Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-08-11

a pálinkát, de tudatában voltak már a kábitó szereknek és a hitetlenség oly következményeket szült, mint manapság. Akkoriba a kereszténység volt az, ami megváltotta az emberiséget, persze az a kereszténység, amely az ige hatalmával győzte meg a lelkeket. Mostanában is az igének fogjuk köszönhetni, hogy az anyagiasaágból kiragadja uépünket. de nem a sziv. hanem az ész igéjének. Még az elózö földmivelésügy i kormány számított ezzel, amikor országossá tette, illetőleg tervezte a népkönyvtárak felállítását. De más, jóval fontosai)!) intézménynek meghonosítását elmulasztotta akkori kormányunk, nevezetesen azt, hogy a már olyan nagyon gyökeret veit alkoholizmust szigorú intézkedésekkel gyöngítse vagy legalább mérsékelje. Angliában is ezek a rendszabályok előzték meg a népművelést. Ottan pl. minden részegnek törzslapja \ an a hal óságnál és a részegségben elkövetett feltek soha sincsenek envhitö körülménynek betudva, sőt súlyosító körülménnyel bírnak. A vasár- és ünnepnapok uem arra valók, bog)' dáridót csapjanak a korcsmában, hanem igenis, hogy a hét fáradalmait kipihenjék. Ily.MI intézkedések nálunk is szükségesek, ha oda akarunk jutni, hogy népünket a zülléstől a magyarban hússá és vérré változott, de könynyen elfajulható nemes erkölcsöket a jövő nemzedék számára megmentsük. A vasárnap, ha az áhítat számára meg nem menthető, akk. r, adjunk ne kárpótlást a tudás segítségével. Világosítsuk fel a népet, ismerje meg a tőidet, melyen lakik ismerje meg a saját törvényeit, szóval ismerkedjék meg önmagával. IIa majd i.z önismeretnek olv magas tokára jut. hogy olyan intelligenciának lesz a részese, amely képesít, majd arra a gondolkodásra, arra az eszméletre, hogy kiismerj, az ö saját nemzeti karakterében rejlő kincsekel majd akkor a haladás nem okoz a kormányzatoknak fejtörést. Hiszen a kormány az esetben ha becsukatja vasárnap a korcsiuahelyiségeket éi a pálinkáméi ők. r, igaz, hogy az álIamjOvédél egy tekintélyes részét fogja elveszíteni, de másreszt gondolja ineg azt, hogy mit nyer vele ha i nép a könyvtárakban találja a vasárnapi szóra zásáf. Ha ott a 'anitó meg a pap idöröl-idör« népszerű modorban tudományos előadást turf, In a nép tudni lógja, hogy az erkölcsöket ("'inna gukért kell gyakorolni, nem pedig mer; e ma gasabb lénynek tesznek vele tetszetős dolgot akkor mennyivel nagyobb nyeressége van allein hatalomnak. Visszanyeri azt az emberanyagot mely értelmes, mely szorgalmas, mely példaképei állhat a kultúrnépek között. Mert bizony, ha íöcél az állami péuzjÖve delem, akkor nem számíthatunk egyébre, min népünk las-u. de biztos elfajulására. Pedig népünk már elég viszontagságon ói megpróbáltatáson ment keresztül. Eleget érezti a saját, valamint idegen hatalmasok ir üget. It. az ideje annak, hogy azt a boldogságot is élvez hesse, amit egyedül és kizár.

dag csuk a tudás az önismeret, nz. önbecsület és önérzet nyújt. Ismeretes dolog, hogy az életviszonyok mai mozgalmas és fejlődő állapotában a törvények, rendeletek és egyéb szabályok oly számosak és bonyolultak, hogy azokban a szakember is nehezen igazodik el. Éppen ezért megbecsülhetetlen a hivatalos egyének abbeli szolgálata, amelyet ezek a közönség, a felek érdekeinek megvédésében hatóságok előtt gyakorolnak. Mert nincs az a birói függetlenség és pártatlanság, amely mindkét tél érdekeit egyaránt megóvná, különösen a jogviták folyamán, s igy rendesen a járatlanok, a kevésbbé közlékenyebbek, legtöbbször tehát a gyengébb főlek húzzák a rövidebbet. A jogegyenlöség szempontjából szükséges tehát, hogy a szakszerű jogvédelem minden ügyben és minden egyénre egyaránt kiterjesztessék. Ennek lehetőségét elvben minden jogállam — hazánk törvényhozása is — elismeri, de a gyakorlatban való alkalmazását a jogügyek nagy csoportjára éppen a legkisebb ügyekre és a jogkereső egyének jelentékeny részére éppen a legszükségesebbeket nézve megnehezíti, sőt legtöbbször lehetetlenné teszi a szakszerű jogvédelem drágasága. Hogy tehát maga az eh ne legyen puszta s/.o, a szakszerű jogvédelem mindenkire és minden ügyre nézve bottáférhetövé kell tennie. Aki tudja azt, hogy a szegény embernek néha pár garasnyi követelése van olyan íontos. mint a gazdagoknak százakra és ezresekre menő peren vagyona, aki tapasztálra, mennyi herc.e-hurcáva költséggel, időveszteséggel a munkaidejét mulasztó embernél a perieked--:: aa belátja nézetünk helyességét. A szegény védők rendszere, melyet törvényünk eltogadott, nem elégíthet ki minket,mert I egyrészt nagyon sok ós lealázó formasággal jár másrészt pedig csak a teljes vagyoutalanokn terjed ki. Aztán, ha már 1 Uaiivalodik is a kis polgár erre a keserves Útra, cseberből-vederbi esett, mert idejét a bíróságok helyett a község 'elöljáróságoknál kell eltölteiue, ahol jól össze i szidjak, hogy húsz külötlleie, egy-ket követelést miatt, húsz hivatalos bizonyítványt kell kiállita niok. Ez a módja tehát a szakszerű jogsegélynél :i -ni lelel Illeg a jogegyenlőség követelményei ' nek. Célszerűbb módja volna az ingyenes jog ! védelem szerepe állami alapon, ugy, hogy az 1 bárki igénybe veheti. Mas módja az ingyenéi - jogvédelem rendezésének a társulás vagy szövet ; ke/.ós. IIa alkalmas a társulás az élet majdnen j minden viszonyaiban, ha páratlan sikerekre vese a mezögaz lasagi elet minden terén, miért volni ( rossz és hátrányos gazdasági munkánk eredmé ínyének és jövedelmünknek meg.ivásában, biztosításában és megvédésében. de hogy lelketlenül volt kezdve az bizonyos. Elég a helyzet megvilágítására, hogy igen szerény, de azért 50?«-os béremelést követeltek azon kijelentéssel, hogy abból semmit sem engednek. De most jöu az igazi csattanó, a ker. munkás egyesületben rendezett sztrájkok és követelések a demokraták helyiségébe lettek tárgyalva óselniérgesitve, akiktől oly aunyira óvja cikkíró a munkaadókat és így persze a két szocialista erősen bujtogatta a munkásokat az ellenállásra. Van Pápán egy egész csendben működő kath. egyesület, melynek tagjai nem sztrájkkal, hanem becsületes megegyezéssel viszik keresztül jogos béremelésüket, de miután a 18 éves becsületes multu egyesület nem ajándékozta házát és nevét a ker. szocialistáknak és mivel az összeolvadásnak véletlenül a csizmadiák voltak a legnagyobb ellenzői, ki lett adva a jelszó, hogy megbőszüljük őket. a sztrájk rendezésének tö oka tehát személyes bosszú volt. ez az igazság. Hogy a vérig zaklatott iparosok jogoi panasszal fordultak a püspök úrhoz az igaz. de hogy deputátioxtak volna, az rágalom. Legyen nyugodt kedves cikkíró ur, mi is tudjuk, hogy az apostolok utódja nem fogja terjeszteni a szocializmust és ebben igazat is adunk .innék, de épen ez a jó a dologban, mi is annak örülünk, bárcsak lehullana a külső máz mind a két szocialista egyletről, hogy a közönség is oly t-ljes meztelenségben látná őket mint mi munka adók. Mar bocsánatot kérek azt talán még a leglaikusabb ember is tudja ha már sztrájkra kerül a sor eredményében ugyanaz, mint a méreg, mely gyilkol, még ha o.i;yaoa vesszük is be, tehát, akár demokrata, akár ker. szocialista egyesület a rendező, azzal a csekély, de fontos külömbséggel, hogy mig az egyikben borral erősítik ts tüzelik magukat, addig a veszedelmes demokratáknál, a szeszes ital ki van zárva. Igen. ha u ker. munkásegylet meg maradna helyzete magaslatán és iniudeiibeu cikkíró ur által hirdetett magasztos eszméket vallaná, akkor igazán üdvös és áldásos lenne működése. Végül igen kérem a kedves cikkíró urat. hogy jó tollár csak az igazság érdekében tórgassa és ne avatkozzon az ugy is agyongyötört iparosság belügyeibe, akiknek viszonyait som nem ismeri, sem pedig öunek nem vétettek. r—r. Ingyenes jogvédelem. A s/.egen\ség nem zárja ki azt, hogy a mostoha életrend és viszonyok között élő ember ne legyen legalább is épp oly derék, jellemes és hasznos tagja a társadalomnak, mint a milliókkal rendelkezi) bankár, földbirtokos, sőt azt sem zárja ki, hogy a kis egzisztencia ne legyen lángész, aki hatalma tehetség.'-, el nagy szolgálatokat tudna tenni aa emberiség közös ügyének a haladásnak, a tökéletesedésnek, mely leié állandóan útban van. Nein érdektelen tehát annak a fejtegetése, hogy a polgároknak nz állam beavatkozására szoruló jogviszonyai berendezésénél lógva jelenleg mennyiben uralkodik a jogegyenlőség és mi volna a teendő arra nézve, hogy az e t.-i.-n uralkodó viszás-jagok eltűnjenek, vagy kevesbedjenek P Csak az igazságot! A P. és V. mult heti számában „kik terjesztik a szociiildeiuokratiaf címen megjelent közleményben a cikkíró egyenesen a munkaadókat teszi ezen ölő kórnak plántálói és kertészeivé. Kedves cikkíró ur. igazán sajnáljuk, hogy oly dolgokba állotta magát, a mihez absolut semmit se ért, mert ha ismerné az iparosuk, illetve a munkaadók helyzetét és gondolkozásmódját és nem vezette v..lna személyes boszi a vagy talán egyébb magasabb intentív cikkének megírására, a mely egyébként most már eső után köpönyeg, talán, vagy az igazságot, vagy semmit sem irt volna ép ezen reá nézve nem üdvös dologról. De röviden a dologra térve, minden munkaadó, akár iparos, akar bárki, a legnagyobb szeren, -éjének tartja, ha jól képzett munkásai Vannak, kiket lehetőleg minden áron megtartani óhajt és követelésüket a lehető legmagasabb fokig teljesíti. Atnde nem kell egyébb csak üszköt kell dobni a mai munkások közé. kész az elégedetlenkedés és a tulköveteles. A szóban torgó csizmadia sztrájkot, hogy ki rendezte azt jól tudjuk, Iparosok jogvédelme. Jogvédelem >réu a magyar iparosság vajmi kevés eredményt tud felmutatni. A nemzetállam szigorú intenciója, hogy jogi élet terén min leu polgár egyforma elbánásban részesüljön. A kisiparosság, sok helyütt nem részesül kel!ó méltánylásban a bíróságok részéről. Az esküdtsséki intézményben pedig nagyon csekély számban vesz részt. A kereskedelmi és ipari élet forgalmát szabályozó kereskedelmi törvényünk igen mostoha az iparosokra nézve. A kisipar a jogélet terén meg van fosztva önállóságától. Ha a kisiparos részesülni akar a keresk. törvény kedvezményeiben, kénytelen a bejegyzés alkalmával kisiparos voltát megtagadni, kereskedővé lenni. Es ez kétségtelenül sérelmes a kisiparosságra nézve. Mert vagy van kisiparosság, vagy nincs. Az ipari foglalkozásnak a kereskedelmi ügyletek közé való felvételével a keresk. törvény célja, azt hisszük az volt, hogy ezáltal az iparnak is megadja ama jogkedvezményeket. mint a kereskedelemnek. Ani, hogy e cél eléressék, nem kellett vidua az ipart, jogi tekintetben önnállóságától megfosztani, és nem kellett volna ez önálló és fontos termelési ágnak éppen legjellemzőbb elemét, a kisipart oly ferde helyzetbe hozni, hogy csak a törvéuy kijátszásával nyerhesse el annak kedvezményeit. Az iparnak jogi tekintetben is vissza f