Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-06-09

nek, megszűnik a jóviszony, mely az egyesült munkába mindig megteremtette a maga basznos gyümölcseit. Ha jó ter­més volt, jó volt minilkettöjüknek. rossz termés esetén együtt szomorkodtak. De egymás baját megértették s igyekeztek azt egyetértéssel kevesbíteni. Szép termő határainkat minden kö­rülmények kiizt szeretni és becsülni kell. akár fehér kalácsot ad, akár száraz ke­nyeret. Ezt csak azzal mutathatjuk ki. ha egymást szeretjük. Kérelem. A „Veszprémvármegyei Általános Tanitó­egyesület" az alábbi kérelemmel járul a Veszp­rémmegyei törvényhatósági bizottsághoz: Tekintete* Törvényhatósági Bizottság '. Nagyságos Alispán Cr! A „Veszprémmegyei Altalános Tanitókerü­let" minileiikot mély tiszteiéit».-1 és halával ta­pasztalja, hogy Veszprémvármegye Tek. Törvény­hatósága ugy a népuevelés ügye, mint a uép­tauitok inüU'iih-s" iránt nemes rokonszenvet és áldozatkészséget tanusit, K nemes rokonszenv és kitüntető elismerés egyik megnyilatkozása az is. hogy a nemesi fal­kelés, most népnevelési alapból a Tek. Törvény­hatóság évenkint mintegy 210 korona jutalmat ősz* ki több olyan tanitó között, kik a magyar nyelv tanításában sikert mutatnak fel. Mivel a tanítóság körében már régóta az az óhaj nyilvánul! meg, hogy e jutalmak, tekintve a tanítók társadalmi állását, ne 10-20 koronás összegekben adassanak ki, többen oly megkere­sosel fordultak egyesületünkhöz, hogy a jutal­mak öszegéuek megváltoztatása iránt kérelemmel forduljanak a Tek. Törvényhatósághoz. Tekintetes Törvényhatóság I Az 1007. évi XXVII. t.-c. 1« §-ának és n végrehajtási utasítás 40. §-ának rendelkezése sse­rint az iskolafenntartóknak szabadságában állott az oktatás nyelvet tetszés szerint meghatározni. Tudomásunk szerint, a veszprémvármegyei összes népiskolák az oktatás nyelvéül az állam nyelvét, vagyis a magyar nyelvet jelentették be E bejelentésük alapján a 14ölil 1,90S. sz. a. kelt vall. közokt. ügyi miniszteri rendelet folytán az összes veszprémvármegyei népiskolák 1S84'90S. kb. sz. a. a vármegyei közigazgatási bizottság által magyar taiinyelvüekuek törzskönyveztettek. — következésképen a megyei összes népiskolák­ban más nyelven, mint magyarul tanítani uem a férfiakat. Ks ez volt az egyedüli amit szívből tett e- még ezt sc tudja szívből tenni. Azt hitte, hogy a világ szentül meg van győ­ződve afelől, hogy a hatalom még mindig a kezé­ben van, csupáu kinyújtania kellene kezeit és min­den ujjára tapadna egy-egy ur. Aztán még néhány esztendő repült el. 6 mái végleg lemondott holmi királyi sarjról, süt bácskai nábobról is, de arca még mindig a régi, guuyot arc volt, fejtartása a régi büszke fcjtartás. Pedig ö is igen jól tudta, hogy milyen más, mint egykoi volt, minő egészen más . . . Az érthetetlen leány egy napon meglepte a világot. Felesége lett egy éltesebb két gyermekkel hiró özvegy mészáros mesternek, aki benne csak anyátlan gyermekeinek gondozóját látta és akiben ő semmit sem látott. Szegény leány, illetve asszony azt mondotta mindenfelé; hogy szánta, sajnálta t két árva gyermeket nem tudta elnézni, hogy anyt nélkül legyenek és 5 acért csak azt hitte, hogy i világ elhiszi est neki. Hogy őt ne szánják, ő szá nakosott. Ebben is megelőzni akarta az embereket H. N. Alázatos kérelmünket a legmélyebb tiszte­lettel ismételve a Tek. Törvényhatóság kegves ßgyelmebe ajánlva maradunk Veszprémben, 1912. évi május hó 20-áu. legalázatosabb szolgai, u .Yeszpréuivármegyei ÁltalánosTánitO-Egyesü­let" választmánya és annak megbízottja: Göndör Ferenc •Inuk, kir. s. tautclúgydC. Színház. Szombaton június hó 2-án kezdte meg elő­adásait Könyves Jenő kitűnően szervezett tár­sulata. A közönség szép pártolásban részesiti a társulatot, nieiy méltán meg is érdemli. A kö­zönség jó vígjátékokban és szép sziumüvekben 'gyönyörködhetik, melyeket a jó összjáték tesz élvezetessé. Az eddig lejátszott darabokról refe­radánk a követkelő: Szombat, vasárnap és hét/ő. A társulat mindhárom este a lehető legjobb előadásban részesítette a szép számú közönséget, mely elismeréséül sokat tapsolt a szereplőknek. Kedd. Kedden kevés közönség előtt Garvay An­dor „Becstelen" cimü nagysikerű drámája került szinre nagyon jó előadásban. A főszerepet benne Kallós József kreálta elég szép sikerrel, a kinek azonban hibájául csak azt róhatjuk íel, hogy néha önmagáról megfeledkezve szaval. Herceg Jenő Kápolnay szerepében ügyes és formás ala­kítást nyújtott, valmint a többi térti szereplök is megállották a helyüket. A női szereplök közül első helyen mint főszereplőt Barabás Ellát kell felemlitenüuk, a ki ezen estén kiváló tauujelét adta annak, tfbgy miként kell egy erős és nehéz drámai szerepet jól megjátszani. A többi nőt szereplők Kovács Lulu. Sáska Hona mind hozzá­járultak ahhoz, hogy jó előadásban legyen ré­szünk. Szerda. Szerdán ismét egy szellemes francia víg­játékban volt részünk, ugy látszik az igazga'ó ezt különös szeretettel kultiválja. Hát akkor, ha már oly frivol mint a hétfőn előadott, akkor nem kérünk belőle. A .hűtlenség iskolájában" a fő­szerepet ismét Herceg Jenő vitte a tőle már igazán megszokott praecisitással. A női szerep­ben pedig Kovács Lulu szeretett volna méltó partnere lenni Hercegnek, a mi bizony egyelőre még nehezen megy, azonban készség meg vau benne. K. Székely Ilona mint mindig, ugy most is jó és fényes alakítást produkált. A többi sze­replök is mind jók voltak. Csütörtök. Csütörtökön 2 előadás volt délután a Zsába zsutolt ház előtt jó előadásban, mig este szintén telt ház előtt „Lengyel zsidö" került szinre. A szinpadon először láttuk Könyves Jenő igazgatót a kit mindvégig lelkes szeretettel üdvözölt a szép számban jelenlevő közönség, a ki ezen ünnepién méltán ki is érdemelte. Egy, két hálás szerep volt még a darabban, amely mind elég jó ke­zekbe került. A közönség igen hálás volt és so­kat tapsolt. Sok pénzt takaríthat meg az, akinek bármiféle könyvnyomdái mun­kákra szüksége van, legyen az a leg­egyszerűbb névjegy, vagy a legkompli­káltabb könyvnyomdái munka, ha Gold­berg Gyula nyomdatulajdonoshoz fordul nyomdai munkáival, mert könyvnyom­dája a legmodernebb villanyeröre beren­dezett uj gépekkel és modern betűkkel lett felszerelve, mi által a legkényesebb munkák gyorsan és olcsón felszámítva, készíttetnek el. zabád. Az 1907. évi XXVJI. t.-c. 18. &-a ize­int ez az állapott többé meg nem vahoz'at­ató. Idegen tannyelvű iskolánk tehát nincs, en­ólfogva a magyar nyelv sikeres tanítására izol­áló jutalom ma már idejét multa azért is, mert z 1907. évi XXVU. t.-c. 19. 8-a értelmébe,:, lég a nem magyar tannyelvű iskolákban is a íagyarnyeiv o|y mérvben tanítandó, hogy a nem aagyar anyanyelvű gyermek a mindennapi iskola egyedik évfolyamának bevégeztével gondolatait aagyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja ejezni. A magyar nyelv eredménye tanítása tehát • ötelesség még a nem magyar tannyelvű iskolák­lan is, azér tehát jutalom senkit meg nem illet, logy helyesen érvelünk ti>ztelettel felemlítjük a •all. közokt. ügyi miniszter urnák 893/910. sz.a.l telt és vármegyénk kir. tanfelügyelőjéhez inté­:ett rendeletet, melyben kanondja, hogy tigye­emmel az 1907. évi XXVU. t.-c. rendelkezéseire, nely szerint a magyar nyelv intenzivebb tanita­iára a tanítók fegyelmi terhe alatt köteleznék,— nagyar nyelv sikeres tanításáért ezúttal a mi­íiszter ur külön jutalmat nem engedélyez. Ezek alapján a „Veszprémvármegyei Általa, los Tanító Egyesület- az. n alázntos kérelemmel járul a Tek. Törvényhatóság elé. hogy az eddigi, t magvar nyelv sikeres tanításáért kiadott jutal­makat beszüntetni és a 891 S 8K jkv. sz. a. hozott határozatát o.la módosítani méltóztassék, hogy i jutalmazásra felhasználható összeget két részre osztva, oly tanítok jutalmazására kegyeskedik [ordítani, akik ifjúsági egyesületet vezet nek. Ezek közül is elsősorban azon tanítók jutalmaztassa­nak, akik idegen ajkú községekben magyar nyelvű itjiw'tgi egyesülelet vezetnek. Tekintetes Törvény hatóság'. Ak.k éber szemmel figyelik a mai társadalmi kialakulást, azok szomorú szívvel tapasztalják, hogy az iskolai nevelés az elet forgatagában vagy teljesen elvesz, vagy csak halvány nyoma látszik. Megdöbbentő, lesújtó igazság ez ! A jövő nemzedék valláserkölcsös és hazafias nevelésére okozott erővel gonddal kell törekednünk, hogy megtarthassak őket az erkölcs és a hazafiság talaján. A sok szenyirattal, kocsmai kicsapongás­sal és az idegenből hazatérő vallástalan és haza­tiatlan eszmékkel telitett izgatókkal, de az itthon levők laza erkölcsi és nemzeti érzékével szemben is, egyetlen egy eszközünk van, az ifjúságot csak egy nemes fegyverrel tudjuk oltalmazni, ez az ifjúsági egyesület. Ezért a legmélyebb tisztelettel ajánljuk a Tek. Törvényhatóságnak magas figyelmébe alá­zatos kérelmünket, és ezért kérjük, hogy ne csak a pénzbeli jutalmazás varázsával, hanem a ren­delkezésre átló nagy és hatalmas erkölcsi erővel is méltóztassék odahatni, hogy vármegyénk terü­letén minden községben a tanítok, lelkészek, köz­ségi és egyházi elöljárók vezetése alatt ifjúsági egyesületek alakuljanak, hogy bennük az iskolá­ban elvetett mag felvirágoztassék és majdan a felnőtt ember életében csak a hazának a javára szolgáló ós az Istenfélclemböl eredő gyümölcs teremhessen. Az a tanitó érdemel jutalmat, aki az isko­lán kívül, a kötelezettségén felül is népnevelő, az a tanitó érdemel elsősorban kitüntetést, aki a már magyarul tudó gyermeket az iskolán kí­vül ugy neveli tovább, hogy a hazához való őszinte ragaszkodását az élö magyar nyelvben minden időben kifejezhesse, az a tanító jutalmaz tassék. aki nemcsak megtanított magyarul be­szélni, hanem nki erkölcsös és magyarul is érzt ifjúságot nevel. Ily tanítók jutalmazására méltányosnak tar. •aiiátik, ha a Tek. Törvényhatóság a mintegj 50.000 koronát kitevő népnevelési alap kamatai ból a szükséghez képest, évenként több 100 vagy 200 koronás jutalmat méltóztatnék iolyósi tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom