Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-07-28

mikor meginterpellálja a polgármestert nyilt közgyűlésen olyan ügyben, mely egyáltalán nem tartozik oda s melyet nem is szükséges, nern is szabad interpelláció tárgyává tenni, hanem egyszerűen a rendőrkapitánynál, vagy más megfelelő s az ügyre vonatkozó fórumnál bejelenti. Ezt kérdeznék a polgármestertől, mi van a törvényszékkel, a tüzérséggel, az önálló törvényhatósági joggal? Csaknem kizártnak tartjuk, hogy a tanács álláspontja változott volna e kérdésekben. De ha igy volna is, akkor is elbírnánk egy kis tájékoztatást. Ha akadály van, még pedig áthidalhatatlan akadály, nem kell azt tagadni vagy rejteni, tessék nyíltan megmondani ez ezen, az meg azon az akadályon bukott meg. Azt is tudjuk, hogy legalább is kettőben, vagy épp mind a három ügyben dr. Antal Géza, városunk országgyűlési

] képviselője lett felkérve, hogy a kormánykörökben való nagy befolyását terveink sikere érdekében érvényesítse. Bizonyára megtette, hogy utána járt — keresztül vihetők-e terveink? A válaszról azonbau tudomásunk nincs. Ha már most a közgyűlési teremben nem akad vállalkozó, hogy megiuterpellálja a polgármestert, mi rajtunk a sor a kérdést feltenni, milyen stádiumban vaunak ezek a tervek? fia ezek az uj intézmények, a mi szinte lehetetlen, egy fillér hasznot sem jövedelmeznének, még akkor is, bár nincs kidobni való pénzünk, áldozatot kell hoznunk, mert az anyagi élőn}' elmaradása esetén is meg van az erkölcsi haszon, a fejlődés, a nagyváros felé való törekvésben egy ujabb lépés. Es miután lehet, sőt bizonyos, hogy iivállisaink, más dunántúli városok fürgébbek lesznek, mint mi és meg fognak bennünket előzni, — nincs bizony vesztegetni való időnk. Ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, miután már ilyen közérdekű és ilyen városfejlesztés-természetű ügyekkel foglalkozunk, szóvá tesszük még a sümegi vasutat is. Nemrég olvastuk valamelyik zalai lapban, hogy a zalaegerszeg-zalalövői vasút terve, melynek Barthalos István pápai lakos az engedményese, 1910-ben kb. harmadfél millió koronával lett beállítva; hogy azóta nem épült, ma már teljes 3 millió koronába kerül az épités. Mi is ugy jártunk, megszavaztunk a sümegi vasútra egy nagy summát, melyet igaz, még nem kellett megfizetni, de — ha a vasút soká meg nem épül, majd kevés lesz. Zalaegerszegtől, mely a lövői vasútra 100,000 K-t szavazott meg. most ujabb 50.000 K-t kérnek. Nem ártana itt is utáua nézni, hol feneklett meg a vasút ügye? felállítjuk az alternatívát: vagy előnyére válik a városnak az uj vasút, vagy nem. Ha előnyére válik, ne hagyjuk elaludni, ha pedig nem, akkor minek szavaztuk meg a hozzájárulást? Ezek azok a feledésbe került ügyek, melyeket csak azért bolygattunk ma meg, mert meg vagyunk győződve arról, hogy városunknak kára származnék abból, ha még tovább hagynók ezen ügj'eket stagnálni. A polgármester ur pedig majd lesz szives személyesen utánna nézni a dolognak, hogy megkezdett utjokat folytassák. Nem gondoljuk éppen, hogy a törvényszékkel, a tüzérséggel meg pláne az önállósági joggal valami nagyon boldogok leszünk, vagy. hogy a devecsersümegi vasút nélkül városunk összedűlne, — de valamit megkezdeni, aztán ottfelejteni, elhagyni, az semmiképp sem használ a városnak. A malmok üzemredukciója. A malomipar hazánk egyik legrégibb és legfontosabb iparága, amelynek eseményei méltán keltik föl az ország érdeklődését. Ha nem is egyenesen a gőzmalmok magatartásától függ a buza áralakulása, az tagadhatatlan, hogy erre a malmoknak, különösen a budapesti gőzmalmoknak a vásárlókedve vagy tartózkodása nagy befolyással vau. De meg a malmok irányítják a lisztüzletet, az ő kezükben van tehát a kenyér kérdésének a súlypontja. Érthető tehát az a lázas kíváncsiság, amellyel mindenki a budapesti nagy gőzmalmok üzletpolitikája iránt viseltetik. Legújabban ismét előtérbe nyomult a malmok üzemredukciójának a kérdése. Mindenki tudja, hogy a malmok nemcsak eddig dolgoztak megszorított üzemmel, hanem a jövőre is tervezik a termelés csökkentésót. Arra nézve azonban, hogy milyen méretű lesz az üzemredukció, nagyon elágazó híresztelések kerültek forgalomba. Alkalmunk volt erre vonatkozólag malomiparunk egyik vezető egyéniségével beszélgetni, aki a következőképen nyilatkozott : Az a híresztelés, mintha a fővárosi malomipar ujabb, némelyek szerint nem kevesebb mint hat heti üzemszünetre készülne, minden alapot nélkülöz, éppen ugy. mint az a feltevés, hogj* a malmoknak tudatos, bár be nem vallott célja, hogy ezáltal a búzaárakra nyomást gyakoroljanak. Ami magát az üzemszünetet illeti, ebből csak annyi igaz, hogy néhány fővárosi malom június második felében rövidebb-hosszabb üzemszünetet tartott, amely azonban egy esetben sem terjedt két hétnél hosszabb időre és legtöbbször folyománya volt a már ez év elején létesített üzemszabályozási egyezménynek, amennyiben néokvetlenül kikerüljük. Nagy hibát követünk el a lámpának a hálószobában való eloltása által. A petróleum párák nagy mértékben rontják a levegőt, akadályozzák a könnyen való elalvást, sőt lázat is idézhetnek elő. A eok alvás sem előnyös, mert bátortalanná és bágyadta teszi az embert. A boltozatos ágyak sem ajánlhatók a levegőnek az ágyakhoz való nehezebb hozzáférhetéae által. Kant a nagy bölcsész azt állitja : ki 4-5 napot és éjet álmatlanul töltött, az a megőrüési már sMg kerülheti ki. A lébolydni orvosok tga.olják, hogy ezen állítás helyes, hogy álmatlanság az elmebetegeknél van leginkább elterjedve. A felkelés i lejéből és módjából könnyen ítélhetünk az agyéja szélit mi és testi jóléte fölött. Sok nagyon egészséges ember nagyon nehezei: tud az ágyból felkelni, mig beteges emhurek könnyen kelnek fel. Sohasem aludjunk, ha csak nem okvet len szükséges, idegen ágyban. Utazás közben haszuáljunk tiszta gyapjú takarót, hisz lenétséges, hogy az az ágy, amelybe bekerültünk, tagidyos betegnek volt az ágya. Gyapjú takarók között, aludni a legajánlatosabb. Kzrket mindenüvé könnyen elvdietjük, nem izzadnuk alatta és rendesen jó kedvvel, friss erővel ébredünk. Uégi ism-it szabály : Hideg fej, meleg lábak! Ideges, gyönge, beteg embereknek azonban ajánlható a fejnek melegen és a lábnak még melegebben való tartása. Az ebéd i.t.iu való alvás, főleg vízszintes irányban való lékvés mellett, fiatal emberekre nézve nagyon káros és inkább gyengit. mint erösit. Egy karosszékben való elalvás aokkal kevésbbé káros. Sok ember ebéd után lószőrrel párnázott karosszékben támaszkodva szokott aludui. Ily helyzetben vsló alvás feluőtteknck egészséges és erősítő, de persze sokszor elvonja tőlük éjjeli álmukat. Ki álmatlanságban szenved, az lefekvés előtt vagy egy almát egyék, vagy egy pohár citromlét igyék. Soaan, ha este egy pohár jó sört isznak, ettől már elálmosodnak. Ilegegyszerűbb elal vasunk könnyítésére, ha lefekvéskor kellemes emlékeket vágy ábrándokat idézünk elő. Légválak közt pet^e toknál könnyebben alszunk el. A kefemra n lékek kellemes álmokat bozhunak, de egyúttal ióáni bh 'ondolkodásra szoktatják szelleműnket, ai.ii .-«• ítéi fontos életünk ' 11 '•<_'! i. - - •• al i: tására. Doktor. A konti szaka lát mot ott jó.i.l odé.ih, ahova n gyarmati vicinális « mat .«'ltéséi emeltek egy s/.i'da tövében rozoga magaacs I áz állt. Jól emlékszem a házra és lakójára. Amikor nekiduráltuk magunkat, mi ipolvság' nebulók, aogy megyünk világkörüli útra, iuHguiktf.il vi -én az lé kamra készlet egy jókora részét, toki ml nem juiottunk ama nevezetes házikón. A/ o •»•».eg útról latin lehetett apró két ablakát. Ugy p.s antott ide ez uhlakpár, ai; árosak egy vén konondo'mik álmaiag fölfölnyiló szemei. Nem állhattuk meg, hogy oda ne nézzünk a jő öreg Miska bácsihoz, ak.ben mervoit az a nagy lábeszéő képesség, bogt az ő ssavi ra ásta tettük meg a nagy utat és nála hagytuk az elemózsiát. Igaz, hogy odahaza a nagy vállalkozás meghozta a maga honoráriumát az alfelén, de mi nem igen komo'iyau vettük a büntetést, mert amikor ünnepi szünet előtt voltunk, megint kész Sztanleyk és emherképü szarkák lettünk. Később már nem is akartunk földkörüli utat megtenni, hanem Miháiy bácsihoz mentünk és vittük neki a füstölt húsneműt. Most is élénken él emlékemben a nagy szakállas, robusztus aggastyán. Nagyou öreg volt ! már akkorában. Senki fiatal korára nem tudott volna visszaemlékezni. Paraszt sorból származhatott, de bizonyos, hogy tanult is valamit deákul. Esztergomtól Gyarmatig in.no.'ii falut ismert és valószínű, hogy szolgálatban volt valamelyik papnál Esztergomban, akitől a lelkipásztorkodás tudományából egyetmást ellesett. Az ó és uj testamentom tart-ómat tudta és hosszú szakálán, sátga revereudáján és olvasóján kívül alighanem ennek köszönhette a nagy bizalmat, mivel a környékbeli parasztnép őt kitüntette. Egész éléskamra volt a kis házikó. Tojás, zöldség, aszalt gyümölcs, mind egy rakáson. A másik oldalon rőzse, sonka, paprikás szalonna. A kis kerítéses udvarban csirkék és malacok. A bútor egy szalmazsák és egy padkából állott. Volt egy faragatlan szekrénye is az öregnek de ebbe rajta kívül más halandó be nem tekinthetett. Ott voltak azok a gyógyító füvek, amelyeknek Mihály bácsi nagy népszerűségét köszönhette. Meri akinek csúza vagy köszvénye volt, akit rázott a hideg vagy gyomor fájdalom kínzott, az ide jött és kapott olyan gyógy-