Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-08-04

CelsiusIgen, magáról. Mindenki rólam irt, beszélt, énekelt, mindenki hozzám fohászkodott, ez én nevemmel ébredt és az én nevemmel aludt el. De ki beszélt magáról, mondja'? Reaumur: Hja, ón komoly hőmérő vagyok. Maga humbugból él. Maga azt hitte, hogy megfőzi egész Budapestet. Ugy mászkált ezen a létrán, mintha előléptették volna. Mondtam, hogy le fog esni. Mit szól most az időhöz ? Celsius: Ugyan fogja be már a száját. Hiszeu maga lépni se tud. Alig mászik az.n a sima pályán. Éu ötöt lépek, inig maga négyet. És ha akaiom, megint oly meleg lesz, hogy a tojás megtol a levegőben. Reaumur: Maga ugyanabban a tébolyban szenved, mint a kakas. Az is azt hiszi, hogy azért virrad, mert ö kukorékol. Maga is azt hiszi, hogy azért van meleg, mert itt mászkál felfele. De most mutasson harminchat fokot, még huszonöt sincs a zsebében. Mit szól most az időhöz ? Celsius: Semmit. Magával nem is állok szóba. Maga sohasem juthat oly magasra mint én vagyok. Reaumur: Nem is akarom. Mert meglássa, maga még börtönbe fog meghalni. Hiszen maga ug3- csal, min; egy sipista. Maga egyszerűen melegsipista. Menjen a Fészekbe kártyázni, de ne álljon ide hőt mérni. Celsius: Nézze máma jó kedvem vau, máma nem sérthet meg semmivel. Reaumur: Nem is akarom. Mit sértsem meg magái, maga kis Fahrenheit. Celsius: Na. Jozt már kikérem magamnak. Csalni talán csalok, többet is mondok be, mint amennyi maga szerint a kártyáimban van, de Fahrenheithez semmi közöm. Ugy még én sem csalok, mint ö. Különben én nem vitatkozom magával csak ki fogom miien rugui. Reaumur: Csak beszéljen nem ütöm pofon, magának meg vau az a nagy mentsége, hogy az idéu napszúrást kapott. De majd meglátja, hogy lesz még egyszer hűvös is, jön még kutyára dér. A'. Elmélkedés, a „Pápai Lapoknak", — „Feledésbe ment ügyek- — cimü cikke felett. A városházánál feledésbe ment ügyeket sorolja fel a ..Papai Lapok" legutolsó száma. Vanuak-e a városházánál feledésbe ment ügyek, igazán nem tudom. A polgármesterrel folytatott beszélgetésből azonban tudom azt, hogy a városháznál, régi óhajok és régi tervek állandóan felsziuen tartatnak, — azokat elaludni nem engedik, sőt ellenkezőleg ezeknek a régi terveknek megvalósításán évről-évre jobban törekednek. Ebből az következik, hogy a régi óhajtások és tervek nem mentek feledésbe, csak nem hozzák nyilvánosságra azokat a lépéseket, melyeket azoknak létesítése érdekében tesznek. A polgármester tudja, hogy miért. Biztosan azt tartja szem előtt, hogy „dobbal nem lehet verebet fogni". De hát uézzük meg egyenként ezeket a régi terveket, hogyan és miféle stadiumbau is állanak jelenleg. Azt állitja cikkiró, hogy a v. tanács más évekkel ezelőtt kért houvédtüzérezredet ós még mai napig sem kapott. Hát kérem még eddig egyetlenegy tüzérezredet sem állítottak lel. — teliát ha a város megtalálta volua is illetékes helyen a jó akaratot, — még eddig nem kaphatott volna. A kérdéses cikk megjelenése óta azonban nagyot fordult a világ kereke. Egy fővárosi lapban azt olvastam, hogy a 30-ik honvédgyalogezred egyik fele Győrbe, másik fele meg Pápára lesz helyezve. Ugyancsak a polgármesterrel folytatott beszélgetés folyamán nyertem arról is tudomást, — hogy ez a félezred sem hullott a város ölébe, mint régente a pusztában a manna. — , hanem ezt is csak ugy tudtuk elnyerni, — hogy I dr. Antal Géza országgyűlési képviselőnek a polgármester felkérésére, a honvédelmi miniszternél ez érdemben lépéseket tett, másfél évvel ezelőtt. íme tehát itt van az eredmény. Nem ment tehát feledésbe a katonai kérdés, - csak nem publikálták, — mert annyi bizonyos, hogy ha egy jó ügyet agyon akarnak csapni, nem kell egyebet tennünk, — mint azt dobra ütni. A törvényszékre vonatkozólag a polgármestertől azt a felvilágosítást nyertein, — hogy eddig még egy városban sem állítottak tel törvényszéket, — tehát nálunk sem állíthattak fel, de nem is valószínű, hogy Pápa törvényszéket kapjon, — mert a minisztériumban nagyon ide- ! geukednek uj törvényszékek felállításától. Ha

1 azonban cikkiró azt hiszi, hogy a városházán ölbe tett kezekkel lesik a törvényszéket és lépéseket ez érdemben egyáltalában nem tesznek, akkor alaposan csalódik. Erre is azt jegyezte meg a polgármester, hogy a törvényszék telállitása tárgyában eddig tett, vagy teeudö lépések nem tartoznak a nyilvánosság elé. A feledésbe ineut ügyek közé sorozza még cikkiró ur az 'önálló törvényhatóság kérdését is. Azt írja ugyanis, hogy a város közönségének j ezen törekvéséről, a városházán teljesen megfeledkeztek. A város polgármestere a vele folytatott beszélgetésein során, — nekem a következő felvilágosítást nyújtotta. Pápa város kópviselötestülets, mintegy 10—11 évvel ezelőtt felirt a kormányhoz, hogy törekvő ós fejlődésre nagyon alkalmas varosunkat, ruházzák fel önálló törvényhatósági joggal, mert a vármegyei gyámkodás olyan nyűg a város ii3~akán, — hogy ezzel a nyűggel sem városunkat, sem az oiszág többi városát fejleszteni vagy felvirágoztatni nem lehet. Ezt a kérvényt télküldötték abban az időben a belügyminiszterhez, a honnan mai napig sem érkc zett le semmiféle válasz. Ilyen a magyar közigazgatás a legmagasabb f.,rumban. Valószínűleg ez a körülmény indította Pápa város képviselőtestületét, hogy az önálló törvényhatóság ügyében 3-4 évvel ezelőtt uj kérelmet intézzen a belügyminiszterhez. A közgyűlés az általa elfogadott kérvényt kiadta a polgármesternek azzal az utasítással, — hogy alkalmas időben egy küldöttséggel nyújtsa át a belügyminiszternek. Ez azonban mai napig sem történt meg. - a polgármester nyilatkozata szerint nem történt, meg azért, mert a városi törvény elkészítése csak rövid idő kérdése. Ha ebben az uj városi törvényben a rend. tan. városok önállósága biztosítva lesz, a mint hogy az biztosítva is lesz. — akkor nincs semmi értelme annak, hogy önálló törvényhatósági várossá legyünk már most. — a mely jog igen sok pénzébe kerülne a városnak. Két esztendő nem a világ. Várjuk meg az uj városi törvényt, — ha ebben a rend. tan. városok sérelmei orvosolva lesznek akkor hozzá jutunk a rég óhajtóit önállósághoz minden ellenszolgáltatás nélkül, — ha azonban az uj városi törvényben ilyen biztosíték nem lesz, — akkor még mindig ráérünk küldöttséget meneszteni a belügyminiszterhez. ny.—a. mm HÍREI. — Tűzoltóink ünnepe. A pápai tűzoltók aug. 19. és 20-án ünnepségének a sorrendjét midőn közöljük, egyben felhívjuk a t. olvasóink (figyelmét a jubiláris egylet nemes intencióira, s kérjük, hogy azt támogassa. Augusztus 19-én : Délután 7 óráig az érkező veudégek fogadtatása a vasúti állomáson. Este fél 8 órakor jubiláris előadás a városi színházban. Előadás utáu ismerkedósi-estély a Qaál-féle sörödében | Rákóczy-u. 3.) Augusztus 20-án: Reggel egynegyed 8 órakor gyülekezés a tűzoltói örtanyán. Reggel háromnegyed 8 órakor zászló alatt fölvonulás a főtemplomba, ünnepi misére. Délelőtt egynegyed 11 órakor a Veszprém Vármegyei Tűzoltó-Szövetség közgyűlése a városház nagytermében. Délelőtt fél 12 órakor a Pápai Önk. TűzoltóTestület jubiláris díszközgyűlése a városi sziuházba. Délután 1 órakor társasebód a Gritf-szálloda nagytermében. (1 téritek ára 4 kor.; Délután 4 órakor tüzoltógyakorlat a főtéren. Gyakorlat utáu népünnepély a Kath. Kör kerthelyiségében. Tánc kezdete este 8 órakor. A Pápai Önkéntes Tűzoltó-Testület jubiláris díszközgyűlésének sorrendje: 1. Elnöki megnyitó. Tartja : Koller Sándor Veszprém vármegye alispánja. 2. A jubiláló testület 40 éves történetének rövid ismertetése. Összeállította: Kiss Ernő fögimn. tanár. 3. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Antal Géza, Pápa város orszgy. képviselője. 4. Királyi és szolgálati-érmek kiosztása dr. Óváry Ferenc a Veszprém Vármegyei Tüzoltó-Szövetség elnöke által. 5. A díszközgyűlés berekesztése. A Veszprém Vármegyei Tűzoltó Szövetség közgyűlésének a tárgysorozatát majd legközelebb közöljük. — Istvánnapi nagy ünnepély a Margitszigeten- A gróf Zichy János vall. és közokt. miniszter kormányzata alatt álló Gyermekszanatoriumot a nagy közönség, magyar viszonyok mellett v lóban páratlan érdeklődéssel karolta fel • ugyanoly mértékben támogatta e gyermekvédelmi mozgalmat az állam is. Ezáltal vált lehetővé, hogy aránylag rövid idő alatt most már a második gyermekszaiiatorium létesítése közeledik a megvalósuláshoz. Ezen célból adott kivételesen engedélyt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ahhoz, hogy Szent István napján a Margitszigeten egész napra terjedő ünnepélyt rendezhessen a Gyennekszanatorium Egyesület. Az országos ünnepélyre oly mfitort állapított meg a rendezőség, amely alkalmas arra, hogy Szent István napján a fővárosba ráudulóknak eseményes üniinepe legyen a Gyeriiiekszanatoriuin javára rendezendő margitszigeti ünnepély. Nevezetesen a kizárólag egy koronában megállapított szigeti belépődíj ellenébeu az összes látványosságok megtekinthetők leszuek. Gróf Andrássy Gyula, a MAC. elnöke egy országos athletikai verseny céljaira engedte át a szigeti sport pályát, a Magyar Athletikai Club pedig értékes sportprogrammról gondoskodott, amelyet be'.ópödij nélkül rendez az Istvánnapi közönség számára. Az egyes sportszámok között a Budapesti Lyra Dalkör fog dalárversenyt tartani Kaszás Gyula karnagy vezetése mellett. A sziget fedett folyosóján egyik oldalon az Apolló projectograph sorozatos előadást tart ugyancsak ingyen humoros mozgóféiiyképekkel. Ugyancsak érdekes lesz Emmerliug nagy tűzijátéka és az a toinbolajáték. amelyet ezen célaa a Pénzügyminiszter engedélyezett. Az ünnepély színhelyén semmiféle külön belépődíj, sem jótékony árusítás nem lesz. A szigetre a hajó menettértijegy felnőttek részére 1.40 kor., gyermekek részére G0 fillérben állapíttatott meg. Bárczy István polgármester külön omuibuszjáratot engedélyezett az Istváuuapi ünnepélyre, amennyiben a főváros forgalmas helyeiről társaskocsik fogják a közönséget a szigetre szállítani s mindazok, akik az omnibuszokon váltják meg egy koronás jegyeiket, minden külön fuvardíj nélkül szállíttatnak a szigetre. Azonkívül ingyen automobil járatokról is gondoskodik a rendezőség, amelynek fötörekvése, hogy a közönség egy nagyszabású ünnepélyben részesüljön minden nagyobb megterheltetés nélkül. Részletes felvilágosítást telefon utján is (82-82) bárkinek ád a Gyerinekszanatorium Egyesület központi igazgatósága iStáhly-utoa 15). — Szakértekezlet. Pápa város újonnan épülő vágóhidjához k szült szabályzattervezet ellen a mészárosok ós henteseknek egyes kifogásai voltak, melyeket Szendröi Mór, győri iparkamarai titkár jelenlétében a pápai Ipartestület helyiségében vitattak meg. Ez alkalomból ott volt az ipartestület vezetősége is Legény í'erenc elnökkel az élén. Este a Hindler-féle vendéglőben bankett volt a kamarai titkár tiszteletére.