Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-08-27

1911. augusztus 27. Fanni Lapok 3. gari iskola, eléggé bizonyítja az, bogy nem nmük el esztendő anélkül, hogy ujabb kereskedelmi iskolákat ne állíta­nának fel. Egy időben Pápán is felszínre került egy kereskedelmi iskola felállítása. Ha polgári iskolánkat kereskedelmi vagy ipari irányzatúvá alakítanánk át, nem volna szükség külön kereskedelmi is­kolára. Ily irányú iskolává annál inkább is célszerű lenne polgári iskolánkat át­alakítani, mert növendékei valószínűleg nagyobb számban kerülnek ki az iparos és kereskedő osztályokból, mint a gaz­dák* köréből. Legjobb lenne a polgári iskola gya­korlati irányú átszervezése tárgyában az illetékes tényezőknek egy értekezletet összehívni s ott a viszonyok íigyelembe­vételével megbeszélni, mily irányú is­kolává lenne célszerű polgári iskolánkat átszervezni s azután a szükséges lépé­seket rnegteni: Illés Lajos. A népszámlálás eredményei. A legutóbbi népszámlálás revízióját, most végzik ugyan a statisztikai hivatalban, az ország­részek nópnövekedósét azonban már is látni lehet. Az összehasonlító táblázat a népuövekedést a következő arányokban tünteti lel : A Duna—Tisza köz népnövekedése IÜ7. Erdélyé 14­0 százalék, a Tisza balparte 10 0 száza­lék. Mindhárom tétel az országos átlagot maga­san töiülmulja s a népszám többletét 085.000-be" tejezi ki, ami az országos gyarapodás nagyobb fehmek felel meg. Annál silányabb eredményt látunk a Tisza — Maros szögben. Xein sokkal ja­vul a helyzet, a Tisza biilpartján és a Pattantál; ott 88.000, itt 150.000 lelket tesz a többlet é* relációkban mindkettő 8*5—6'3 százalék. Ide szá­mit a Duna balpart is 120.000 léleknyi szaporodá­sával és 5 8 százalék relációjával. Nyilvánvaló ebből, hogy a kivándorlási mizériák fészke tiz éven át a Tisza — Maros szög, a Duna két partvidéke és a Tisza jobbpart volt. Az utóbbi területen ez régi nyavalya s aunvira megrögzött, hogy miatta Szepesmegye népessége tiz év alatt egyáltalán nem mutat tel semmi szapo­rodást. E beteg országrészek városai is aránylag lassú üzemben lejlöduek: Versec gyarapodása 8. Komáromé, Pancsováé és Kassáé 10-10 száza­lék: Arad és Székesfehérvár 12"5 százalékra, Győr é : Pécs 13"5 százalékra vitték. Sopron város az ö 1 százalékos lépcsőjén valósággal stsgnál, Sel­mecbánya meg éppen lehanyatlott 10 ezerről 15 ezerre. Nagyobb lendület esak Pozsony 18 2, Miskolc 18*6 és Temesvár 22 százalékos emelke­désében mutatkozik. De hová enyósa el mindez más vidékek, például Debrecen 22"0. Szatmárné­meti 25'9, Nagyvárad 28, Marosvásárhely illő és Kolozsvár 50 százaléknyi bővülésével szemben! Az utóbbiak messze fölülmúlják lendületben a 14~> százalékos Szabadkát és Szegedet, a 15*5 százalékos Kecskemétet sőt 20*3 százalékos Buda­pestet is. Hazánk gyarapodó keleti részén az orszá­gos átlagnál jár: Mar- storda, Torda Aranyos és Hajdumegye 8-9. túlemelkedik rajta Szabolcs, Fgocsa, Csongrád. Heves és Koh.zs (l-H). Miliar és Szilágy 10-11, Hunyad 12-:! C*ik 13 3 Márama­i'os 1.V2 és Pestmegye 24 8 százaléknyi népnöve­kedéssel. Viszont, teltünöen stagnáló megyék itt Hárs. Csanád, Alsófehér, Fogaras és Nagyküküllö. Sőt vannak e virágzó területeken stagnál.) városi képződmények is: Haja népszaporodása alig 5 százalék. Zomboré 8-4, Hódmeaővésárhelyé meg éppen Hl százalék. Megnyugtatóbb a iiépszámlási eredmény ha a megyei relációkat nyelvterületi kapcsolatba hozzuk egyuiáisell magyar területnek véve min­den oly megyét, hol a számszerű többség magyar s másajktiuak, hol a többség tót, oláh, orosz, német vagy szerb. A magyarsághoz számi'uuk tiz dunántúli, hét. felvidéki palóc, tiz alföldi és négy erdélyi székely megyét (beletoldva az odatartozó városi népességet is) Tttladuuáii a népszám 2 millió 831 ezerről 2 millió 981 ezerre emelkedett, tehát 150000 lé­lekkel nőtt mely emelkedés 5*2 százaléknak telel meg. A palócföldön a népszám 1 millió 331 ezer­ről 1 millió 431 ezeire, tehát 100 ezerrel gyara­podott s relációja 7'5 Máaalék. A magyar Alföld szaporodása legkiadósabb: 5 millió 5000 lélekről 5 millió 544 ezerre szökkent, a többlet tehát 539 ezer, relative 10­7 százalék. A székeiföldi többlet végül 572 ezerről 031 ezerre menöleg í>9 ezer lélek, relációban 8 5 százalék. Az emelkedés súly­pontja az Alföldön vau, kiterjed súlyával a szé­kely megyékig, enged a palócföldön és vészit jelentőségéből tol a Dunán. Az egész magyar területre nézve a népszám 9 millió 739 emerről 10 mii 1 ió 587 ezerig duzzad föl s az emelkedés 848 i'zer lélek, ami a másfél milliónyi országosaaaporodásuak a nagyobb része. A selációban 8'0 százalék s az országos átlagot (9'9 százalék) hatalmasan megközelíti. Sokkal gyengébbek ennél a többi tájnépek nyelvteiüle­tére vonatkozó eredmények. Megállapítható ezekből, hogy a magyarság a legutóbbi tiz év alatt is gyarapodott erőben, bár nem annyit, mint amennyi kívánatos volna. A Dunántúlra vonatkozó adatokon éröven meglátszik az egyke hatása, ami nem is csoda, mert az egész országban tán sehol sincs annyira elterjedve, mint éppen itt. De még a kivándor­lás is itt. érezteteti káros hatását, bár elvitatni nem lehet, hogy a kivándorlás néhány százalék­kal csökkent. TARKA ROVAT. Értesítők ismertetése. 8. M. k. jöldmivesiskola. A ni. k. földmivelésügyi miniutal fonható* sága alatt álló pápai m. k. földmivesiskola igaz­gatóságának az elmúlt tanévről kiadott jelentését a következőkben ismertetetjük : A jelentés két részre oszlik: tanügyi és gazdasági részre. Bevezetésül jelenti az igazgató, hogy a pápai töldmivesiskola gazdasági altiszt­képző iskolává lesz átalakítva, melybe jly 22 évet betöltött vagy katonai kötelezettségüknek eleget tett egyéneket vesznek íel, kik az elemi tárgyakból sikeres felvételi vizsgát tesznek le. A mult tanévben a tantestület állott, Tar Gyula igazgatón kivül 1 gazdasági segédtanálból, 1 fökertészböl és 2 gazdasági gyakornokból. A létszáma év végén 47 volt, kiknek egyharmad­része Veszprémmegyei (pápai egy sem akadt i, egy másik harmadrésze Zala- és Vas-ból volt, mig a többi Sopron, Győr, Komárom és fehér­megyéből származott. A tanítás főleg gyakorlati volt. A növen­dékek folyton dolgoznak s állandóan el vaunak foglalva, felváltva teljesítenek szolgálatot is a tan és hálótermekben, istálókbau, ólokban, aktok­ban, kertben stb. A mult tanévben 20 tanuló vég­zett, ezek közül saját birtokán maradt 5, munka­felügyelő lett 17. katona lett 1, tejgazdasági szak­iskolába ment 3 növendék. A fölemivesiskolában a tanév folyamán a következő tanfolyamokat tartották: 1) Nyolc he­tes téli gazdasági iskola 20 töldmivef számára. 2i Négy hetes nyári mezőgazdasági tanfolyam 22 néptanító részére. 3) Négy hónapos mezőgazda­sági tanfolyam a pápai helyőrség számára A gazdaság áll 885 katasztrális hold bérelt földből, melyből 208 hold szántéi. Állatállomány : 19 ló, 22 ökör, 1 bika. 20 tehén. 33 borjú, 15 sertés, 41 juh és házinyúl. A kcrtgazdasjj' 10 h >ldra történik, melyből 1 hold szőlő. Az iskola vagyona : épületekben mintegy 200. gépekben 45, állat..kban 35, terményekben 30, egyebekben 15: összesen 325 ezer korona. Közli még az értesítő a felvétel feltételeit I függelékül a katonai kedvezményeket. A jelentés a tartalomjegyzékkel együtt 28 oldalra terjed. Nyári figurák. 1. A sajtó ember. A sajtó embernek már kora ifjúsága óta köze van a nyomtatott betűhöz. Harmadik isko­lás korában a „Kis Lap"-nál pályadijat nyert egy szerencsésen megoldott rejtvénnyel. Később föl­serdült korában igen gyakran ériutkezelt ujság­I írókkal. A mely érintkezés hatása alatt egy nagy : napilapban is megjelent egy közleménye. Egy sajátkezüleg megszövegezett cimbalmot kereső apróhirdetés. Ezidötöl kezdve a sajtó ember szörnyű nagy hatalomnak tudja magát 'és az a meggyőződése, hogy minden kijelentésének rop­pant súlya vagyon. Ehhez képest tesz is súlyos kijelentéseket, a melyeknek azonban csak uri maga előtt van tekintélye. Máskülönben kedves, mula­tós fiu. Amikor pénze vau összegyűjti a cimbo­rákat. Leitatja őket, miközben ö maga mint egy brigadéros, osztogatja a parancsokat. Pislogó macskazöld szemeit ilyenkor boldogan róvedez­teti a becsípett alakokon. 0 azonban nem iszik, legfeljebb egy pohár sört. Most itthon nyaral, sőt izzad, vagy inkább szenved, Jóllehet a nap egy jókora részét tiakkeron tölti. Nyaraló helye a Pálinaliget. A kocsin izzad, nz ágyban szen­ved. A Korona-kávéházban előadást tart. Amely­ből nagy ritkán, sőt soha sem hiányzik a füllen­tés. Magánéletében mód fölött jóravaló gyerek ez a sajtó ember. Különösen azok iránt, akik el­nézők a füllentés irányában. Huszonhét eszten­dős, fiatal házas. Házasélete szerencsés, sőt né­hány hónap múlva, ha nem füllentett, boldog is lesz. A neve elég idényszerű: Locsoló. A sajtó ember: Kedves fiuk, igazán nem tudom mit tegyek. A feleségemet elküldtem Ualatonbogosra. a fiakker^m hazahajtatott. Egy csöpp miniszter, vagy egy darabka mágnás sincs itt Pesten. Keresem őket a Nemzetí-Kaszinóhan, keresem őket a Vampeticsban, Gerbaudnál és mindenfelé apró skriblereket és művészeket ta­lál az ember. Mégis borzasztó, hogy az ország legnagyobb városában, mit sem tesz az ember mint iáit, Egy koronabeli: Aail ? Hát hol van Ostende, Ischl, Karlsbad, Gleichetiberg, a mit csak nekem diktáltál be februárban. Hol van Scheveningeii amit Adrian barátunknak, hol van Interlaken amit Pipicsónak mondtál februárban. Es hol van a magas Tátra, amit nekem a te jóbarátod. Ki akli ur mondott és hol a mélységes poklok feneke, ahová Fischer, a legjobb barátod internált a nyárra. A sajtó ember: Igaz, igaz, hogy sok helyet emiitettem és bizonyos, hogy mindezeket a helye­ket bejártam volna, ha a fene sok kapacitás mind el nem hagyja Budapestet Kérlek, jöhet valaki idegenből és egyetlen sajté, ember nincs itt aki méltó volna a fogadtatásra. A koronabeli: Ki tudná? Hiszen nem vagy egyedül. Máskülönben pedig igazán nem tudom, jó iró vagy te, kedves Locsoló. Asajtó ember : Engedd meg, de ebben kétel­kedni semmi okod sincs. Hossz iró nem lehetek. Hiszen még nem láttál tőlem nyomtatott terméket. A koronabeli: Jól adod öregein. Ezek sze­rint te mindenkin tol teszel, aki irt valaha. Te több vagy minden neves és névtelennél, te egy burkot hallhatatlan vagy aki különbeket tud mint azok, akik minden tüsszentésüket világgá ordítják. Te egy néma zseni vagy, egy nem tudom kivel összehasonlítható, szóval több mindenkinél, aki irt valaha. A sajtó ember: Kedves fiam, a távollevők­ről illetlen dolog csúnyán nyilatkozni, de azért mégis kikérem, hogy sajtó dolgokban rgy kalap alá fogj egy és más szeretett barátunkkal. A koronabeli: Jó mesterem, ue beszéljünk sajtóügyekről, ha már nem jártad be a félvilág fürdőit ezen a nyáron, legalább adj egy száraz szivart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom