Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-07-21
zárószámadás alkalmából pl. melynek a tiszteletére kapta a közgyűlés a „rendes" jelzőt s melyet csaknem ugy kellett elhalasztani egy másik közgyűlésre, a tisztviselőkkel együtt éppen 24-eu voltak a teremben. Megnyitás. Mészáros Károly, polgármester pont 3 órakor megjelent a közgyűlési teremben, üdvözölte a képviselőtestületet és a közgyűlést, megnyitotta. A felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Baráth Károly, Ács Ferenc, Grosz Ede, Keresztes István és Braun Ármin v. képviselőket Csoknyay Károly főjegyző leiolvasta a jun. 8-án és 11 és 12-én tartott közgyűlések jegyzökönyveit. Napirend clött. Becsei Ferenc interpelláció alakjában szóvá tette az általános drágaságot. Konkrét adatokat hozott fel, melyekből azt következtette, hogy a gabonapiacon az ügynökök, a tejpiacon a vidéki termelök, a bus körül a hentesek, liszt dolgában pedig a jiékek inkorrekt eljárása szabályellenes és felhívta a városi hatóság figyelmét azoknak a visszaéléseknek a megszüntetésére. Polgármester rögtöni válaszában mindenekelőtt védelmébe vette a [lékeket, kiket az interpelláló szinte hihetetlen és abszurd visszaélésekkel vádolt, azután néhány szóval párhuzamot húzott a mi városunk és más városok még drágább megélhetési viszonyai között, végül pedig kijelentette hogy az interpelláló legjobban tenné, ha a felpanaszolt visszaéléseket írásba foglalva nyújtaná be. A választ tudomásul vették. Lippert Sándor ugyancsak interpelláció alakjában kifogasolja, hogy a gyalogjárdán jármüvek is járnak, az öntözést nem jól végzik, mert néha a házakat is megöntözik és ezzel rongálják, az internátus előtti gyalogjárdát elzárták stb. A polgármester erre is azonnal válaszolt. A rendőrkapitány hatáskörébe tartozó dolgok ezek, tessék feljelentés alakjában oda fordulni. Az internátus előtti járda elzárása az építkezés miatt s amiatt történt, hogy mostanában nehéz vasgerendákat húztak fel a magasba. A választ tudomásul Vettek. Becsei Ferenc ajánlja a tárgysorozat pontjainak megváltoztatását. Kéri, hogy a li. 7. és 14. pontot együttesen es legelőször tárgyalják. Dr. F'dn't l'ezsö viszont a 4. pontot óhajtja elsőnek tárgyaltatni. Dr. Lövy László az ügyrend megváltoztatása ellen szólal fel. Polgármester szavazásra teszi fel a kérdést, de dr. Fehér szerint e felett nem kell szavazni, ez az elnök hatáskörébe tartozik csupán, mire a polgármester kijelenti, hogy először a 4., azután pedig a 6. 7. 10. és 14. pontot fogják tárgyalni. Még napirend előtt Fischer Gyula sürgeti az általános csatornázás ügyét. Polgármester igéri. hogy még az idén, legkésőbb azonban egy éven belül napirendre tűzi. A napirend. IV. Főjegyző elreferálja a tanács javaslatát, melyet a pénzügyi bizottság és az állandó választmány is magáévá tett. hogy t. i. a város vegye ineg és ntcarendesés céljából bontassa le a (Jrafkávéliázzal szemben levő Koritschoner-féle házat 25.000 K-ért, melyet a P. Takarékpénztárnál folyószámlára vegyen fel kölcsön. Hosszú vita indult meg. Becsei ugy véli. kölcsönpénzből ne vegyünk. Kerbolt szintén szeretné jobb idökn hallass tani. Dr. Hoffner mellette van a vételnek Bevéss mérnök szintén ajánlja a \etelt. Dr. Lövy még Menenitis Agrippa hasonlatát is elmesélte hogy a külvárosi városatyákat a belváros fejlő désére hangolja. Halasz Mihály szerint vagy n< legyen, vagy minden legyen. Adatokai hoz tel Uielvek szerint a belvárosra mindent költenek el a ki. ö Utcákat elhanyagoljak. Dr. Körös kimu tatui igyekszik Halász allatainak a téves voltál Keresztes Gyula osak szépészeti szempontot talál ezt azonban adósságcsinálásrs nem találja elegendő oknak. Fischer is Halásznak téves adataival foglalkozik. Dr. Fehér Dezső a takarékosság mellett van. !»'-• itt közérdekről vau szó s igy nem B városrészek versenye. Tiltakozik az ellen mintha itt bárki is presszió alatt állana, vagy osztályérdekbol szólalna fel. Ezt a vételt szükséjesnek tartja, elébb-utóbb ki kellene sajátítani s .kkor sokkal drágább lenne. Halász ujabbi fél-1 zólalásában rektifiikálja szavait. Neki a belváosiak ígéretet tettek s azért ment bele egyikoásiknak a megszavazásába, hogy alkalomadtán ízt viszonozzák a külvárossal. Most ugylátszik lecsapják. Itt klikk van. Végül polgármester leiárja a vitát. S miután még reflektál Kerbolt, veresztes és Halász néhány kifejezésére felteszi i kérdést szavazásra. Névszerinti szavazással 4* gen és 19 nemmel megvették a házat. VI. VII. X. XIV. Ezt a négy pontot, mivel ;b. egyféle ügyről van szó. egyszerre tárgyalták. \egy kérvény feküdt a közgyűlés előtt. A Verjöcy-utcai lakosok vízvezetéket és kocsiutat, a i&k Bottyán-utcai lakosok a vízvezeték megíosszabbitását, a Kohoncy-kertek között épült lázak tulajdonosai az ottani utak szabályozását, ,'izvezetéket. villanyvilágítást, gyalogutat, kocsiitat stb. a Kisfaludy-uteában pedig a második rizvezetéki töcsö letételét kérik. Kévész mérnök •eferádájában a Kisfaludy-utcán kívül mást nem íjául. Inkább javasolja a kb. 12 km. hosszú még .izvezetéki löcsö nélküli vonal kiépítését, a mi 120000 K-ba kerül, mint hol az egyik, hol a iiásik utca kiegészítését. Külöinben ugy ö. mint i polgármester az áll. vál. javaslatát is elfogadja, mely szerint a tanács dolgozzon ki muukaprogrammot s a szerint, a mint pénz lesz a vízvezetéki kasszában ezeket az utcákat lássák el vízvezetékkel, miután már a Bezerédv. Lehel stb. utcákat, melyekbe már régen kértek ugyanazt, A kellett, utasítani. Elsőnek Kerbolt szólt a tárgyhoz. Mindent megszavaz, csak a Kisfaludy másolik csövet nem. Inkább Tapolcafötöl Pápáig rakjanak le egy második föcsövet. mint egyes utcákba. I »r. I. ivy mellette, F. lelény i S • ibö Józsel különösen a Vak Bottyán-utcát illet, leg szintén mellette van a tervnek, dr. Hoffner indítványozza, hogy a Rohoncy-kertek mellett ;; ház kisajátítására t;'asittassék a tanács, mire aztán szavazásra került a sor. egyhangúlag elfogadták az áll. vál. javaslatát, dr. Hoffner indítványával együtt. XI. Mérnök ismerteti a Tűzoltó- és Árokutca rendezésének a tervét. Szerinte a Tűzoltóutca lö.OUOaz Árok-utca 12.000koronába kerülne Egy harmadik terv szerint a Bástya-utca a városmajoron át megnyitandó s a városmajor kitelepítendő. A pénzügyi bizottság a rendezést a csatornázás utánra óhajtja halasztani, mig az állandó választmány' szerint már most meg kell indítani H kisajátítási eljárást. K tárgy hoz is először Kerbolt szólt. O a városmajor kihelyezése mellett van. Tűzjelző állomás elébb-utóbb Ugyis kell, raktárnak meg nem keli 40 K. hanem elég 1 K értékű hely is löleiikiut . Istálló meg lehetőleg ne legyen a város közepén Lippert azt hiszi, -hogy a kisajátított telkek alig leszm-k értékesíthetők a faraktár hözelsége miatt. Dr. Fehér elvben mellette van minden rendezésnek, de preeiz terv nélkü nng csak a kisajátítási eljárás sem indítható meg .»terveket, hogy jobban át lehessen tanulmányozni ki kellene nyomatni és szétosztani. Muli a Cinci bebo'.'ozásáról beszél s midőn a polgármestei figyelmezteti, hogy a tárgyhoz szóljon, sürget, o is az utcarendesest. Dr. Körös pártolja dr Fehér álláspontját, Blau is szeretné tudni a: egyes tervek között mi a külömbség, dr. Hotínei szerint a vételárak tulmagasak, be kell várni a; építészeti szabályrendelet kiegészítését képezi szabályozási tervrajzokat, e tervbe beiktatandó az utcarendezés. Baldaut ugy gondolja, hogy i terv tiszta, ezt mindenki elképzeli. O sohse volt i lí honoy-Utoában, mégis megszavazta a közkutat Kerbolt élt ínég a zárszó jogával s az áll. vál javaslatának elfogadását ajánlja. A polgármeste kérdésére végre felállással egyhangúlag hozzá járultak dr. Fehér halasztó indítványához. I. II. III. V. A Gyenese-féie nyugdíjazta tá-i ügyet. a Vágóhídi szerződéseket, az Ksterházy Féle térbirtokjügyet sa Lovy-ház melletti aszfalt járdát közérdekűnek egyhangúlag elfogadtál i 11. és III. pontoi névszerinti szavazással). VIII. A Koronavendéglö bérlet ügy 'ét a pol karmester ismertette. Baldauf Hoffmannak kivánji iiadui, mert 200 K évi bérrel többet ajánl, dr. floffüer akkor inkább nyilvános árverést ajánl, Kerbolt abból az elvből indul ki, annak kell adni, ii többet ad, Edelényi Szabó József szerint Alasz Ferenc ajánlattevő pótajánlatra volna felhívandó, v'égre szavaztak lelálással 18-18 volt az arány, névszerintivel pedig 18-17, vagyis 1 szavazattöbbséggel árlejtést rendeltek el. IX. A muukásházak ügyéhez csak Hajnóczky izolált fel. Óhajtja, hogy az építészeti bizottság javasolja, miként az épités 10-es csoportokban idassék ki. A tanács javaslatát egyhangúlag elfogadták. XII. Az ingatlanok átruházása alkalmával szedendő 1 ?»-os városi pólilletékröl szóló szabályrendelettervezetet dr. Hoffner t. ügyész ismertette. Becsei az örökösöket nem szeretné megadóztatni, Keresztes is ellene van, dr. Fehér viszont indítványokat tesz 1) hogy a befolyó jövedelem a csatornázásra fordíttassák. 2 örökösök 1000 K minimumig mentesek legyenek, 3) 1000 K tul gyermekek, azaz leszálló örökösök 1 / 2 , oldalrokouok 1 ? 0-ot fizessenek. A 2. és 3. pótinditványt felállással, szavazattöbbséggel elfogadta a közgyűlés, ellenben az elsőt, dr. Hoffner ellenvéleménye értelmében elvetették. XIII. Az 191L zárszámadásokat a főszámvevő ismertette. Dr. Hoffner a jégbeszerzésre vonatkozó szabályrendelet legszigorúbb betartását ajánlotta, Kerbolt szegényház létesítését javasolja és a bor és husfogyasztási adó szétválasztását óhajtja, dr. Hoffner a szegényház felállításának akadályairól beszól, a husfogyasztási adó pedig szerinte 'őrlődik m agátél, Kerbo lt elisme ri utóbbit, de azt a nép sínyli meg. Kerbolt. a tűzoltó segédtisztek fizetését sajtóhibának véli. Végül a számadásokat elfogadták. XV. A tüaoltóegy létnek a tanács 200 K erejéig utalványozhat, bizonyos összeget, hogy az aug. 20-án tartandó jubileumi ünnepségek s a Vármegyei Tüzo'.tószüvetségnek ugyanakkor Pápán tartandó közgyűlése alkalmával felmerülő reprezentációnál is költségeket fedezhesse. Kerbolt ugyan ellenezte, min dr. Hoffner igen elcsodálkozott, végre is aztáu megszavazták egyhangúlag. XVI. Néhány ille'öségi ügyet elintéztek. Háromnak az illetőségei megtagadták. Kgynek a kihonositásába beleegyeztek. Ezzel a közgyűlés véget ért. Értesítők ismertetése. in. Izr. aut. orth. hitközségi iskolák. A pápai izr. aut. orth. hitközség városunkban polgári fiúiskolát és elemi iskolát tart fenn, méhnek értesítőjét a következőkben ismertetjük. Blau Henrik h. igazgató szerkesztette it mondhatjuk szűk keretben is eléggé bő anyaggal és gondos körültekintéssel az értesítőt, melynek első oldalait boldogult igazgatójuk, S.hor Ármin áldott emlékének szentelte. Schor Ármint jellemezni nem könnyű dolog. Nekrológot írni egy oly tantérfiuról, ki minden tudása, szakismerete cs mii, den egyébb .gyéni jó tulajdonsága mellett is csupa szerénység volt ki nem a nagy világnak és nem sippal-dohbal, hanem a csendes visszavonultságuak és csak- iskolájának és az azzal kapcsolatban levő jótékony intézményeknek, a közjónak és hitközségének élt és ki többre becsülte, ha titokban jót tehetett, mint ha bár érdem szerint de nyilvánosan ünnepelték,egy oly emberről, kinek bár élete nyitott könyv volt, áldásos munkálkodása csak halála után tűnik tél teljes nagyságában, - nehéz dolog. „Nem élt hiába." Igy záródnak az emlék sorok. E három szóban oly monumentális obeliszket emelnek a koian sirba szállt pedagógusnak, mely a kés,', utókornak is meg tagja mutatni az önzetlen tautértiu érdemeit. Meg egy értékes fejezet van az értesítőben : a nyugalomba vonuló Rosenthalnó búcsúztatója. Rosen thai Morné. szül. Reiner Franciska tanitóné -12 évig szolgálta a pápai hitközséget, mint < lerui
