l mert, szerette. Megölte, uteri megcsalta. An övé volt, joga vo't hozzá. Kgv-két eve meg az egész város rajongott érte. Ö volt az aranyifjú* g ve/ere, a trfrs.iság lelke, leányos mainak szemefénye. Szép, bátor es okot* Leányok, asszonyok esak ugy törték magukat utána es mikor ő mégis ahhoz a ghui ,t, eltaszít.tt asszonyhoz szegődött, meg haragosai is sajnáltak. Hogy is feledkezhetett meg ennyire magáról egy lérli".' a híres Forgó utolsó vére? Hogy ÍM bolondul[hatott bele ez az okos ember, abba az egykori jött Imént leányasszonyba F.s ha még jó lelek lett volna! De valóságos boszorkány volt, ak ; verni tudott n nézésével, igézni a járásával. Se szeii, se s'.ám'. akiket elbódított, elcsábított. Szinti- féllek tőle. Mekkora port vert tul, hogv egv igazi dzsentri, Biró (Időn. feleségül vette. Igaz, hogv hamar el is kergette. Ugf űzte ki a házából a hálátlan, gonosz asszonyt, mini n/. idegen kutyát. Nem fogta senki pártját, még esak nem is védelmezte senki Mindenki tudta, mi a bűne. S S kacér, rossz asszony maga nem tagadott senunil a halójába fogott, délceg Forgó gyerek előtt. Tudott ő mindent róla. Ks inégín, ha hozza simul) az a szépséges boszorkánv, forrni kezdett a vére, égni az agyveleje, lángolni minden idege. Nem tudott nelktlle eini. Alig bonyolódott I« a válópöre, feleségévé tette. Nem sokat törődött a világ lármájával, csnI ládjn haragjává!, atkáival : vak, pusztító szenvedély emésztette lestét, perzselte lelkét. Erezte fejével is, szíveve! is. hogv nem méltó hozzá. Tudta, hogy I őrültség az amit tesz s mégis magához Kellett ennlnie azt, akit a másik már eltaszított. F-s az a esi.'si rgő, b áondos asszonyka olyan lia 1 ,-is, olyan jó, olyan szent voll. Pedig ördög volt, nem szent Arilló voll a csókja, komédia szenvedélyes ö'elése. tettelés minden mozdulata. Egyszer esak megint suttogni kezdett a világ. Eleinte halkan, később mind hangosabbnn. O nem hallotta, vagv ha hullotta, nevetett rajta. Nem is rágalom, íianem csak őrültség foghat rá oly bűnt. A magdolnák nem s/.oktak mégegyszer vétkezni. Ks mégis ... A betemetett posvány megint megnyílt es gyilkos leheletével majdnem megfojtotta a jóságában majdnem esztelen embert, ki azt hitta, hogy a mocsár helyén annál fogékonyabb lesz a talaj a jó magnak, melyet bele pazarolt. A régi történet uj lett megint. Meggyalázta őt is, mint a másikat, elpusztította őt is, mint valamennyit. Ugy meggyalázta, hogy nem is lehetett tagadni a gyalázatát. Nem lehetett mentenie sein a hűtlenséget. Indulatának első viharában elakarta gazolni, szét akarta morzsolni bűntársát, azt a gyereket is, ki még az iskola porát is aiig rázta le magáról, .ló. hogy idejekorán kereket oldott. Most talán nem lenne ily nyugodt a lelkiismerete. Hiszen az a tacskó nem volt, nem lehetett bűnós. A/, ass/onv csábította el. A hűvös szellő valahonnan a távolból darabokra tördelt, zavaros akhnrdokat lopott fűiébe. Valami ismerőst húztak a oiga'nyok s a hang vitte, vitte magával oda a zajba, a vigadók, a kacagok, a boldog emberek közé. A mulatózok észre sem vettek mikor lenit a Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek Kapható Páps keserűvíz 1/ elrontott miiről :••> órsalatl teljesen rendbe hozza Kis üveg 40fíller Nagy üveg 60 fii. és vidékén minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben.
