Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-05-12

1912. május 12. Pápai l.apn k 3. A FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYŰ URAK IZLÉsKNKK Ml'J ! FELELJ ) RUHÁZATOT r a p a n közvetlen a megyeháza mellett " Kraus: Arthur és Társa ===== Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, úri- ed egyenruha-szabóknál lehet megrendelni íílclérriclíllín szabásforma -is Indolflöíds ! Magv válaszok ralóHi angol és sk;ótors2ácji kjeimében Jaj Zsuzsi — kiáltott ijedten nőm — gyorsan tálaljon. Zsuzsi kirohant. Zsuzsi berohant. — J»j, J»j, »«ÍO*ág"S asszonyom, nincs .semmi a vacsorából, oda égett minden. Persze Zsuzsit összeszidta a nöm. Hja, szakácsné ne menjen konferenciára. Négiasz. Városi közgyűlés. — 1912. niájus 6 — Mult hétfőn délután ,'J órakor Pápa város képviselőtestülete Mészáros Károly polgánnestei elnöklete alatt, mintegy 70 városatya jelenlétében rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb pontja a vágóhíd épitése volt. A közgyűlésen hozott határozatok lapunk jelen szántaiak más helyén, a hivatalos hirdetményben is jelezve vannak, mién, is e helyen csak a közgyűlés lefolyásának a külsőségeivel foglalkozunk. Polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére télkéri Barcsi József, Kobera Károly. Kerpei <iusztáv, Keresztes Józsel és fsajtai Dániel v. képviselőket. Az előző jegyzőkönyv felolvasása után Halász Mihály egy interpellációban a külső városrészek utcáinak üntözt.etését sürgeti, mit a polgármester megígér. Lippert Sándor hasonló ügyben interpellál <) a belváros utcáinak seprés előtti öntözését kéri, mit a polgármester szintén megígi-r. Kzek után következett a napirend. A Cinca beboltozását ledezet hiányában egyelőre nem rendelték el. A Zárda-utca rendezésére, az fcrzsébetligethez kapcsolt területek és a közvágóhidat illető határozatok ti hivatalos hirdetményben foglaltatnak. Azonkívül még a Kemencky-féle épitési ügyben és a Lajos-utca megnyitása dolgában hoztak lényegtelen határozatokat. Színház. Május 4 és 10. között folyt le sziniévadunk ö. hete. Volt e héten két jii'aloiiijáték. Déryé é* Káhloié, egy ifjúsági előadás és egynépelÖadás. Ijdonság kettő került szinre. egy vígjáték és egy színmű, sajnos, mindkettő csekély érdeklődés mellett. Nevezetessége a hétnek a Leányvásár hatodik előadása, természetesen leszállított helyárak mellett. Egyebekben a lefolyt hét elég csendes volt Kiváló sikerekről, viszont hibás előadásokról nem számolhatunk be. A közönség is közepesen viselkedett. Telt ház nem volt, üres sem. Talán a jövő hét, illetve a tegnap és ma. mikor Márkus Emiha művésznő fog vendégszerepelni, jobban fog sikerülni, látunk majd niit már rég nem láttuuk; — zsúfolt házakat. Részletes relerádánk ez : Csikós. Nyaraival a címszerepben szombaton délután ifjúsági előadásul Szigligeti gyönyörű nép•zinmflvét adták : a Csíkost. Kívüle még Benea és Pataky tetszettek különösebben. Sup f/eláia. (.Ittenbach szép zenéjü operettje szombaton és vasárnap este került szinre. Ez a paródia, ha fülbemászó dallamokkal nem volna felékesítve, teljesen élvezhetetlen lenne. Annyi sületlenség, régi, elcsépelt tiéfa, rossz vicc van benne, hogy az ember gyomra émelyeg, ha hallja. Pataky egyébként igv is nagyon tetszett, s inebó partnere volt .Juhos Paris. Szántó és Nyáray jutottak még jobb szerephez. Az ember tragédiája. Vasárnap délután harmadik előállásban ment Az ember tragédiája. A vasárnap délutáni publikum iiagyrésze természetesen érte tel észszel a nagy tragédia alapgondolatait, s csak a külsöséj gekben talált megröhögni valót, a mivel tökélei tesen elrontotta a hatást. Az előadás ez esetben is igen jó volt, csak még több maradt ki az eredetiből, mint a bemutatón. Közönség volt elég s szívesen tapsolt Zilahynak és l: Leányvásár. Hétfőn hatodszor ment % Leányvásár — leszállított helyárakkal. A zónaelöadás da< ára sem verődött össze sok néző, a mi a színészeket is elkedvetlenítette. Kovács helyett Baróti ját.szta a korcsmárost. A zene és ének jó volt. Frankfurtiak. E cim alatt a Rothschildeket kell érteni. Az üreg Rothschild halála után az özvegynek ó fia maradt, kik Mécsben, Nápolyban, Londonbau, Parisban és Hamburgban telepedve meg, osak rendkívüli alkalmakkor találkoztak özvegy anyjuk házában. Egy ilyeii találkozás adja a vigjátek anyagát. Egy kis uralkodó herceg pénzkölcsönre szontfj s hogy megkapja, hajlandó az időközben bárósitott Rothschild család bécsi tagjának leányát feleségül venni. Ámde a leány legénynagybátyát szereti s a kérő herceget kikojsarazza. E darabot, választotta Déry Héla, a társulat bonvivant-ja jutalomjátékául. Aránylag botrányosan kevesen nézték meg a darabot. Ha a darab nem annyira, de Déry bizonyara megérdemelt volna telt házat. Dérynék különben nem valami nagy szerepe van. Kxcellált Miklósy Margit, és Szántó. Jok voltak Baróti és Zilahy. NaI gyon kedves volt. mint mindig, Fekete Irén. Szulamith. A keleti zene mindig jó hatással van ránk A szerda. .- ..i I isbau, Szulamith operában gyönyörködni tudtunk már csak a szép, eredeti zeue miatt is. Nem lehel kifogásunk ajáték ellen sem. í Különösen Ju!:"> Margit igen kitett magáért. ! Érckövy is nagyon tetszet A többi kisebb szerep között is akadt néhány kiváló, igy Fekete Irén, ki gyönyörűen táncolt, de mindennek teleti MES kell dicsérnünk a zenekart, mely ezúttal is szépen exekntálta a meglehetősen nehéz zenét. Közönség nem sok volt. Éva boszorkány. Herceg Ferencnek fenti cimü színmüvét csütörtökön mutatták be nálunk. Lehet, hogy, I ha nem olyan vontatottan, döcögve adják, Job- j I bau hat, de igy nem igen sorakozhatik a neves szerző többi alkotásai mellé. A középkorból vette i témáját a szerző, alibi'1 az időből, mikor még egyik tiiur u másiknak a várát vívta, s jaj volt annak, a ki asszony vagy lány volt, mikor a válnia lett. A goriciai gróf Eva hercegnő vagy >nára áhítozik, különböző ürügyek alatt, perlek— dik. majd háborúskodik. Heleszól a dologba a Klérus, a törvény is, s ajánlja, hogy a gróf vegye el a hercegnőt feleségül. E körül forog azután a színmű drámai része. Fekete Irén mesésen adta Éva boszorkányt (e név onnan vau. hogy annyi állítólagos boszorkány volt . a különbözői jelenetekben különböző érzelmeket kitűnően festve..Déi v kevésbé felelt meg mint bősz goriciai gróf. Jobban tetszett Zilahy deákja és Szántó skribájn : kitűnő volt Miklósy. A páholyok nagyrésze és néhány padsor teljesen üres v dt. Hát már lb-r eg sem vonz? Ártatlan Zsuzsi. Pénteken Káldor Dezső jutalomjáték* címén az idén már másodszor adták ezt az operettet, melyet a mult szezonban is ötször kellett látnunk, s mindannyiszor leszólnunk. Már csak küve'kekezettség szempontjából azuttal sem mondhatunk jót róla. Mennyivel helyesebb volna ilyenkor pl. Luxemburg grófja, vagy akár a Yarázskeringö, Vig 'özvegy Tatárjárás, vagy más jó darai) szturehoza'ala, mint ilyen igazán u^m színpadra való dolgokat ránk erőszak dni. SCHÓR ÁRMIN. Május ÍJ-én váltotta meg szenvedéseitől a halál. Aldáeteljes életének vegén mintegy :j-4 héttel eéelött agyszéliiüdés érte. mire elvesztette beszélő képesseget s egyszersmint szolgáin'képtelen lett. Min a pápai izraelita polgári iskola igazgatója egy emberöltön át szolgálta a pápai izr. hitközséget » pedig mindig ugy, h'gy e testestül-lelkestül tantérriu a bitközeégnek egyik büszkesége volt. Pedagógiai ismeretekben, tudásban, erényben, vallásosságban, a milyen gazdag volt, ápp oly szegény volt anyagiakban. Eletet hivatásszerűen töltötte be. Minden szavából, minden írott sorából kicsillant az a végtelen szeretet, mellyel isao.ájáh-iz rag.is/.k ej..-* Bol log cealádi életet, élt, míg a kérlelhetetlen s"is nejét el nem ragadta oldala ntellöL Vigasztalást már csak Ernő íia, hí Beregsiásion fógimn »antir, és leánya özv. Ambrus Sán lomé nyujthatak v < na. ám egyik táv d, másik pedig szinten gyászba volt. Még snk *it 1 éves ?olt a kiváló perleyngns, mikor örökre le kelle*» szállani a katedráról, melyre oly örömmel szokott lépni. A megboldogult nemcsak az iskola falain belül, hanem azon kívül is sokléle irányban működött, s számtalan jótékony egyesület siratja benne elnökét, tisztviselőjét, vagy szerény tagját. Tagja volt a .. képviselőtestületnek is. Temetésének részleteiről jövő számunkban hozunk bővebbet. Addig is kívánjuk, hogy a föld, melyen annyit dolgozott, legyen neki könnyű, s a test, mely táradiiatatlaii volt, nyerjen uök nyugodalmat. A tantestület megfogja őrizni emlékét, arcképet lefV-s'eti és .nevére alapítványt fog tenni. f NOVAK EDE. Az »gész város „Ede bá'«i

u-ja hunyta le ir ikre s/rtiiiét. Nemcsak a beucésreu Inek. melynek nesztora volt, hanem csaknem a iIO.OOO lakossal biró Pápa varosának is legelőké] ibbembere vek s alig vor. valaki a városban, ki öt nem ismerte, és uem becsülte volna. A M.i'huzsalemkor manap oly íitka. hogy iz elete a! >'.só napjaiban ig az utcán mutatkozó i botjára támaszkodó Ede bácsit szokott sétájában valósaggal megbarnulták a járó-kelők. Mult héttőn azután örökre télretette hü kiléröjöt, az elhagyhatatlau megyfabotot. melyet izonbau jóságos emberek koporsójába is beleettek. Tipikus, egyszersmind rokonszenves alakja . i- a kii-i denitilt. nyugalmasoknak. Nehéz dolog >lyan embernek, ki mindig szívesen dolgozó't. 1>Í <vet nyugalomba tölteni. Az ö erős szervezete >zt is kibírta. Született Nagy-Kanizsán. Zala vm. 1823. izept. 4-. a rendbe lépett. 1840. szept. lö., iinue• elves ; •igaihibua' telt |S)S. szép*. 'JA. ai I v. >• >apá szenteltetett 184H. okt. 19., — 1S4S - 19