Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-09-10

Mészáros Károly polgármester pont ;{ órakor megnyitván a közgyűlést, a fel veendő jegy. zökönyv hitelesítésére lelkén* dr. Löwv László, Nagy István, Lainpertli Ferenc, Miau Henrik éa Kerbolt Alajos v. képviselőket. A limit ülés jegyzökönyvének felolvasása után Keresztes Gyula a költségvetés tárgyalása alkalmával a madarak védelme óimén az elkobzott fegyverek eladásáról a rendőrségre vonatkozó és látszólag félreértett szavait igazította helyre, kijelentvén, hogv sértési szándéka nem volt. Kerbolt Alajos is a mult heti közgyűlésre apellált. Szerinte nem volt helves a tüZoltóegyesülettöl megtagadni a mentőtömlők beszerzési árát. Polgármester szerint a tűzoltóegyesület közgyűlése nyilt ülésben tárgyalja le ezen ügyet s akkor a tanács utólag is intézkedhetik. Varga Beeső a munkásházak ügyében interpellál. A polgármester szerint a miniszter által igért két kiküldött szakértő ezideig nem érkezett Pápára s addig semmi sem történhetik e téren. A napirendre kerülvén a sor. elfogadták a kiküldött bizottság jelentését és az P.MJ évi legtöbb áll. adót. tizetök névjegyzékét, melyet mull s/.áinaink egyiké ben már közöltünk. Az lSöti. evi XXII. t. c. líjfS. §. rendelkezésének hatályon kivid helyezése iránt Cegléd város átiratát tudomásul vették és Győri Gyula indítván vára a legközelebbi közgyűlés napirendjeié kitűzték. Tudomásul vették az államsegély (elosztása érdemében keit B. M. rendeletet A Kisfaludy Károly-utoát átszelő Tapolca híd kibővítésére vonatkozó tanácsjavaslat lekerült a napirendtől. Elutasították a Lajos- és Zápolya-utcai lakosokat vízvezeték iianii kérelmükkel. Képviselőtestületi tagcdi választására jogosult választok névjegyzékének összeállításúra kiküldeiulö bizottság tagjaiul dr. Kende Ádám, dr. Adorján Gyula. Hajuóczky Béla és a v. töjegyzö. az igazoló választmány tagjaiul dr. Hirsch Vilmos és Karlovitz Adolf lettek megválasztva, mig az alispánnak Saáry Lajost és dr. Kluge Endrét hozták javaslatba, hogy okét a megye részéről kinevezze. A választókerületek megalakítására tett taiiácsjavaslat.ot visszaadták a tanácsnak uj javaslattétel céljából. . v /. egyes kerületekből bizottságot jelöltek ki as uj kerületek összeállítására. K bizottság tsgjai lettek az I. kerületből Lippert Sándor és dr Kende Adum. a II-ból Keresztes Gyula és Marton Aulai, a lll-ból .lilék (Vereines dr. Körös Endre és a IV-ből Halász Mihály és Baldauf Gusztáv s végül a főjegyző és a rendőrkapitány. Drucker Mór és Nagel Benő budapesti lakosok mozi színházra vonatkozó ajánlatát elfogadtak mégis azzal, hogy a színház a Bástya-utcában a tűzoltólaktanya mellett épüljön és évente JÓIK) K-t fizetnek a városnak. A színház lö év múlva a város tulajdonába megy át. Néhány illetőségi ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Vasutügyek a vármegyén. A várni egye törvényhatósági bizolt" Bugának bo Inap tartandó közgyűlésén egy igen é 'etrevaló indítvány kerül tárgyalásra, a mely ben Marthalos István és bibb meg vohizollsági tag a vármegyéin. || építendő vasiilakra kiloniéterenfcólll CINKI korona megyei hozzájárulás megszavazását kérték. ( A megszívlelésre méltó indiivany. — amelynek közléséi ina tartjuk legaktuálisabbnak — a kővetkezőkép hangzik: Alulírottak, mint a tisztelt Törvényhatóság megye bizottsági tagjai, a vármegyénk területen még szükségesnek mutatkozó h. é. vasutak létesíthet,.se targyal.au a következő előterjesztést és ndiiványt tesszük: Ha Veszprém vármegye közgazdaságilag elmaradni nem akar a vele szomszédos váltóügyektől VSSUtak létesítésében, ez esetben a szomszédos vármegyék a mely részen uj vasuti irányok és gócspoiltok létesítésén fáradoznak, azon irányok és gócpontok ellensúlyozására a velük való összeköttetést vármegyénknek is létesíteni kell. mert különben a szomszédes megyék uj vasul irányai és gócpontjai, niimljobba agukhoz vonzzák a mi vármegyénk szomszédos szélső részei közgazdasági forgalmát, vármegyénk kárára. Ks arra is kell ügyelnünk, hogy vármegyénk belső részei, ha szűkösen vannak vasúttal ellátva, a hiányok itt is pótoltassanak, hogy e részek se legyenek elhagy a tot lak. Vasutak létesítése kérdésevei tehát nem szabad megmaradni vármegyénknek azon tétlenségében, melyben most van, nyilván azon pénzügyi okokból és nehézségekből, hogy eddig mar sokat áldoztunk vasntakra, most mar tovább azt nem tehetjük, vagy azon okokból, hogy a melv vidék már el van látva vasúttal az a vasút nélküli vidék elhagyatottságával nem törődnék és ujabb áldozatokra nem volna hajlandó. Mert az első esetben, ha a további áldozathozataiok szükségessége elol teljesen elzárkózik vármegyénk, szegénységünk és eddigi vasuti terheink miatt, annyi bizonyos, hogy tétlenségünk folytan szegénysége vármegyénknek még nagyobb lesz, mintha további áldozatok lehető mód|a elöl el nem zárkóznék. Egyébiránt azon esetet, hogy vasúttal ellátott községeink megye bizottsági tagjai szükkeblüek volnának ujabbi VSSUtak segélyezése iránt, föl se tesszük a vármegye közönsége megye bizottsági taejai nagy többségétől. A Pápa — Sonilóvidék Sümeg irányú vasut, melyen át a vármegye pápai és devecseri járása közvetlen összeköttetést kapna Zala vármegyével Somlóvásárhely—Devecserenál; a Veszprém Nagyvázsony - Tapolca irányú vasút, melyen át Balaton vidék forgalma jelentékeny részét vissza nyerné Veszprém városa; a Zircz—Szápár—Bodajki vasút, melyen at Babonynak keleti része nyerne eddig nélkülözött vasuti összeköttetéseket egy réssről Zirc/. - Veszprém, másrészről Székesfehérvár- Komárom leié; a Siófok —Enying—Sárbogárd, vagy Dég — Szilaslialbás — Rétssilaa irányú vasút, mely hivatva volna az enyigi járást a Balaton siótoki vidékével és hajókon át a zalai részekkel összekötni. - másrészről dél irányú forgalmát emelni; hogy ha Pápa városa Alásony—Dabronyonál Marczal mellékével .láuosháza irányban vasúthoz juthatna, ez is szükséges volna: végre szükséges volna egyszer már arra is gondolni, hogy Veszprém es Papa a Bakonyim keresztül közvetlen v suti összeköttetéshez jusson Papa -Tapolcafö—Jákó—Városlöd—Szeutgáli. vagy Papa Gerencevölgy--Bakonybél— Herendi vasúttal. Akiknek megye bizottsági tagoknak fogalma van a vasutak közgazdasági fontosságáról, nem hiszem, hogy be ne latnak, hogy tényleg az ebisorolt irányú vasutakrs igen nagy szüksége volna vármegyénk érdekelt lakosságának, mert ezen jelzett vasutirányok által vármegyénknek vasuti összeköttetések dolgában nagyon szegényes helyzete kellő orvoslást nyerne, vagyis \ ármegyéukliek a világtól nagyon elzárva levő bakonyi belső részei, valamint a szomszédos vármegyékkel összekötött elhagyott szélei megtalálnák a nekik nagyon szükséges vasuti forgalmukat. Erezzük mi előterjesztők és indítványozók, hogy az elősorolt sok irányú vasutaknak egyszerre való létesítése oly nagy áldozatokat kívánna a vármegyétől, hogy bármennyire szükséges volna is mindegyik vasut. azokat egyszerre nem segíthetjük. Ezen nehézségek hatása alatl tehát két kivihető javaslattal járulunk a Tekintetes Törvényhatósági Közgyűléshez : Határozza el a vármegye, hogy mindezen fentebb elősorolt jelzett irányú vasútnak segélyezését elvileg szükségesnek ismeri és abban a sorrendben, n mint azok bánni uton-módon megvalósulási terv alá vetetnek, anyagi erejéhez mérten segélyezi is, sőt ezek pártolására a in. kir. Kereskedelmi Ministert is lelkén. Mivel pedig a tervezett vasutak közül a Pápa - Soinlóvidék Sümeg irányú vasut terve- I zése már annyira előrehaladott állapotban van, I hogy ugy Pápa városa, mint a 2 érdekelt pápai es devecseri járási községek és nagybirtokosok jelentékeny anyagi segélyeket köteleztek a vasútnak, ellenben Veszprém varmegye segély adásamindesideig hiányzik, holott a zalai részre ugyancsak jelentékeny segélyt köteleztek az oltani érdekelt községek és nagybirtokosok és Zala vármegye js megszavazott kilométerenkint 0000 K segélyt és mivel e vasut iránynak a közigazgatási bejárása is megtörtént már 11110. év őszén, miként, ez vármegyei alispánunk évi jelentésében is benne foglaltatott : ezek alapján indítványozzuk, hogy varmegyei segély ül a Pápa Somlóvidék—Sümeg iránya vasuti a szavazzon meg a vármegye közönsége törzsrészvények ellenében kilométerenkint fiOOO azaz Hatezer korona segélyt és pedig olyan kivihető módon, hogy a mely vármegyei kölcsönök eddig terhelik a vármegye közönségét az azokból eddig mar letörlesztve levő több mint Háromszázezer koronát konverzionális kölcsön újításokkal a hitelező pénzintézeteknél ujra lőlyósiitassa. az eredetileg megállapított évi törlesztések határidejének a letörlesztett évi járulékok erejéig további ujabb evekre eltolásával, de az eddigi évi járulékok mennyiségének emelése nélkül és azok megmaradásával s az ilykép elő álló uj tökéből fogja a varmegye segélyezni a Pápa—Somlóvidék— Sümeg irányú vasutat, mint eaidösserint segélyezésre elsősorban napirenden levőt. Annak indokolására, hogy ezen Sümeg iranyu vasut segélyezése sürgősen szükséges, tél kell hoznunk azon ténykörülményt, hogy amennyiben Veszprém varmegye késlekednék továbbra is ezen vasútnak segélyezéseben. a Zala vármegyei segélyek is megszűnnek és más iranyu vasntakra fordíttatnak és beláthatlail időkre agyon lenne ütve ezen a Pápa és Veszprém forgalmára fontos Zala megye irányú vasut, létesithetése, már jie.iig ha a varmegye két kereskedelmi gócpontjának Papa és Veszprémnek fejlesztésén nem iparkodunk, ezzel bűnt követ el a vármegye nemcsak a két város ellen, de a vasut által közvetlen érdekelt devecseri és pápai járás egyes községei ellen is, mert ha a vármegye kereskedelmi és ipari piacát képező két nagy város |.irgalma nem emeltetik, megsínylik azt a falusi községek is a vármegvében. A többi jelzett vasuti irányok létesít esetiek terve ha majd annyira előre fog haladni, mint. ina már a Pápa Sümeg irányú vasut ügye van, akkorra évek múlnak e| és az eddigi varmegyei kölcsönökből akkorra ismét oly nagy összegek lesznek letörlesztve, hogy az ujabb vasutak segélyezése iámét lehető lesz. azok létesülése sorrendjében. Pápa. 1011. augusztus ÍJ. Mély tisztelettel: Több megyebizottsdgl tat». KÖZGAZDASÁG. Gabonatermésünk fokozása. Utóbbi időben kisgazdáink gyakran panaszkodnak a gyenge gabonatermés miatt. Hogy évről-évre kisebbek a termésátlagaik, egyszerű oka az, hogy a legtöbb kisgazda még mindig gyors egymásutánban termel ugyanazon területen búzát vagy rozsot. K folytonos gabonatermeléssel különösen sok foszforsavat visz ki a talajból, visszapótlásáról azonban nem igen gondoskodik, mar pedig erre a szeinképzodésnél leitétlen szükség van. A mi talajunk különben is nagyon szegény fosztorsavban s ha most folyton kivisszük a foszfort, de sohasem pótoljuk, idövei nagyon megkevesbedik s bizony a legtöbb esetben a foszforsav hiánya okozza azt, hogy gabonaterméseink nagyon rosszak. Hogy gabonatermesünket fokozhassuk, a kivitt foszfort valahogyan pótolnunk kell. Igen tok kisgazda ugy akar a bajon segíteni, hogy oldjét buza vagy a rozs elvetése előtt istállótrágyávái jól megtrágyázza. Nem számol azonban izzal a körülménnyel, hogy az igy megtrágyázott gabona tulbuján fejlődik, hamarosan megdől, sőt t rozsda is nagymértékben megtámadja. AzonReggelizés előtt félpohár Schmidhauer-fele rhsználata valódi »Idas gyomorbajosoknak. . ,„L.c,n, .it jeli .-ni srenvpftÖkneK Kapható Fápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. Az elrontott 'ryómról -.*-:{ oraalntl teljesen rendin hozza. Kis üveq 40 fillér. Nigy üv«g 60 fiil.